KOVÁCS LÁSZLÓ
KÉSZÜL A JÖVÖ VADÁSZFEGYVERE?

A golyós vadászpuskák fejlödésének menetét, annak ütemét nem kis mértékben a különbözö hadifegyverek fejlesztésének köszönhetjük. Részben azzal, hogy az azoknál alkalmazott újításokat, ha tehették, élelmes puskamüvesek, ilyesmire szakosodott gyárak egyszerüen "lekopírozták", s így az újdonságok hamarosan az általuk vadászatra készített golyósoknál is megjelentek. Másrészt pedig a már katonai célra ódonnak ítélt forgótolózáras hadifegyverek – pl.. svéd Carl Gustaf-ok – százezreit árusították ki olcsón az illetö országok arzenáljaiból. Ez a tranzakció jó üzletet jelentett eladónak-vevönek egyaránt.

Ne felejtsük el, hogy Közép-Európában a huszadik század során a Mauser Modell 98, és a Mannlicher-Schönauer középagytáras ismétlök voltak a legfelkapottabbak, s mind a kettö rendkívül komoly hadi múlttal rendelkezett, mielött vadra fogták volna. Tehát, ha a vadászfegyverek elképzelhetö jövöje után kutatunk, érdemes egy kicsit betekinteni a katonai kézifegyverek világába, mik a legfrissebb találmányok, amik elöbb-utóbb a nagyvad-vadászokat is rabul ejthetik, felhasználásra kerülhetnek a jövöben ilyen vonatkozásban is. A "kerülhetnek" szó kiemelése szándékos, mert a nimródok, azaz a mi világunkban rengeteget számít a hagyomány és a sportszerüség.

S igaz, hogy régóta kitalálták és tökéletesítették a sorozatlövö kézifegyvereket, de igaz vadász ilyen puskát nem vesz, s maximum önvédelemre használ, nem pedig valamely nagyvad igen egyszerü leterítésére. (Más kérdés, hogy az orvvadászok Afrikában viszont nagyra értékelik pont ezeket az automata rendszerü Kalasnyikov gépkarabélyokat.) Viszont a világon sok helyen engedélyezett a félautomata golyósok tartása, alkalmazása, a tárkapacitás megszabásával vagy anélkül. Ezalatt olyan fegyvereket értünk, melyeket sorozatra nem lehet állítani – ez csak meghibásodás esetén fordulhat elö -, a tárat egyes lövésekkel tudjuk üríteni. A csöre töltést a fegyver maga végzi.

Több neves szerzö kardoskodik használatuk mellett azzal az indokkal, hogy csodálatos szerszámok ezek balkezes lövészeknek. Egyszer kíváncsiságból megpróbáltam lötéren egy ilyen golyóssal célba löni, bal vállhoz szorítva a Browning Modell BAR puskát. Nem csak fenemód szokatlan volt így tüzelni – hisz valójában jobbkezes vagyok, mint a vadászok többsége –, hanem igencsak zavart, hogy a szerkezetböl kivetödö hüvelyek a szemem elött röpültek oldalra. Ennek ugyan semmi jelentösége sincs, de cseppet sem tetszett, nagyon nehezen szoktam volna hozzá. Szerintem is teljesen "udvarképesek" az ilyen fegyverek, de nem ezen mondvacsinált okból, hanem azért, mert beteg, mondjuk félkezü vadász sokkal egyszerübben tud ismételni, ha ilyen golyós van a protézis-karjára támasztva, nem pedig egy akármilyen tolózáras darabbal kell vadásznia. (Sajnos Magyarországon félkarú nimród az életben nem kaphat fegyverviselési engedélyt, szemben a sokkal humánusabb EU-országok rendeleteivel, tehát ez az indokom odahaza – sajnos! – nem érvényes. Csak azt nem értem, hogy gazdag külföldi akár tolószékböl, vaksin, bénán is löhet bármire. Ennyit számít a pénz? A magam részéröl pontosan ezen törvény elleni tiltakozásból is mondtam le az állampolgárságomról, amikor bevezették. Könnyen megtehettem, de mit választhattak azok a kisebb testi hibás, pl. félszemü, félkezü erdöjárók akik otthon élnek, vadásztak?)

Másik érvem, hogy kiváló, olcsó duplagolyóspótlék disznóhajtásokon. Persze nem "viszketeg ujjú" puskás kezében. Biztos vagyok benne, hogy noha a magam részéröl sosem veszek ilyen rendszerü vadászfegyvert, söt mi több, legszívesebben az egylövetüket pártfogolom, de az ilyetén félautomata, öntöltö puskák a jövöben is megmaradnak, hasznos segítséget jelentve gazdáiknak. A hosszú bevezetés után pedig térjünk rá a legújabb kézi tüzfegyverekre.

Ausztráliában, Brisbane-ben lakik Mike O´Dwyer, aki civil létére forradalmasította a fegyvergyártást. Bebizonyította, hogy nem kell ahhoz mérnöknek lenni, hogy valami teljesen új dologgal álljon elö az ember. Söt bizonyos téren talán nem is baj, ha ilyetén amatör próbálkozik, mert akkor nem elödei által kitaposott csapákon halad elöre – tudatosan úgy akarva, vagy teljesen ösztönösen, akaratlanul –, hanem ha sci-fi-be illö ötlet bukkan fel az agyában, nem rázza ki a fejéböl, hogy marhaság, hanem tovább gondolkodik rajta, s esetleg rájön a kivitelezés titkára is.

Mike O´Dwyer azon törte a kobakját hosszú-hosszú éveken keresztül, hogy olyan tüzfegyvert szerkesszen, ami percenként több, mint egymillió lövésre képes! Ez teljes képtelenség a szakemberek elött. Illetve egészen idáig az volt. Amikor elöször mutatta meg az általa leskiccelt puska rajzát illetékes katonai szakembereknek, azok szó szerint körbe nevették. De a kereken húsz esztendö alatti harmincezer munkaórája, amit szívszerelmére a "Smart Gun"-ra fordított, meghozta a gyümölcsét; ma förészvényes a Metal Storm vállalatnál, s személyes vagyona több, mint hatszázmillió ausztrál dollárra rúg. Találmányát katonai-rendörségi pisztolyként és puskaként is elkészítette. Elve óriási lépest jelent a hadi-, késöbb talán vadásztechnikában. Szakítva minden hagyománnyal fegyvere teljesen elektromos úton müködik. Elöször talán vizsgáljuk meg a pisztolyát, melyet nemes egyszerüséggel, jogosan saját magáról D´Owyer Smart Gun-nak kersztelt el.

A fegyver egy számomra igen komplikált egységet képez, melynek csövében egymás mögött helyezkednek el az elektromos gyújtású muníciók. Ezek "csappantyúi" elektromos összekötésben állnak a markolatban elhelyezett elemmel. Az elsütöbillentyüt a szokásos módon müködtetik, de teljesen elektromos vezérléssel ellátott, amit egy kis ballisztikai számítógép irányít. Tulajdonosa könnyedén beprogramozhatja egylövetütöl a teljes automatikáig mindenre. A hozzávaló löszereket többféle lövedékkel szerelik A prototípus négycsövü, melyek különleges kerámia alapanyagúak, s lehetövé teszik többféle töltény használatát. Pl. az egyikbe riasztók kerülnek, a másikba éles 9 miliméteres kaliberüek. Az újfajta pisztolylöszer kezdösebessége cirka 400 m/s. Mivel a muníció sorban, egymás után helyezkedik el az illetö csöben, ez függ kismértben az illetö töltény sorban elfoglalt helyétöl is. Csövenként maximum hetet "táraznak". Sorozatra állítva amikor az elsö lövedék még el sem hagyja a csövet máris a második is elsül, és így tovább. Gyári mérések alapján kezdösebesség különbség köztük jelentéktelen, néhány mikromásodperc csupán. Próbalövészeten három lövés 1/500 másodperc alatt történt, ami hatvanezer pecenként! S ez a három lövés olyan fantasztikusan gyors, hogy még a pisztoly visszarúgása sem következik alatta be, nem befolyásolja a löképet.

Mindez persze a gyári tájékoztató szerint, magam nem próbálhattam ki eddig ezt az ötletes pisztolyt, sajnos. A fegyvert különben hátulról töltik meg, mint a sokkal ismertebb sörétes vadászpuskákat, akár egyenként a töltényeket, akár egy töltött csövet bele helyezve. Mindent az elektronika vezérel, az információrendszer tájékoztatja használóját, hogy melyik csõben hány és milyen típusú tölténye maradt. S úgy van kialakítva, hogy illetéktelen kézben el sem sül, nem lehet használni, felismeri a tulajdonos tenyér-, és ujjlenyomtát. PIN-kódolásra vagy mágnes kártyásra is van lehetöség. Akár rádióhullámok segítségével messziröl is aktiválható.

Egyelöre kevés ilyen fegyver létezik, annyira újdonságnak számít. A nagy múltú amerikai Colt cég pontosan ezekben a hónapokban teszteli az adottságait, állítólag az ausztráliai rendörségnél amint lehet bevezetik. A sok újítás ellenére nagybani gyártása valamivel olcsóbb, mint a hagyományos pisztolyoké. Létezik már ilyen sokcsövü géppuska is, melynek tüzgyorsasága minden képzeletet túlszárnyalva több, mint egymillió lövés percenként! Hagyományos puska-változata hatcsövü, mindegyikben tizenöt tölténnyel. Az emberben önkéntelenül felmerül a kérdés; vajon lesz-e ennek a találmánynak valaha vadászpuska változata is? Szerintem minden bizonnyal, de nem az elkövetkezö tíz évben. Késöbb. És az sem biztos, hogy az elektromosan félautomatára állított csököteges golyós sok nimród szívébe belopja magát. Ahhoz túl modern. A vadászok sokkal jobban ragaszkodnak a hagyományokhoz, mint azt elsö pillanatban gondolná az ember. Ha nem így lenne, akkor piacképtelenné válna a Ruger, Dakota, Browning, Blaser egylövetü gavallér golyós, nem is beszélve a szintén "ódon" duplacsövü Expressekröl, vagy mondjuk az alsóemelökaros Marlin, Winchester modellekröl. De azért a nagyon távoli jövöt mégis az ilyetén fantasztikus filmekbe kívánkozó puska vagy puskák képviselik. A kérdés csak az, hogy akkor majd hol és mire fogunk vadászni? Ha nem mi, akkor az utódaink. Lesz-e még vadászat akkor valahol is? A jövönk ilyen téren elég sötét képet mutat, sajnos.