A múlt század hetvenes éveinek derekán a lármás, poros Wesselényi utcai Unitechnikához tartozó fegyvermühelyben voltam puskamüves-tanonc. Az egyik nap érdekes golyós ismétlökarabély került hatástalanításra hozzánk. Olyannyira szokatlan külsejü, hogy kivétel nélkül mindenki alaposan szemügyre vette, tán még mestereink sem láttak korábban ilyet. A szürke Kádár-korszakban biztosan nem, esetleg a világháború elött, amikor ök voltak "ipari tanulók".
Mai ésszel, tudással visszaemlékezve, a puska leginkább a Modell 92-es Winchester kurtályra hasonlított, kétrészes, egyenes angol agyazásával, csötárával, külsö kakasával, s a zártesten lévö jobboldali töltönyílásával. Söt mi több; ugyanabban a kaliberben készült, a legendás .44-40 Winchester munícióval lehetett tölteni. Csak éppen nem kengyelkulcssal történt a csöre töltés, és ismétles, hanem az elöagy hátrarántása-elöretolása révén. Ötletes megoldás!
Akkor még nem tudtam, hogy voltaképpen az elsö sikeres siklózáras nagygolyóst tartom a kezemben, kellö áhitattal a preciz kidolgozást, ötletes szerkezetet illetöen. Elsörangú állapotban leledzett, s rút igazságtalanságnak, söt egyenesen véteknek tartottam – s érzem most is, közel harminc évvel késöbb – a hatástalanítását. Mit vétett ez a szerencsétlen, jobb sorsra érdemes fegyver, hogy tönkretéve falidísz legyen belöle? Hisz még nyugodtan lehetne használni, sok örömet okozhatna tulajdonosának az erdökben... Szerencsére nem rám bizták ezt a szomorú, csonkításokkal járó feladatot, a sokkal hozzáértöbb, s kevésbé gyengéd szívü szakik tették használhatatlanná szegényt. Ma mit nem adnék érte, ha lenne egy ilyenem!
Colt gyártmányú Modell Lightning Slide Action volt, amelyet többféle kivitelben és kaliberben tudomásom szerint 1885-töl 1902-ig kínáltak az Egyesült Államokban. Ezidö alatt körülbelül 90 ezer darab készült, és kelt el belöle, föként a vadászok között. Nagy riválisa volt a korabeli alsóemelökaros Winchestereknek, Marlinoknak, söt még a Savage-oknak is, kedvelték a vadnyugaton. Pl. Oklahoma Frank-et el sem lehetett volna képzelni Colt revolvere és Colt Lightning karabélya nélkül.
Számomra tán örök rejtély marad, hogy valójában miért hagytak fel a gyártásával. Mindenesetre egy szó, mint száz; ez a jellegzetes fegyver volt az elsö tökéletesen müködö siklózáras ismétlö golyós. A rendszer amiben készült, a létezö leggyorsabb ismétléseket teszi lehetövé a sorozatlövö automata, illetve egyes lövésekre képes félautomaták után. Automatákat persze egyetlen civilizált országban sem használnak vadászatra, inkább csak a méltán sötétnek titulált Afrikában élnek vele a vadorzók – pl. Kalasnyikov gépkarabélyok vonatkozásában –, söt néha még törvényesen is ritkítják velük a sztyeppe állatait. Utóbbi esetben az ebböl befolyt nem kis összeg a politikusok zsebébe vándorol. Félautomatát, olykor tárkapacitás csökkentést elöírva, már több Európai országban is engedélyeznek vadászati célokra. De nem mindenhol! Akinek tehát gyors ismétlést lehetövé tevö golyósra van szüksége természetszerüen a siklózáras típusok-gyártmányok valamelyikénél köt ki. Már csak azért is, mert ha célzott lövésekkel ürít tárat a fegyverét alaposan ismerö, rutinos vadász, akkor elmondható, hogy a félautomata sem gyorsabb nála!
A Colt Lightning dicsöséges évtizedei után több cég jelentkezett azonos ismétlési módú, hasonló golyósokkal. Ezek nagy része .22-es peremgyújtású töltényekhez készült, de akadt köztük nagyvadra való is; pl. a .30-30 Winchester ürméretü Savage Modell 170., azonban mind közül legsikeresebbnek a Remington-termékek bizonyultak. Jelenlegi siklózárasuk, a Modell 7600 hosszú-hosszú fejlesztés eredménye. Komoly vetélytársa csak egy van, a néhány esztendeje feltünt, valóban kiváló Browning Modell BPR.
Visszatérve a Remingtonra, ök 1912-ben jelentek meg a színen ilyen puskával, a csötáras Modell 14-el. .25 Remington, .30 Remington, .32 Remington, végül 1914-töl pedig .35 Remington töltényekhez csövezték, amelyek közül ma már csak az utoljára említett örvend bizonyos népszerüségnek, többek közt a Marlin cég gyárt hozzá alsóemelökaros karabályokat. Ezt John Pedersen tervezte, s érdekessége a fegyvernek a spirálisan, enyhe ívben csavart elöagytár. Ezzel a frappáns megoldással küszöbölte ki a mester, hogy az egymás mögé betöltött löszerek ne nyomják, feszítsék az elöttük lévök csappantyúját, ami teljes burkolatú lövedékkel szerelt töltényeket használva – a puska visszarúgásakor – könnyen tárrobbanáshoz vezethet. Ennél a Remingtonnál ugyan nem! Mert a betöltött muníció hegye nem a csappantyúhoz szorul, hanem mellette a hüvelytalphoz. Ötletes konstrukció!
1935-ben, némi "kozmetikázás" révén lett a Modell 14-böl Modell 141, amit 1936 és 1950 között gyártottak. S 1952-ben jelent meg a ma is kedvelt, középagytáras Remington Modell 760. Ez az a fegyver, amit ma is könnyedén beszerezhetünk. Pisztolyfogásos, egyenes agyazású, megfelelö helyeken recézéssel ellátott. Manapság kínálják müanyag agyazással is, de az amerikai diófából készült szebb, ha nem is olyan praktikus. Csöhossza általában 56 centiméter, de gyártották kurtábbal is, teljes hossza a fegyvernek ebben az esetben 106 centiméter. A zártestet a céltávcsöszerelék számára alakították ki, a csövön nyílt irányzék található. Biztosítása kereszttolókás, a sátorvas hátsó részén van elhelyezve, csak a billentyüre hat. A fegyver tömege, üres tárral 3,3-3,4 kg, kivehetö középagytárába 4 töltény helyezhetö. Az elsütõbillentyü járása a szokottnál kicsit keményebb. Forgózáras, és az idök során rengeteg ürméretben dobták piacra, úgymint: .222 Remington, .223 Remington, 6mm Remington (más elnevezés szerint ugyanez: .244 Remington), .243 Winchester, .257 Roberts, .270 Winchester, .280 Remington (másik elnevezése ugyanennek: 7 mm Express Remington), .300 Savage, .308 Winchester, .30-06 Springfield, .35 Remington és .35 Whelen.
Vadászbarátaim közül dr. Montagh András, a világbajnok sörétlövö dédelgetett egy ilyen Modell 760-as Remingtont. Az övé .222 Remington tölténnyel müködött, sok nyulat, kártevöt "aprított vele" annak idején. Mivel sörétes vadászpuskaként a siklózáras Winchester Modell (19)12 volt a kedvence 20-as ürméretben, ezért leggyakrabban használt golyósának is ilyen rendszerü Remingtont választott. Ezt a lépését sohsem bánta meg. Több levelében írt nekem nagy elismeréssel ezzel a .222-essel kapcsolatban. Gyors, könnyü, hatásos! Ám hozzá kell szokni ehhez a szerkezethez, mert bármilyen természetes mozdulatsor is ennél az újratöltés folyamata, gyakorlatlan kézzel nem lehet gyorsabban pontosan löni vele, mint egy tolózárassal. De elözetes lötéri próbák, otthoni "száraz gyakorlások" mind nagy segítséget adnak, rutinossá teszik használóját.
A másik barátom, Bogár György, kinek "hajtáspuskája" egy ilyen siklózáras .30-06 Springfield öbnagyságú Remington, szintén nagyon elégedett a választásával, holott korábban .45-70-es vagy pedig .444-es kengyelkulcsos Marlin karabélyt szeretett volna venni erre a célra. Ma már biztosan nem cserélné el ezek egyikére sem fegyverét! (Pedig azok is jók a sertevad hajtóvadászatára.) 13 grammos Oryx lövedékkel szerelt Norma gyártmányú muníciót használ hozzá. S mint írta, ezzel a Remington 100 m-re 2 MOA-ra képes. (MOA= Minute of Angle Accuracy, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az illetö puskája 1 MOA-nál 100 yardra – 91,4 méterre – egy hüvelykes, azaz 25,4 mm-es átméröjü löképet produkál.) Siklózáras, félautomata, kengyelkulcsos vadászfegyverek esetében a 2 MOA is gyönyörü teljesítmény, ráadásul György barátom nem is 100 yardra, hanem messzebbre – száz méterre mérte.
A Remington Modell 760 fél évszázada egyfolytában bizonyítja, hogy helye van a nap alatt, a vadászberkekben- és szívekben egyaránt. Vajon a magyar lehetöségeket figyelembe véve, kinek lenne valóban érdemes ilyen "gyorstüzelö" golyósra szert tenni? Elsösorban azoknak, akik sörétesben is az elöagyszános megoldásúakat szeretik-használják váltig. Nekik teljesen természetes érzés, mondhatni meghitt, ha golyósuk ugyanazon az elven müködik. Úgyszintén érdemes ezen tünödni azoknak, akik aránylag sokat vadászhatnak sertevadra, de nem telik duplagolyósra nekik. Mert ez a Remington tényleg "a" hajtásfegyver. Nem vitatom, hogy mondjuk X. János bácsi az esti fröccs után, bajuszát megtörölve kijelenti, hogy neki ilyen ugyan nem kellene, mert ö a 7,62-es "dióveröjével" is biztosan lövi disznót! Nem vitatom, hogy ez így van, hisz ha valaki egész életében csak egy golyóst használ, és azt sokszor, akkor bámulatosan összenö fegyverével, igazi "puskamüvésszé" válik. Például jól tudjuk, hogy nagybányai Horthy Miklós kormányzó egy hosszú csövü, nem jól kiegyensúlyozott, 7x64-es Modell 98-as forgótolózáras Mauserrel lötte a vadat, a disznókat is hajtásban, ráadásul a puskán lévö céltávcsö 8-szoros nagyítású volt… Mégis kitünöen kezelte! De ha valaki speciális célra speciális puskát vesz, például sertevadra rövid, gyors ismétlési módút, és azzal megtanul bánni, akkor eredményesebb lehet azoknál, akik maradnak a hagyományos tolózáras ismétlöknél.
Kovács László