KOVÁCS LÁSZLÓ
A LEGÚJABB LÖVEDÉK

A cím nem teljesen pontos, mert amikor e sorok napvilágot látnak, az alábbiakban bemutatásra kerülö lövedéktípus csupán egy a létezö legújabbak közül. De talán a legfigyelemreméltóbb mind között, s egyúttal a jövöt is képviseli ez az érdekes konstrukció. Nagyjából a 2003-as FeHoVa idején kezdi el nagyarányú sorozatgyártását, tölténybeszerelését a világhírü finn Lapua cég.

Bátran állítható, hogy az utóbbi évtizedekben szinte hisztériaszámba megy a "zöld" szervezeteknek az a törekvése, hogy minden ólomsörétet, lövedéket világszerte betiltsanak, egyszer és mindenkorra, punktum. Indokaik rokonszenvesek, és magam is úgy vélem, hogy vízivadra történö puskázásnál válasszunk más anyagból készült sörétet, még akkor is ha az sajnos nem olyan jó hatásfokú, mint a hagyományos. De egyébként túlzásnak tartom és fölöslegesnek ha a golyós töltények lövedékeiböl is ki akarják szedni az ólmot. Mert az ebböl eredö környezetszennyezödés jelentéktelen nagyságrendü. Különösen ha az autók kipufogógázaival hasonlítom össze mindezt. Vagy például a tiszta arany elöállítása ciánsavval sem nevezhetö éppen természetbarátnak. Vajon miért nem tiltják be az autógyártást és az aranyékszereket?

Sajnos az az igazság, hogy sem sörét tekintetében sem lövedékeknél ólommal egyenértékü, vagy jobb alternatívát nem találunk. A nehézfémek egyböl kiesnek, nem szabad ezeket ilyen célra használni. Marad a vas, bizmut, nikkel, kobalt, volfrám , molibdén és a réz. Ezek közül az utoljára említett anyagban van a legtöbb lehetöség lövedékgyártás terén. Bár ott is ideálisabb anyag az ólom, amit aztán keményítenek vagy lágyítanak , s változatos, céloknak megfelelö tombakburkolattal látnak el. Mindezidáig ez a leghumánusabb megoldás vadászati szempontból. Bár egy ideje történtek kísérletek arra, hogy az ólmot teljesen mellözve, tisztán rézböl készített lövedékekkel érjenek célt. Ilyen például a Barnes X és a Barnes XLC márkanevü konstrukció. Ezek azonos tömegben gyártva hosszabbak mint az ólommal béleltek, s jóval több lerakódás marad utánuk a csö belsejében, alapanyaguk világpiaci ára pedig körülbelül négyszerese az óloménak. Ezáltal a környezetbarát rézlövedékkel szerelt muníció automatikusan drágább – s nem azért mert jobb! – a tombakköpenyes ólomlövedékkel szerelteknél. Ennek ellenére, eleget téve a zöldek sürgetésének, a kisebb-nagyobb tölténygyárak máris lázasan keresik a legcélszerübb ólommentes megoldásokat.

Minél elöbb szeretnék kifejleszteni ezt, mert nagyon könnyen megeshet, hogy pár év múlva EU-szerte nem csak az ólomból készült söréteket, hanem ezt a fémet tartalmazó golyós töltényeket is betiltják. Svédországban máris történtek ilyen irányú határozott lépések. Ne keressünk logikát benne! A baj az, hogy az igazi természetvédök többnyire csendes emberek, s leginkább a fanatikusak állnak ki a porondra. Azok akiket egészen egyszerüen lehetetlen meggyözni a magunk igazáról.

Csak közbevetöleg jegyzem meg – nevet nem említve –, hogy találkoztam olyan "méregzölddel" is, kihez mérve Hitler vagy Sztálin humanistának számit. LegszÍvesebben India lakosságának jó részét tengerbe zavarná, vagy szögesdrótok mögé telepítené, hogy ne pusztuljanak ki szeretett tigrisei… A problémának nem ez a megoldása. Sajnos az a baj, hogy egyelöre nincs megoldása. Természetesen a vadásztársadalomban is vannak hasonló alakok. A gond az, úgy tapasztalom, hogy ezek a szélsöségesek egyre nagyobb teret nyernek világviszonylatban.

Visszatérve a természetkímélö lövedékekhez, Dél-Afrikából származik a nemrég kifejlesztett Goodnel Plainsmaster elnevezésü. Tiszta rézböl készült, csónakfarú, áramvonalas torpedó kialakítású, az elején furattal, amit fehér müanyag hegy tölt ki. Úgy hírlik, jó hatásfokú, de korántsem minden puska viszi megfelelöen.

Ez a megállapítás áll a Barnes X-re is. Egy kisebb svéd cég esztergálással állítja elö a maga 6,5 mm-es és 7,62 mm-es rézlövedékeit, melyek külsö felülete bordázott, hogy minál kisebb részen érintkezzen a csövel. Magam nem próbáltam, a vélemények nagyon megoszlanak róla.

Végezetül itt van az eddigi legújabb réz-konstrukció, a Lapua Naturalis. Már az elnevezése is mutatja környezetbarát mivoltát, s az északi vadászlapok máris mint a "jövö vadászlövedéke" értekeznek róla. Az elözetes tesztek szerint valóban szerfelett ígéretes találmány, különbözö becsapódási sebességnél is hasonlóan – mindnél kiválóan – torzul, ugyanakkor tömegének 99%-át megörzi.

E találmány története röviden a következö. Két finn vadász; Pekka Helenius és Antti Hietanen a jól ismert amerikai Barnes X-el kezdtek el vadászni, de a legkevésbé sem voltak elégedettek vele. Ezért úgy döntöttek, hogy ök maguk találnak ki és kezdenek gyártani hasonlóképpen rézböl készült, de jobb ballisztikai teljesítményü, hatásfokú lövedéket. Találmányuk lényege, hogy a rézlövedékbe elöl nagyobb átméröjü lyukat fúrtak, amit a zöld müanyaghegy csak kb. harmadáig tölt ki, mögötte légkamra marad. Állítólag ez a lövedékbe zárt levegö okozza becsapódásnál a csodálatos felgombásodást, minimum a kaliber kétszeresére, s teljesen egyben marad, csak a müanyaghegy tünik el belöle. Akár 500 m/s a becsapódásnál mért sebesség, akár 950 m/s, a Naturalis tökéletesen megbízhatóan müködik. Valamilyen teljesen új metódus alapján kiküszöbölték a különben rézlövedékekre jellemzö, nagyfokú lerakódást a huzagoknál. Ezt nem tudom mivel érték el, de biztosan nem külsö bevonattal, mert a lövedéken semmi ilyen kezelés nem látható. A különbözö "tesztvadászok" megállapítása szerint az öztöl a jávorig minden vadnál remekül müködött. A torzulás már a bört érve, azonnal a becsapódáskor elkezdödik, aztán a löcsatorna végig egyenletes, a lövedék szilánkleadás nélkül hatol át a vad testén.

A két vadász által elöállított lövedékröl hamarosan tudomást szerzett a Lapua löszertröszt, s tömeggyártásra alkalmassá téve hamarosan megjelenik a vadászboltokban, egyelöre 7,62 mm-es kaliberü és 9,3 mm-es töltényeket szerelnek vele. Késöbb a választék biztosan bövülni fog. Kipróbálás nélkül nehéz elöre véleményt nyilvánítani róla. Ránézésre egy, némely esetben hátrányos külsö tulajdonságát máris észrevettem. Nevezetesen: nem csúcsban, hanem meglehetösen tompán végzödik, ami becsapódáskor kifejezetten elönyös ugyan, de ballisztikailag annál kevésbé. Sebességét igy nem tartja olyan jól, mint a kifejezett hegyben végzödö lövedékek. Ebbõl fakadóan messzire kevésbé felel meg, inkább közepes vagy rövid távolságokra való. Van aki máris "biztonsági lövedék"-nek nevezi, mert torzulása hamar és alaposan történik, kiváló a sokkhatása és legnagyobb csontokat is eltörve, bármilyen szögböl mélyre hatol. Medvére, disznóra, jávorra tartják elsörangúnak, amiben a szakértöknek alighanem igazuk is van.