Édesapja engedélyezte a gyulaji dámok Kiskunságba telepítését
A tamási központtal működő Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigazgatója Gőbölös Péter. Jövőre lesz tíz éve, hogy a jelenlegi munkakörébe került. A szakmai közéletben is aktívan részt vesz. Az idén az általa vezetett cég szervezte meg – az Országos Erdészeti Egyesülettel karöltve – a Kárpát-medencei erdészek 150. vándorgyűlését.
Gőbölös Péter az egyik szakmai útján, mocsárjáró motorral az orosz tajgán
– Erdészet vagy vadászat?
– Erdészet és vadászat – mondja Gőbölös Péter, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigazgatója. – Sokáig két külön cég végezte ezt a két, egymással szervesen összefüggő feladatot. Voltak is emiatt ütközések. A hatvanas évek elején aztán egy kézbe került a feladat. A magam részéről a tradíciók követője vagyok. Már soproni egyetemista koromban is lelkesen ápoltam a selmecbányai múltban gyökerező diákhagyományokat.
Idekerülésemkor felvettem a kapcsolatot az elődökkel, az idős, nyugdíjas kollégákkal, hogy átlássam mi, hogyan alakult az előző évtizedek során. S a múlt ismeretében kezdtem építeni a jövőt. Fontosnak tartom a szakmában dolgozók összefogását, tapasztalatcseréjét. Az idén mi rendeztük – az Országos Erdészeti Egyesülettel karöltve – a Kárpát-medencei erdészek 150. vándorgyűlését. Az erdőgazdálkodás és a vadgazdálkodás egyensúlyi állapotát kell kialakítanunk. Szlogenünk: az erdő és a vad harmóniája.
Nem titok, hogy ezt a harmóniát megteremteni és megtartani nem egyszerű dolog. A vad megterheli az erdőt, ám az úgynevezett vadeltartóképesség nem egy íróasztal mellett meghatározható, hektáronkénti adat. Rengeteg tényezőtől függ. Például egy homokos talajon, a Duna-Tisza közén egészen más, mint a zalai, kiváló minőségű talajok dús vegetációjú erdeiben.
