Szabolcsban is megjelent az afrikai sertéspestis

Az ukrán határ melletti Tiszakerecseny község határában elhullottan talált vaddisznóból mutatta ki tegnap az afrikai sertéspestis (ASP) vírusát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az állategészségügyi szakemberek – az országos főállatorvos utasítására – haladéktalanul megkezdték a szükséges intézkedések végrehajtását. A fertőzés feltehetően Kárpátaljáról, a fertőzött, vírushordozó vaddisznók tavaszi vándorlása révén került át Magyarországra.

Az ASP április végi, Heves megyei megállapítása után az ukrán határhoz közel, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszakerecseny község határában jelent meg a vírus. A betegség jelenlétét egy elhullottan, a Nyírerdő Zrt. vadászterületén talált vaddisznóból származó mintában mutatta ki 2018. május 16-án, azaz tegnap a Nébih laboratóriuma. A járványügyi nyomozás jelenleg folyamatban van. A legvalószínűbb, hogy Kárpátaljáról, a fertőzött, vírushordozó vaddisznók tavaszi vándorlása révén került át Magyarországra a fertőzés.

Az ASP megállapítását követően az országos főállatorvos – a Heves megyei esethez hasonlóan – minden szükséges intézkedést elrendelt. Ezek közé tartozik többek között, hogy kijelölték a fertőzött, valamint azon belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet. Az érintett területekről és a vonatkozó előírásokról részletes tájékoztató található a Nébih honlapján.

Az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes! A jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, ami egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt a kereskedelmi korlátozásokból adódik.

A betegség nem csak természetes úton, hanem illegális sertésszállítással, ragályfogó tárgyakkal és fertőzött húst tartalmazó élelmiszerekkel is gyorsan tovább terjedhet. A Nébih felhívja minden állattartó figyelmét a jogkövető, felelős magatartásra a járvány házi sertésekre történő továbbterjedésének meggátlása érdekben! Meg kell akadályozni, hogy a házi sertések vaddisznóval érintkezzenek. A sertéseket állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékkal („moslékkal”) tilos takarmányozni! Fontos, ha valaki sertésállományában hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlel, 24 órán belül értesítse az állategészségügyi szolgálatot!

Az állategészségügyi hatóság, az országos főállatorvos utasítására, kiemelten ellenőrzi a komoly kockázatot jelentő élőállatszállításokat is. Az utóbbi időszakban 10 ellenőrzés alkalmával mintegy 1000 malacot kellett leölni, mert nem volt megállapítható a származásuk, az állat-egészségügyi állapotuk! A hatóság minden ilyen esetben a legnagyobb szigorral jár el a jövőben is.

A betegségről, az elrendelt előírásokról, korlátozásokról, valamint az érintett területekről részletes és naponta frissített információk találhatók a Nébih honlapján: http://portal.nebih.gov.hu/afrikai-sertespestis

nebih.hu

A sertéspestis elleni vakcina kifejlesztésére azért nem költenek a gyártók, mert a vírus változékony, ráadásul a vadállományt kellene immunizálni, ami nehéz és nem gazdaságos a vakcinát előállítóknak. A leghatékonyabb védekezés a cseh módszer, amely azt jelenti, hogy kis területen lokalizálják a vírust és megvárják, míg a fertőzött egyedek ott elpusztulnak, így a sertéspestis nem tud tovább terjedni. Magyarországon a leölt állatokért a tulajdonos részére az államtól kártalanítás jár, ennek feltétele a hatósággal való együttműködés, illetve az állategészségügyi szabályok betartása. Amennyiben a betegség gyanúját nem jelentik vagy például a megbetegedett állatot illegálisan tartják, kártalanítás nem jár. Az ASP nagyon ellenálló vírus, váladékokban és élelmiszerhulladékban hónapokig fertőzőképes lehet. (karcfm.hu)

• EGYÉNI VADÁSZOK ASP képzése
• ASP TUDNIVALÓK SZABOLCS MEGYE VADÁSZAINAK
• Kárpátalján idén 7 esetben találtak fertőzőtt vaddisznót (karpatinfo.net)
• A 2008-as szlovákiai afrikai sertéspestis fertőzésről (felvidek.ma)
• Csehországban tavaly óta mintegy 200 fertőzött vaddiszót találtak (ujszo.com)
• Romániában is felütötte fejét idén az ASP