Foxterrier – vadász vagy áldozat?

A foxterrier talán a legismertebb kotorékkutya-fajta, bár az utóbbi években a vadászatra használt terrierek közült a német jagd terrier lett a legnagyobb létszámban tartott és használt kutya. A tévéreklámnak köszönhetően gyakran összekeverik a foxit a parson jack russel és a person russel terrierrel is. Talán nem ártana, ha a köztudatban is elterjedne, hogy ez utóbbi két fajtát a foxiból tenyészették ki…

A foxterrier angol eredetű fajta. A fajtát az ősidőkben terrar-nak nevezték, ez utal a föld alatti munkára. Az 1800-as években alakult ki, a mai változatot kb. 90 évvel ezelőtt alakították ki. A foxit az angol falkavadászatokon használták, feladata az volt, hogy kiugrassza a rókát a kotorékból. Az első időkben minden falkanagy a saját elképzelése szerint alakította a faját, így egységes karakter nem alakult ki, de a típus azonos volt: Grove-, Quorn-falka.

Mr. Domville, Poole, Stevenson olyan tenyésztők voltak, akik a kiállítás mellett vadászatra is tenyészették a foxikat. A leghíresebb foxterrierek, akik megalapozták a fajta főbb vérvonalait: Tartar, Trimmer, Rattler. A drótszőrű változat úgy alakult ki, hogy a simaszőrű foxterriert kersztezték egy ma már nem létező típussal, a wirehaired-terrierrel. Ezt a típust 1862-ben mutatták be először a Birminghami kiállításon.

Milyen a mai foxterrier?

Véleményem szerint a megmentésre szoruló fajták közé kell besorolni…A munka- és a küllemvonalak teljesen szétváltak, szinte nem, vagy alig találni az országban olyan kutyát, amely mind a két dologra alkalmas lenne – külföldön azért még akad egy-egy.

Természetesen vadászszemmel nézve a helyzetet, az elsődleges a munkára használhatóság. A vadászok nagy részét nem érdekli az, hogy egy kutya szép is legyen, hiszen nem járnak kiállításra, a foxterrier pedig nem is az, amit a díszkörben nagyon nyeretni szoktak, mivel nem divatfajta…

Küllem típusú foxterrier
(Foxi Maxi Ügyeske. Hungária Junior Champion, fajta- és fajtacsoport győztes
magasabb, de ugyanakkor vékonyabb csontozatú, elegánsabb felépítésű, mint a munkakutyák)

Azt azonban hajlamosak elfelejteni, hogy a kizárólag munkára szelektált kutyák esetében komoly idegrendszeri problémák is fellépnek, illetve ezeknek az állatoknak csupán annyi közük van a foxihoz, hogy tarkák. Mivel küllemi szempontból nem tenyészthetőek, mert a standardnak nem felelnek meg – így az utódaik törzskönyve felülbélyegzett lenne, inkább nem is készíttetik azt el – és már el is jutottunk a szaporításhoz. Az ilyen kutyák utódait szokták úgy hirdetni, hogy fajtatiszta szülőktől, törzskönyv nélkül eladó – 10 vagy 15 ezer forintért. Aztán a kutyának ennyi is a becsülete – elmarad az első disznóhajtáson vagy bent marad a kotorékban.

Sok vadásztól hallottam, hogy akkor jó a foxi, ha megfogja a rókát, és ilyenkor szokták elővenni a régi műkotorékversenyek erdeményeit – fogott ennyi és ennyi perc, másodperc alatt… igen, ezzel lehetett nyerni, de ennek az időnek vége kell hogy legyen. Nem versenyre kell szelektálni a tenyésztés/szaporítás során, hanem vadászatra.

Mennyivel jobb egy ugrasztós kutyával dolgozni a kotorékozás során? Sokkal, mert a kutya sem sérül nagy mértékben, és szebb gereznához juthatunk. A jó disznós kutya sem megy neki a vadnak, hanem egy, másfél méterről ugatja, hajtja azt, így lövéshez juthatunk. A jól képzett foxi a vízi munkában is jeleskedik, csakúgy mint utánkeresésben, kajtatásban. Ehhez azonban stabil idegrendszer kell a kutya részéről, és jó kiképzési stílus a gazda oldaláról.

Hasonlóan ehhez az állításhoz, megfogalmazhatjuk hogy a kiállításra tenyésztett foxik alkalmatlanok vadászatra, mert már az alapvető készségek, hajlamok is kivesztek belőlük…

A jó foxi olyan, mintha két oldala lenne – tűz és víz együtt. Érzékeny lelkű, gazdáját istenként szereti, kész meghalni érte, de nagy vadászszenvedély kell hogy legyen benne, ha a helyzet úgy kívánja.

Munka típusú foxi
Tömörebb felépítés, jobban izmolt, kisebb termetű, erősebb csontozatú mint a kiállítási típus. (Foxi Maxi Xantia, szlovén junior -és felnőtt champion, bosnyák-horvát-szerb-magyar és interchampion, Duna-Kupa győztes, Bácska Kupa III., nehezített vércsapa-vaddisznó-kotorék-vízi munkavizsga, 2xfajtagyőztes, Koroske Winner)

Napjainkban a jó tenyésztő munkája nagyon nehéz, mert kevés vonalból tud dolgozni, hogy olyan foxit hozzon létre, amely kiállításon és vadászaton is megállja a helyét. Külföldön egy fedeztetés 250–500–1200 euró körül mozog, plusz a járulékos költségek. Ha az ember utánaszámol, hogy mekkora költség egy tenyésszukát vagy kant „készre” megcsinálni, akkor félmillió forint körüli összegről kell hogy beszéljen. Egy alom felnevelése sem két fillér. De – és itt a különbség a tenyésztő és a szaporító között – nem a pénzszerzés a cél, hanem egy fajta nemesítése.

Kérem a vadásztársakat, amennyiben olyan kutyát szeretnének amely társuk nem csak a vadászatban, hanem mindennapjaikban is, akkor jusson eszükbe a foxterrier, és kívánom, hogy olyan kennelből válasszanak, hogy ne kelljen csalódniuk sohasem.

Hermánné Bedics Rita, VII. 20.