HONLAP JOGI VÉDELME

1.1. A szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban Szjt.) védelemben részesíti az irodalom, a tudomány és a mûvészet minden egyéni-eredeti alkotását, függetlenül attól, hogy azt a törvény kifejezetten nevesíti-e (honlapról nem tesz említést a törvény).

1.2. A szerzõi jog védelmében nem a tartalom, hanem annak egyéni-eredeti kifejezésmódja bír jelentõséggel. A szerzõi jog, mint abszolút jog nem zár el másokat a mûben foglalt gondolat, megoldás használatától.

1.3. „Hogy egy mû szerzõi jogvédelem alá esik-e vagy sem, azt kizárólag az alkotás jellege és nem a megrendelõ és a szerzõ megállapodása dönti el" (Veszprém Megyei Bíróság P. 20 145/1992.)

2. Milyen szerzõi mûnek minõsül a honlap, illetve annak egyes aspektusai?

2.1. A jogirodalom szerint „vonalak, formák, színek bármilyen egyéni, eredeti megoldása, csoportosítása létrehozhatja a képzõmûvészeti alkotást", ami alapján a honlap külleme (designja, a továbbiakban: arculata) egyértelmûen – képzõmûvészeti alkotásként – szerzõi jogi védelem alatt áll.

2.2. Egy-egy honlap több szerzõi mûvet tartalmaz(hat), amelyek irodalmi-, zenemûvek, szoftverek, stb. lehetnek.

2.3. Ezen szerzõi mûvek (és más tartalmak) sajátos összeállítása, az Szjt. 7.§-a alapján gyûjteményes mûként részesül védelemben. „Szerzõi jogi védelemben részesül a gyûjteményes mû, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegû. A védelem a gyûjteményes mûvet megilleti akkor is, ha annak részei, összetevõi nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek védelemben." (Szjt. 7.§ (1) bek.) A honlap interaktív felhasználást lehetõvé tevõ, különbözõ mûfajtájú mûvekbõl összeállított gyûjteményes mûként az új törvény alapján ún. "multimédia mûnek" is minõsülhet, csupán hordozója tér el a multimédia mûveket egyébként hordozó CD-ROM-tól.

3. Ki a szerzõje a honlapnak? A kérdés – mint az a fentiekbõl kitûnik – korántsem egyszerû, de egy adott esetben jól körüljárható.

3.1. A honlapon rögzített mûvek (versek, novellák, leírások - 2.2.) szerzõje természetesen az, aki a mûvet megalkotta. Ezen mûvek honlapon történõ felhasználása olyan új felhasználás, amely a szerzõ közvetlen engedélyét (kisjogos - azaz nem dramatikus - zenemûvek és szépirodalmi mûvek esetén pedig az Artisjus engedélyét) igényli.

3.2. A honlapnak, mint ezen mûvek gyûjteményének (2.3.) szerzõje az Szjt.7.§ (2) alapján a szerkesztõ, nem érintve a gyûjteménybe felvett egyes mûvek szerzõinek (3.1.) önálló jogait. Az általános gyakorlat szerint ez a szerkesztõ nem más, mint a honlap tartalomszolgáltatója, hiszen szerkezetet és mûveket állít össze, majd ad át az egyéni grafikai megjelenítés tervezõjének (azaz designernek, „arculattervezõnek").

3.3. A honlap egyéni-eredeti megjelenítése, mint képzõmûvészeti alkotás szerzõje az arculattervezõ, aki tevékenységével számítógépes grafikai mûvet hoz létre.

4. Egy kétszereplõs (természetes személy tartalomszolgáltató, mint a mûvek szerzõje és a gyûjtemény szerkesztõje, illetve természetes személy arculattervezõ) jogviszonyban a honlap milyen (tartalomszolgáltató általi) megváltoztatásához kell kérni az arculattervezõ engedélyét?

4.1. A honlapba foglalt szerzõi mûvek átdolgozásához nem.

4.2. A honlap, mint gyûjteményes mû szerkezetének megváltoztatásához, egyes elemeinek elhagyásához illetve újak beillesztéséhez csak akkor, ha az a megjelenítésben is jelentõs (a felhasználáshoz nem elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mû lényegét érintõ - ld. Szjt. 50. §) változást okoz.

4.3. A honlap arculatának (színösszeállításának, grafikai megjelenítésének) átdolgozásához pedig egyértelmûen szükség van az arculattervezõ hozzájárulására.

5. A tartalomszolgáltató és az arculattervezõ közötti jogviszony feltételez egy vállalkozási elemeket is tartalmazó írásos felhasználási szerzõdést. Ennek megkötése hiányában a tartalomszolgáltató nem lesz jogosult a honlap arculatának, mint sajátos szerzõi mûnek a felhasználására. Ilyen felhasználási szerzõdés birtokában azonban a felhasználó (itt a tartalomszolgáltató) jogosult lesz a szerzõtõl a felhasználáshoz elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mû lényegét nem érintõ változtatások végrehajtásának kérésére. Amennyiben ezt a szerzõ megtagadja, a felhasználó a változtatásokat az õ hozzájárulása nélkül is végrehajthatja. Amennyiben nem jött létre írásos szerzõdés, de a teljesítés – legalább részlegesen – megtörtént, egy esetleges jogvita esetén a bíróság a határozathozatalig hatályossá nyilvánítja a (szóbeli vagy ráutaló magatartással létrejött érvénytelen) szerzõdést, így bírálva el a szerzõdésszegés következményeit.

2000. október

ARTISJUS Jogi Fõosztály