|
|
150 ÉVE SZÜLETETT BÁRSONY ISTVÁN 150 éve, 1855-ben született a magyar vadászirodalom fáklyavivője, Bársony István. Az íróra jellemző lírai hangvételű novella-szerkesztésmód, a természet láttató és érzékletes ábrázolása hamar belopja magát az olvasó szívébe. A bő száz évvel ezelőtti paradicsomi idill leírása mindig izgalmas olvasmányélményeket nyújt, és csupán a mai állapotokkal való egybevetés kelthet az emberben némi rezignációt. Ám ez mit se von le Bársony prózájának értékéből, amelyet a múlt század folyamán nagyon kevesen tudtak folytatni vagy fokozni. Bársony a Fejér megyei Keresztesen (ma Sárkeresztes) látta meg a napvilágot. Elmondása szerint édesapjától örökölte a vadászszenvedély mellett a szép magyar beszéd és nyelvhasználat erényét is. Tanult Nagykárolyban, Pozsonyban és Budapesten. Ügyvédnek készült, ám az irodalom iránti szerelme hamar eltérítette a jogi pályától. Az Egyetértés, a Hazánk, a Magyar Hírlap, majd a Budapesti Közlöny munkatársa lett, miközben folyamatosan jelentek meg szépirodalmi munkái.Népszerűsége nőttön-nőtt, jelentős olvasótábort tudhatott maga mögött. 1894-ben a Petőfi Társaság, 1898-ban a Kisfaludy Társaság tagjává választották. A természetről szóló írásainak lírába ágyazott precizitását talán csak a Fekete István-i próza valósította meg a későbbiekben. Bársony így vélekedik erről a művészi elvről: „Az elbeszélő irodalom alapja a képzelet. A természetfestésé az igazság. Ebben lehetetlen megmozdulni a természet ismerete nélkül. A legköltőibb színezés is üressé válik, ha nem igaz. Hát még ha a téma nélkülözi a teljes realitást. A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort sem írtam a természetről, amelynek igazságáról meg nem győződtem volna.” A vadászati jellegű könyvei közül a legismertebbek: A szabad ég alatt, Erdőn-mezőn, Vadásztörténetek, Magyar természeti és vadászképek, Mulattató vadászrajzok, Magyar földön, Lármás vizek, Róka a körben, Vadásztáska, Csend. A napokban jelent meg Bársony István legújabb válogatáskötete, mely – roppant találóan – az Elveszett paradicsom címet viseli. A neves íróról ebben az évben rendezvényekkel, ünnepségekkel több helyen is megemlékeznek. Kántor
B. Péter, VI. 17. * * *
* * * Bársony István alábbi könyveinek eredeti kiadásai megtalálhatók és elolvashatók a Széchenyi Zsigmond vadászati könyvgyűjteményben, a Természettudományi Múzeumban.
|
