HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK, TUDÓSÍTÁSOK

150 ÉVE SZÜLETETT BÁRSONY ISTVÁN

150 éve, 1855-ben született a magyar vadászirodalom fáklyavivője, Bársony István. Az íróra jellemző lírai hangvételű novella-szerkesztésmód, a természet láttató és érzékletes ábrázolása hamar belopja magát az olvasó szívébe.

A bő száz évvel ezelőtti paradicsomi idill leírása mindig izgalmas olvasmányélményeket nyújt, és csupán a mai állapotokkal való egybevetés kelthet az emberben némi rezignációt. Ám ez mit se von le Bársony prózájának értékéből, amelyet a múlt század folyamán nagyon kevesen tudtak folytatni vagy fokozni.

Bársony a Fejér megyei Keresztesen (ma Sárkeresztes) látta meg a napvilágot. Elmondása szerint édesapjától örökölte a vadászszenvedély mellett a szép magyar beszéd és nyelvhasználat erényét is. Tanult Nagykárolyban, Pozsonyban és Budapesten. Ügyvédnek készült, ám az irodalom iránti szerelme hamar eltérítette a jogi pályától. Az Egyetértés, a Hazánk, a Magyar Hírlap, majd a Budapesti Közlöny munkatársa lett, miközben folyamatosan jelentek meg szépirodalmi munkái.Népszerűsége nőttön-nőtt, jelentős olvasótábort tudhatott maga mögött. 1894-ben a Petőfi Társaság, 1898-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választották.

A természetről szóló írásainak lírába ágyazott precizitását talán csak a Fekete István-i próza valósította meg a későbbiekben. Bársony így vélekedik erről a művészi elvről: „Az elbeszélő irodalom alapja a képzelet. A természetfestésé az igazság. Ebben lehetetlen megmozdulni a természet ismerete nélkül. A legköltőibb színezés is üressé válik, ha nem igaz. Hát még ha a téma nélkülözi a teljes realitást. A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort sem írtam a természetről, amelynek igazságáról meg nem győződtem volna.”

A vadászati jellegű könyvei közül a legismertebbek: A szabad ég alatt, Erdőn-mezőn, Vadásztörténetek, Magyar természeti és vadászképek, Mulattató vadászrajzok, Magyar földön, Lármás vizek, Róka a körben, Vadásztáska, Csend. A napokban jelent meg Bársony István legújabb válogatáskötete, mely – roppant találóan – az Elveszett paradicsom címet viseli. A neves íróról ebben az évben rendezvényekkel, ünnepségekkel több helyen is megemlékeznek.

Kántor B. Péter, VI. 17.
Nimród Tudósítói Hálózat

* * *

Bársony István:
AZ ELVESZETT PARADICSOM

[…] Jubileumi kötetet tart a kezében, a kedves olvasó. Százötven éve született Bársony István, a természetírás első avatott mestere. Egy évszázda a legolvasottabb és legtermékenyebb írók egyike volt. Negyven év alatt 44 kötete több mint nyolcvan kiadásban látott napvilágot. Volt egyszer egy Magyarország, melyben nemcsak főurak és nincstelen proletárok éltek, hanem boldog, elégedett emberek is, milliószámra. Az ő világukba vezet el ez a könyv. Budapesten élt és alkotott, puskával a vállán járta vándorútját, a zsákmány legtöbbször egy-egy természeti kép lett, melynek valósághű, mégis költői leírását ajándékba adta nekünk, olvasóknak. (198 old.)

Ára: kötve 2450 Ft, fűzve 1450 Ft

* * *

Bársony István alábbi könyveinek eredeti kiadásai megtalálhatók és elolvashatók a Széchenyi Zsigmond vadászati könyvgyűjteményben, a Természettudományi Múzeumban.

Magyar természeti és vadászati képek
Víg világ
Magyar földön
Szól a puska
Vadásztörténetek
A róna és az erdő
Vadásztáska
Magányos órák
Erdőn, mezőn
Mulattató vadászrajzok
Csend
A szabad ég alatt
A vadászat
Az erdő könyve
Visszhang
Az én világom (portrérajz)
Erdőn, mezőn
Délibáb

1897
1897
1900
1900
1900
1902
1903
1904
1904
1905
1910
1910
1913
1918
1921
1925
1926
1926

Várjuk a vadászok, hivatásos vadászok beszámolóit.
Fax: (1)-354-0622; e-mail: szerkeszto@vadaszat.net