Kittenberger Kálmán: Afrika faunájából tudvalevőleg hiányzik a mi erdeink koronás vadja, a szarvas, nincsenek igazi disznók, de hiányzik Európa magas hegységeinek antilópfélesége, a zerge is.* Kelet-Afrika sziklás hegységein a hiányzó zergét egy kis antilóp helyettesíti. Ez az antilóp a búrok «klipspringer»-e (sziklaugró antilóp, Oreotragussaltator). Ez a kis antilóp, melynek nagysága körülbelül a mi őzbakunknak felel meg, nagyon különbözik minden más antilóptól patáinak alakjával és szőrözetének structurájával. A pata aránylag igen nagy, de csak a pata hegyét használja, úgy, hogy járásközben tulajdonképpen az egész pata vertikálisan áll a talajon. A meglehetősen hosszú olajszürke szőrözet furcsán szalmaszerű és nagyon lazán ül a bőrben és e tekintetben némileg a mi őzünk téli szőrzetére emlékeztet. Ez a kis antilópfaj különben nagyon elterjedt egész Afrikaszerte. Abessyniától egész Capkoloniáig terjed elterjedési köre és több lokális fajtája él ezen óriási terület szikláshegyein. Nekem mindig nagy gyönyörűséget okoztak ezek a miniatűr afrikai zergék, ha egy kiugró gránittömbön előbukkantak, majd megriadva gumilabdaszerű szökésekkel pattogtak egyik gránitszikláról a másikra. Húsa ennek a kis antilópnak igen jó, de a feketék legtöbb törzse nem eszi. A délafrikai búrok sem vadásznak rája, legfölebb szőrzetéért, mit nyeregtömésre használnak. A klipspringer gyakran esik a leopárd zsákmányául. Ez a foltos nagy macska ugyanis nagyon szívesen tanyáz sűrű tropusi vegetációval áttört sziklatömkelegek között. * Észak-Afrikában ugyan van gimszarvas és ott tanyáz
a mi vaddisznónk is, de ez a vidék zoogeographiailag még nem tartozik
az afrikai fauna zónájához, hanem a földközi faunához 1922 december |