KOVÁCS LÁSZLÓ:
ILYEN NINCS!

Amikor elövettem nadrágzsebemböl a 7×33-as Sako töltényt s kedves vadászbarátom kezébe nyomtam, azt hitte tréfálok vele, "fel akarom ültetni".
– Ilyen nincs! -mondta. – Biztosan te kreáltad ezt a furcsa golyós muníciót!
– Nincs? Nézd csak meg az eredeti hüvelytalpjelzést!
– Hm. Tényleg nem a te müved… Gyári töltény. Mire jó ez? Voltaképpen mire használják?
– Apróvadra és kisebb kártevökre – válaszoltam. No és persze olykor célba lödözni, gyakorolni úgyszintén.

Magyarországon meglehetösen ismeretlenek ezek a .22-esnél nagyobb lövedékátméröjü, de ugyanakkor kurta hüvelyü vadászlöszerek, míg máshol, mondhatnám szerte a világon sok-sok effélével (is) vadásznak a nimródok. Például az USA-ban igazán népszerü – 100 méteres lötávolságon belül – a .25-20 Winchester, valamint nagy "testvére"; a .32-20 Winchester. Ezeket föleg pulykára, prérifarkasra, rókára használják elöszeretettel. Angliában nagy hagyományai vannak a Jeffery által kifejlesztett .255 Rook Rifle kalibernek, nem is beszélve a Greener szabadalmaztatott .310 Cadet Rifle-ról, vagy pedig a Holland and Holland égisze alatt megalkotott .297/250 Rook Rifle-ról. És még hosszan sorolhatnám ezeket a rövidke töltényeket, amelyekhez sokszor a puskák mellett pisztolyokat is készítenek. A fenti peremes hüvelyvégzödésü muníciókkal szemben a Sako terméke tolózáras ismétlöpuskákhoz való perem nélküli konstrukció.

A 7×33-ast 1946-ban mutatták be a nagyközönségnek, dobták piacra, de már 1942-ben elkezdödött kifejlesztése a finn Sako gyárban. S talán a hozzá készített puska volt a legelsö Európában a második világháborút követöen amelyet sikeresen exportáltak több országba is. Maga a forgó-tolózáras fegyver a Sako Modell L 42/46 elnevezést kapta, s 40 miliméteres szórásképet garantáltak hozzá 100 méterre tíz (!) lövéssel,
közönséges gyári töltény használatával, ami nem kis dolognak számított akkortájt. Persze fontos is volt a töltény és puska jó ballisztikai teljesítménye, mert elsösorban a Skandináviában honos fajdfajokra gondolva találtak ki. Ez jelenti ma is a töltény fö "müködési területét".

Rendkívül egyszerüen létrehozott vadászlöszerke különben; a 9 mm-es Parabellum pisztolytöltény hüvelyét kissé hosszabbá téve, 7 mm-es lövedékkel ellátva jött a világra a finn vadászok nagy örömére. Ma kétféle formátumban szerezhetö be ettöl az (egyetlen) gyártól. Az egyiket 5,1 grammos ólomhegyü "Gamehead" lövedékkel szerelik, a másikat pedig ugyanilyen tömegü de teljes burkolatú "Speedhead"-del. Ballisztikai értékeik teljesen azonosak. A kezdösebesség mindkettönél 740 m/s, a torkolati energia pedig: 1396 Joule. Forrásaim alapján pontosan 6337 Sako puskát csöveztek hozzá, amelyek föleg Svédországba, Norvégiába, Dániába, Németországba, Brazíliába, Ausztráliába, Új-Zélandra és az USA-ba kerültek el. Virágkora, dicsö korszaka 1959-ig tartott, amikor leálltak a hozzá való tolózáras gyártásával. A modern vadászok erösebb, pontosabb töltényekre vágytak, hosszabb távra is használhatókra, amikkel esetleg törvényesen löhetnék az özet is, nem csupán a fajdokat és egyéb apróvadat.

Nekik jobban megfelelt a .222 Remington, majd a .222 Remington Magnum, a .223 Remington, .a 22-250 Remington és a .243 Winchester. A 7×33 Sako elönye ezekkel szemben, hogy a hozzá készített fegyver lövéskor még ezeknél is kisebbet rúg vissza, a lövedéke mélyebbre hatol, nem roncsol nagyon, és 150 méterig ugyanúgy megfelel a célnak mint az amerikai "csodák". Ahol pedig engedélyezett, ott fókára, özre jobb teljesítményü, mint bármelyik .222-es. Gyárilag puska már nem készül hozzá, de annál több igény van kisipari rendelésre. Azért maradhatott fenn napjainkig ez a kaliber, mert az északi vadászok folyamatosan igénylik az ilyen töltényeket. Nem véletlen, hogy a Sako "müvek" fejlesztési fönöke, Erkki Kauppi is rendelkezik egy ilyen ürméretü golyóssal, amelyet igen nagy becsben tart. S szó sincs arról, hogy a közeljövöben befejezzék a 7×33 Sako-muníció készítését! Legtöbb ilyetén muníciót Finnországon kívül a svédek és a németek rendelik, puffogtatják el. Magyarországra valószínüleg sosem jut el, mert elég botor módon a vadászatra használható golyós töltényeknek még a minimális hüvelyhosszát is megszabja a törvény, s ezt 40 miliméterben állapították meg. Ennélfogva magyar sportvadász nem alkalmazhat a peremgyújtásos .22-eseken túl .17 Hornady Magnum Rimfire-t, .218 Bee-t, .22 Hornet-ot, .221 Remington Fireball-t, .25-20 Winchester-t, .256 Winchester Magnumot, .25-20 Winchester-t, 6 mm PPC-t, .32-20 Winchester-t, .38-40 Winchester-t, .44-40 Winchester-t, .44 Remington Magnumot stb., hogy csak néhány, hirtelen eszembe jutott muníciót említsek.

Fogalmam sincs mire való, mire jó ez a hüvelyhosszkorlátozás! Hiszen ha a gyakran orvvadászatra (is) "befogott" .22 Long Rifle-tól akarták megfosztani – legalábbis vadászati téren értve – az erdöjárókat, akkor elegendö lett volna a tiltást a peremgyújtásos löszerekre vonatkoztatni, mert vadfajonként úgyis megszabták a használt golyós töltény teljesítményének alsó határát. Pl.: a gímszarvasra, a dámszarvasra, a muflonra történö vadászat esetén a kettöezerötszáz joule-nál kisebb csötorkolati energiájú vadászlöszer alkalmazása tilos. Ha ezt ilyen ésszerüen megfogalmazták, akkor minek ráadásként a hüvely hosszúságát is belefoglalni a rendeletbe? Persze az ember máshol is akadhat ilyen furcsaságokra. A 40.§ (1) bekezdése szerint „…nagyvadat golyós vadászlöfegyverrel lehet (kiemelés tölem) elejteni”.

Valóban? Szerintem sörétessel is lehet, csak éppen – nem szabad! Óriási különbség! Erre bizony figyelni kellett volna a törvényalkotóknak. Nem hiszem, ha eltörölnék a hüvelyhosszkorlátozást az bármi veszélyt jelenthetne a magyar vadgazdálkodásra nézve, viszont némileg kibövülne a kaliberválaszték Magyarországon. S ha valaki éppen 7×33 Sako töltényt szeretne rókavadászatra alkalmazni, bátran megtehetné!