Ilyen bika egy vadász életében egyszer adódik
GRÁBÓC | Egy fiatal német vadász élete trófeáját lőtte meg a múlt héten Grábóc mellett. A szarvasbikát szeptember 13-án, reggeli vadászat eredményeként hozta terítékre egy német vendégvadász, Michael Kleppe Gudensbergből.

Zörényi Zoltán (balról) bonyhádi hivatásos vadász, az elejtő Michael Kleppe és Fábik Sándor. (Fotó: MW)
– Egy másik bikára érkeztek aznap hajnalba a Piskónak nevezett területrészre. Volt egy tarvadakkal beállt erős bika, amit Michaellel szerettünk volna elejtetni. Előző este már lőtt egyet, ez amolyan bónusz lett volna számára – mondta el lapunknak a vendéglátó Völgységi Természetbarát és Vadász Egyesület elnöke, ifj. Száraz Zoltán.
– A kiérkezésünkkor még sötét volt, a holdvilág sem segítette a munkánkat. A tervezett vadászat körülbelül egy kilométerre volt az autó leállításának helyétől. A befelé séta közben már jelezte a bika, hogy a helyén van. Izgalmakkal teli gyaloglás után érkeztünk meg a domb tetejére, amelynek a másik oldalán bőgött a bika. Innen már minden lépésünket megterveztük, nehogy kiszúrjon minket valamelyik tarvad.
A dombra fölérve a katlanban megláttuk a gímszarvast öt tarvaddal. Távcsővel már ki lehetett venni, hogy ott vannak, de a bírálathoz még sötét volt. Hosszú percek teltek el, míg megvirradt, ám a várakozásban a bika valamilyen rejtélyes oknál fogva úgy döntött, hogy aznap hajnalban korábban viszi be a nádasba tarvadjait.
A vadász szíve mindig nagyobbat dobban, amikor szarvasra indul, legyen az esti les vagy reggeli cserkelés. Egy jó bika elejtéséhez türelem és idő kell.
– A vendég az előző esti bika tiszteletére tartott ünnepléstől megfáradva mondta, hogy várjunk – folytatta az elnök. – Felültünk az első magaslesre. Alighogy elhelyezkedtünk – ekkor már világos volt –, tőlünk nem messze megszólalt a gyönyörű bika. Érezni lehetett a hangjából, hogy nem fiatal állat. A bőgésre szépen válaszolt, és egyre csak közeledett. Hallottuk, ahogy átjön a szemközti erdőn.
Legközelebb már a közvetlenül előttünk lévő katlanból hallottuk újra a bőgését, majd a horizontra kiállva mutatta meg magát, és bőgött bele a hajnali csendbe. Michael szép lövéssel, 185 méter távolságból elejtette a bikát. Tarvad nem volt vele, viszont a testén intenzív verekedés nyoma volt látható. Kilencévesre és nyolc kilogrammra bírálták, 173 CIC-pontott kapott összesítésben, ami bronzérmet jelent.
Ifj. Száraz Zoltán hozzátette: az agancs osztott bal szára miatt a természet csodájának számít a trófea, vadászemberként tudja, hogy ilyen bika egy vadász életében csak egyszer adódik.