ARTISJUS állásfoglalás

MAGYAR SZERZŐI JOGVÉDŐ IRODA EGYESÜLET
ARTISJUS állásfoglalás

HONLAP JOGI VÉDELME

1.1. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban Szjt.) védelemben részesíti az irodalom, a tudomány és a művészet minden egyéni-eredeti alkotását, függetlenül attól, hogy azt a törvény kifejezetten nevesíti-e (honlapról nem tesz említést a törvény).

1.2. A szerzői jog védelmében nem a tartalom, hanem annak egyéni-eredeti kifejezésmódja bír jelentőséggel. A szerzői jog, mint abszolút jog nem zár el másokat a műben foglalt gondolat, megoldás használatától.

1.3. „Hogy egy mű szerzői jogvédelem alá esik-e vagy sem, azt kizárólag az alkotás jellege és nem a megrendelő és a szerző megállapodása dönti el” (Veszprém Megyei Bíróság P. 20 145/1992.)

2. Milyen szerzői műnek minősül a honlap, illetve annak egyes aspektusai?

2.1. A jogirodalom szerint „vonalak, formák, színek bármilyen egyéni, eredeti megoldása, csoportosítása létrehozhatja a képzőművészeti alkotást”, ami alapján a honlap külleme (designja, a továbbiakban: arculata) egyértelműen – képzőművészeti alkotásként – szerzői jogi védelem alatt áll.

2.2. Egy-egy honlap több szerzői művet tartalmaz(hat), amelyek irodalmi-, zeneművek, szoftverek, stb. lehetnek.

2.3. Ezen szerzői művek (és más tartalmak) sajátos összeállítása, az Szjt. 7.§-a alapján gyűjteményes műként részesül védelemben. „Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes mű, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű. A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, összetevői nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek védelemben.” (Szjt. 7.§ (1) bek.) A honlap interaktív felhasználást lehetővé tevő, különböző műfajtájú művekből összeállított gyűjteményes műként az új törvény alapján ún. „multimédia műnek” is minősülhet, csupán hordozója tér el a multimédia műveket egyébként hordozó CD-ROM-tól.

3. Ki a szerzője a honlapnak? A kérdés – mint az a fentiekből kitűnik – korántsem egyszerű, de egy adott esetben jól körüljárható.

3.1. A honlapon rögzített művek (versek, novellák, leírások – 2.2.) szerzője természetesen az, aki a művet megalkotta. Ezen művek honlapon történő felhasználása olyan új felhasználás, amely a szerző közvetlen engedélyét (kisjogos – azaz nem dramatikus – zeneművek és szépirodalmi művek esetén pedig az Artisjus engedélyét) igényli.

3.2. A honlapnak, mint ezen művek gyűjteményének (2.3.) szerzője az Szjt.7.§ (2) alapján a szerkesztő, nem érintve a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek (3.1.) önálló jogait. Az általános gyakorlat szerint ez a szerkesztő nem más, mint a honlap tartalomszolgáltatója, hiszen szerkezetet és műveket állít össze, majd ad át az egyéni grafikai megjelenítés tervezőjének (azaz designernek, „arculattervezőnek”).

3.3. A honlap egyéni-eredeti megjelenítése, mint képzőművészeti alkotás szerzője az arculattervező, aki tevékenységével számítógépes grafikai művet hoz létre.

4. Egy kétszereplős (természetes személy tartalomszolgáltató, mint a művek szerzője és a gyűjtemény szerkesztője, illetve természetes személy arculattervező) jogviszonyban a honlap milyen (tartalomszolgáltató általi) megváltoztatásához kell kérni az arculattervező engedélyét?

4.1. A honlapba foglalt szerzői művek átdolgozásához nem.

4.2. A honlap, mint gyűjteményes mű szerkezetének megváltoztatásához, egyes elemeinek elhagyásához illetve újak beillesztéséhez csak akkor, ha az a megjelenítésben is jelentős (a felhasználáshoz nem elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét érintő – ld. Szjt. 50. §) változást okoz.

4.3. A honlap arculatának (színösszeállításának, grafikai megjelenítésének) átdolgozásához pedig egyértelműen szükség van az arculattervező hozzájárulására.

5. A tartalomszolgáltató és az arculattervező közötti jogviszony feltételez egy vállalkozási elemeket is tartalmazó írásos felhasználási szerződést. Ennek megkötése hiányában a tartalomszolgáltató nem lesz jogosult a honlap arculatának, mint sajátos szerzői műnek a felhasználására. Ilyen felhasználási szerződés birtokában azonban a felhasználó (itt a tartalomszolgáltató) jogosult lesz a szerzőtől a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változtatások végrehajtásának kérésére. Amennyiben ezt a szerző megtagadja, a felhasználó a változtatásokat az ő hozzájárulása nélkül is végrehajthatja. Amennyiben nem jött létre írásos szerződés, de a teljesítés – legalább részlegesen – megtörtént, egy esetleges jogvita esetén a bíróság a határozathozatalig hatályossá nyilvánítja a (szóbeli vagy ráutaló magatartással létrejött érvénytelen) szerződést, így bírálva el a szerződésszegés következményeit.

ARTISJUS Jogi Főosztály