TUDATOS ERDŐGAZDÁLKODÁS
A tartamos erdőgazdálkodás legfontosabb alappillére az erdőművelés, amely egy összetett, egymásra épülő, a fahasználattal folyamatosan együttműködő tevékenységet foglal magában. Az elmúlt fél évszázad alatt hazánk erdeinek élőfakészlete 150 millióról 326 millió köbméterre, évi átlagos folyónövendéke 3 millió köbméterről 12 millióra, a kitermelhető fatérfogat pedig megháromszorzódott, 9,2 millió köbméterre nőtt. (folytatás)

KRUZSLICZ ANITA
Nimród Tudósítói Hálózat, III. 26.

VADÁSZAT NÉLKÜL NINCS VAD
Feiszt Ottó neve közismert a vadászok körében. Az Országos Magyar Vadászkamara elnökével, az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnökével, a Zalaerdő Rt. vezérigazgatójával Indiából való hazatérése után beszélgettem a vadásztársadalmat leginkább foglalkoztató aktualitásokról.
– Néhány hónappal ezelőtt gondot jelentett a nagyvadállomány elszaporodása, változott ez valamit az utóbbi időben? – Nincs még meg a vadászszezon eredménye, de úgy gondolom, még nem sikerült elérni a korábban beállított szintet. Az állomány még mindig magas. (folytatás)

KRUZSLICZ ANITA
Nimród Tudósítói Hálózat, III. 18.

VADETETÉS TAVASSZAL A „REKORDTERMŐ” TERÜLETEN
Az Ipoly és Dobroda-patak között terül el a balassagyarmati Ipoly Erdő Rt. egyik vadászterülete. A folyóparti részen legelők húzódnak, kisebb szántóföldekkel, nádasokkal, fűz- és égerligetekkel vegyesen. A Komra-völgyi víztározó, Piliny, Nógrádszakál, Ludányhalászi és Szécsényfelfalu közötti dombvidéket cser-, tölgy- és akácerdők borítják, a bükk is megél az árnyékos, magasabban fekvő oldalakon, meg persze előbbiek mellett jó pár elegyfaj. A 3200 hektár 65 százaléka erdő, az adottságok pedig már csak azért is kiválóak, mert a terület belsejében nincs lakott hely. (folytatás)

FARAGÓ ZOLTÁN
Nimród Tudósítói Hálózat, III. 14.

MAGYAR SIKEREK LÉVÁN
A napokban a szlovákiai Léván zajló vadásznapok vadászati témájú amatõr videofesztiválján három magyar alkotás is a díjazottak közé került. Gadó György Pál (képünkön a díj átvételekor) az ismeretterjesztő filmek kategóriájában első díjat, dr. Ignácz Magdolna a dokumentum- illetve a természetfilmek kategóriájában harmadik illetve a TV különdíját nyerte el. Gratulálunk az alkotóknak a nemzetközi elismeréshez! További részletek: www.vadaszat.sk

TAKÁCS FRIGYES
Szlovákia, III. 11.

SZALONKÁKRA VÁRVA
Nem egyszerű ilyenkor a vadászember élete. Napról napra várja a tavaszt, s vele együtt a szalonkákat. Hogy a tavasz hozza-e szalonkát vagy a szalonka hozza a tavaszt, nem tudni. Igazi vadász, erdész, aki a szabadban jár, azon kívül, hogy hallja a mind hangosabban csicsergő áttelelő énekeseinket, zsigereiben érzi a tavaszt. A lassan gyarapodó, hosszabbodó nappalok hatással vannak ránk. Ám a tél nem enged, s hiába kémleljük a határt, no itt van-e már? (folytatás)

SZILÁGYI PÉTER
Nimród Tudósítói Hálózat, III. 5.

EZÜSTÉRMES KAN
Vadászéveim egyik legjobb, legeredményesebb napjának élményét szeretném megosztani az olvasókkal. Az Erdőbényei Sólyom Vt. Rakottyás völgyében november 8-án 18 óra 10 perckor lőttem meg vadászéveim legszebb vadkanját. Ez a vadászat számomra ritka zsákmányt hozott, Tikka .300 Win. Mag. puskámmal egy lövéssel terítettem le a képen látható vadkant, amely nyaklövés után még húsz percet élt. Még ezidáig ilyen kant nem sikerűlt elejtenem. Súlya 165 kg volt zsigerelve, agyarhosszak 21,9 és 22,1 cm. Az agyar ezüstérmes lett 115,4 C.I.C.-ponttal.

Vadászüdvözlettel:
Kajuha János, II. 21.

MÁRTÉLYI BAKOK
Kósa Zoltán a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kar (Hódmezővásárhely) harmadéves hallgatója, vadgazdálkodási szakirányon tanul. Nyírderzsen lakik, ahol rendszeresen járja a határt. Nagyon jártas az őzhívásban, a helyi vadásztársaságban dolgozó hivatásos vadásznak igen sokat segít e téren. Azonban nem minden héten tud hazajárni, ám annyira nem is bánja. A Hódmezővásárhelyhez közeli Mártélyra igen szívesen kilátogat, sokszor még iskola előtt, a hajnali órákban. Szenvedélyes vadnyomolvasó. Sokat figyeli a bakokat és már lelt egypár levetett őzagancsot, amelyek ideiek, „frissek”. (folytatás)

SZILÁGYI PÉTER
Nimród Tudósítói Hálózat, II. 18.

PÁSZTOHY ANDRÁS, FVM POLITIKAI ÁLLAMTITKÁR
Válasz az Országgyűlés február 16-ai ülésszakán, a mesterséges vadtenyésztést megkérdőjelező napirend előtti felvetésre

[…] A vadgazdálkodási tevezés, a vadlétszámállomány-szabályozás funkcióján keresztül, a szabad területi vadállomány környezetével összhangban történő fenntartását, egyúttal a mező- és erdőgazdálkodásban keletkező vadkár megelőzését is szolgálja. A vadászati jog szabályozására jó példa a napi teríték korlátozása, ami a vadászható vízivadfajoknál és más szárnyas vadfajoknál érvényesül. Ennek alapjja a nemzetközileg elismert tudományos műhelyekben folyó munka, mint például a Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézetében működő Magyar Vízivad Monitoring-csoport kutatási tevékenysége. (folytatás)

Preisz Gyula, II. 17.

VADAT ŰZNEK A KUTYÁK ZALÁBAN
Egyre nagyobb gondot okoznak a Zalaegerszegi Nimród Vadásztársaság vadászainak a környéken kóborló kutyák. Szélessy György, a társaság vadászmestere elmondta, hogy legtöbbször nem kóbor kutyákról van szó, hanem a házakból kiszabadult vagy kiengedett ebekről. Ezek az állatok zavarják a terület nyugalmát és ezzel a vadászat eredményességét is csökkentik. „Aki hallotta már az őzgida hangját, amikor a kutyák kettészakítják, az tudja, hogy miért is lőjük ki az ilyen állatokat”. (folytatás)

KRUZSLICZ ANITA
Nimród Tudósítói Hálózat, II. 14.

MEGGYESI JÓZSEF
Nimród Tudósítói Hálózat, II. 14.
Forrás: Nyíregyháza Online, Petőfi Népe

EMBER NÉLKÜL ÉHEZIK A VAD AZ ERDŐKBEN
A túléléshez rendszeresen fel kell tölteni az etetőket
A jó vadgazda tisztában van azzal, hogy a téli etetés elsősorban a gondjaira bízott vadállomány sikeres túlélését biztosítja. Az etetés legkritikusabb időszaka a tél vége. – Több mint száz mázsa szemes kukoricát, tört szemet viszünk ki az etetőkbe – mondta Bognár Zsolt, a Csököly és vidéke földtulajdonosi társaság vadásza –, ez a társaságnak mintegy félmillió forintjába kerül. (folytatás)

Preisz Gyula, II. 13.
Tolna Megyei Népújság

MÁRIS MEGHALT AZ ÉV MADARA
Áramütés végzett Sasóval, a fiatal parlagi sassal. A nyomkövetővel felszerelt fokozottan védett madár tetemét február 3-án találták meg Heves megyében. Alig kezdődött el az év, s a parlagi sas védelmének évében hazánkban már a második sas pusztult el áramütés következtében. (folytatás)

SZABÓ ÁRPÁD
Nimród Tudósítói Hálózat,
Forrás: ORIGO, II. 8.

RITKA ZSÁKMÁNY
Vadászéveim egyik legnagyszerűbb napjának élményét szeretném megosztani az olvasókkal. A Kisberkes VT területén, Tótszerdahely határában – ahol korábban három vadásztársam karácsonykor három vadkant lőtt huszonnégy órán belül – terelést szerveztünk. A vadászat számomra ritka zsákmányt hozott, sörétes puskámmal két lövéssel terítettem le a képen látható fehér vadkant, amilyent még ezidáig nem sikerűlt elejtenem. Súlya 108 kg, agyarhosszak 16,6 és 17,8 cm.

Vadászüdvözlettel
Dobos József, II. 7.

SZARVAS HELYETT SZÜRKE MARHA
Egy védett szürke marha tehenet lőttek ki a Komárom-Esztergom megyei Sárisáp közelében még tavaly október végén. A vadász – aki bizonyítottan alkohol befolyása alatt állt –, tettét azzal magyarázta, hogy szarvasnak vélte az állatot. A Dorogi Rendőrkapitányság eljárást indított az ügyben, melynek során beigazolódott, hogy az elkövető láthatta, hogy szürke marhára lő. A férfi ugyan beismerte tettét, de az elpusztult állat tulajdonosa és az ő vallomása között különbségek vannak. A vadász szerint az autóból kiszállva, a károsult szerint a járműben ülve lőtt. Az állatvédelmi törvény értelmében ez utóbbi állatkínzásnak minősül, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A rendőrség még a tavalyi évben lezárta az ügyet, és átadta az ügyészségnek. A tettes fegyvertartási és vadászengedélyét bevonták, valamint nagy értékű rongálás és állatkínzás miatt eljárás indult ellene. A per most az állam és a vadász között folyik.

KÁNTOR B. PÉTER
Nimród Tudósítói Hálózat, II. 1.
www.24ora.hu alapján

MEDITERRÁN ORSZÁG LESZÜNK…
A Zalai Hírlap 2005.január 23-ai számában olvastam Láng István akadémikussal készült riportot. „Két év múlva nem úsznak nyáron jégtáblák a Dunán, de az biztos, hogy Magyarország mediterrán ország lesz. Láng István akadémikus mégis optimista, bízik az emberekben, akik a politikusokkal szemben nemcsak két-három választási ciklusban gondolkodnak, hanem gyerekeikre és unokákra is gondolnak”. (folytatás)

SZABÓ ÁRPÁD
Nimród Tudósítói Hálózat, I. 28.

„AMÍG TUDOK, SEGÍTEK!”
Dr. Hagymási László tanár úr 2003 augusztusban töltötte hetvenedik életévét. Ám rendíthetetlenül okítja a vadgazda hallgatókat a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karán. Tanár urat az életéről faggattuk.
– Tanár úr hol született, hogyan kezdődött a vadászat iránt az érdeklődése?
– A Békés megyei Endrődön születtem 1933–ban. A vadászat iránti fogékonyságom aránylag korán megnyilvánult, hiszen öt–hat éves koromban már érdeklődtem a vadászat iránt, ami későbbiek folyamán behatárolta egész életemet. Mezőtúr határában, egy uradalmi birtokon nőttem fel, ahol édesapám gépészként dolgozott. (folytatás)

SZILÁGYI PÉTER
Nimród Tudósítói Hálózat, I. 28.

105 ÉVE SZÜLETETT FEKETE ISTVÁN
Az író, mezőgazdasági szakíró apja iskolamester volt, egyik őse a francia forradalom menekültje, dédnagybátyja Damjanich János, az 1848-as tábornok, aradi vértanú. Kaposvárott járta a gimnáziumot, Debrecenben, majd Mosonmagyaróváron végezte el a gazdasági akadémiát. A Baranya megyei Bakóca után Ajkán gazdatiszt, kitüntetett vetőmag-nemesítő, merinójuh-tenyésztő, aki értett a göbölyhízlaláshoz, a szeszgyártáshoz, s kitűnő vadász is volt. Novellái jelentek meg az Új Időkben, szakcikkei a Gazdatisztek Lapjában, vadásztémájú írásai a Nimródban. 1932-től 1949-ig a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozott. 1936-ban a Gárdonyi Géza ifjúsági, történelmi regénypályázaton első helyezést ért el A koppányi aga testamentuma című történelmi regénye. 1938-ban az Egyetemi Nyomda pályázatán nagydíjat nyert a Zsellérek című regénye. A Magyar Színházban bemutatták a Hajnalodik című színművét. (folytatás)

SZABÓ ÁRPÁD
Nimród Tudósítói Hálózat, I. 25.
Forrás: www.mult-kor.hu

„A VADÁSZAT OLYAN, MINT A SZERELEM”
Széchenyi Zsigmond gróf ezen szavait idézve kezdte beszélgetésünket Pongó Gyula az Országos Vadászkamara Csongrád Megyei Szervezet hivatásos vadász alosztályának elnöke, a szentesi Új Barázda Vadászati Társaság vezetője.
– Hogyan került a vadászat közelébe?
– Mint oly sokan közülünk, én magam is korán a vadászat és a vadászok közelében találtam magam. Alig 9–10 éves lehettem, amikor idős vadászok elhívtak nyulat hajtani. Már akkor magával ragadott a varázsa. Azután pedig már minden ment magától. Szerencsésnek mondhatom magam, mert a hivatásom, a munkám egyben a hobbim is. (folytatás)

KRUZSLICZ ANITA
Nimród Tudósítói Hálózat, I. 25.

VÉDETT MADARAKAT CSEMPÉSZETT
Kilenc élő; védett madarat csempészett az autójában egy szerb vendégmunkás, aki Szabadkáról Németországba tartott. Röszkén kapták el a határon. A német rendszámú mikrobuszban körülkémlelve védett madarakra bukkantak. Egy kalitkában kilenc szárnyast rejtett a kocsi. A Kiskunsági Nemzeti Park szakértője megállapította, hogy öt tengelic, két süvöltő; és két kenderike van összezárva. Az európai vadon élö növények és állatok védelméről szóló berni egyezmény alapján ezek védett madárfajok. Példányonként tízezer forintot érnek. A vámhivatal a védett madarakat lefoglalta, átadta a nemzeti park szakértőjének.

MEGGYESI JÓZSEF
Nimród Tudósítói Hálózat, I. 24.
Forrás: Petőfi Népe

VERESPATAK: VÉDETT HEGYEK
A gyulafehérvári táblabíróság ismét régészeti lelőhellyé nyilvánította a Verespatak környéki Carnic-hegységet, ahová nyíltszíni aranybányát tervez létesíteni a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation – számoltak be pénteki román lapok. A fellebviteli testület azután hozott döntést, hogy a bányatervet ellenző verespataki Alburnus Maior szervezet megtámadta a bíróságon a román művelődési és vallásügyi minisztérium tavalyi határozatát. (folytatás)

Preisz Gyula, I. 22.
Forrás: Petőfi Népe

ELSŐ VADÁSZ- ÉS TRÓFEAKIÁLLÍTÁS – BALATONALMÁDI
Január 14-én a Veszprém Megyei Vadászkamara, a Tradeorg Kft. és nem utolsó sorban a helyi vadászok összefogása révén színes program várta a vendégeket a Pannónia Kulturális Központban Balatonalmádiban. A megnyitó előtt Szegedi László filmjét tekinthették meg a látogatók. Oly sokan voltak a teremben, hogy még az állóhelyek is elfogytak, s egy-két apróság a vetítést édesapja vagy nagyapja nyakából szemlélte. Az első film az őzbak vadászatáról, a második a gímszarvasról, a harmadik film pedig vaddisznóhajtásról pergett. (folytatás)

SZILÁGYI PÉTER
Nimród Tudósítói Hálózat, I. 21.

GYEREKKORI SZERELEM – EGY ÉLETRE!
Bodó Sanyi bácsi életében először 6–7 éves korában volt igazi vadászaton. Mezőgyánból kellett hajnalban átgyalogolni a szomszéd faluba a hajtóknak, az akkor még virágzó Tisza-kastélyhoz – Gesztre. Ezekre az uradalmi vadászatokra a környékbeli falvakból nagyon sok ember jött hajtani. Müller Géza erdész és fővadászmester emlékezései alapján sokszor előfordult, hogy sokkalta többen jöttek, mint amennyi hajtó kellett. Egy ilyen vadászat alkalmával az akkor még gyerek Bodó Sanyi bácsi valahogyan mégis ott maradhatott. Igen régen volt, és Sanyi bácsi már nem mindenre emlékezik tisztán, de arra igen, hogy be kellett bújni a kökénybokorba – vagy ahogy ő mesélte a „kökínybe” –, s ki kellett hajtani a fácánokat. A nap végén alig bírt hazamenni, de az egy pengő amit Müller Géza a kis markába nyomott, meg a kabátban elrejtett „fácánkokas” valahogy mégis hazavitte. (Folytatás, A róka szívósságához)

SZILÁGYI PÉTER
Nimród Tudósítói Hálózat, I. 19.

KECSKEMÉTI VADÁSZ- ÉS HORGÁSZNAPOK
2005. január 14-én nyitották meg Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központban a Vadász- és horgásznapokat. A kiállítás a Bács-Kiskun megyei vadászkamara szervezésében jött létre, melyet Miklós Károly nyitott meg. A kiállításon sok neves személy festményeit csodálhatták meg a látogatók, köztük volt Ambrus Lajos, Simon Ferenc és Szarvas Pongrác festőművész is. A nagynevű magyar vadászati szakírók közül Nagy Endre, Csathó Kálmán, Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán, Nadler Herbert és Studinka László személyes emléktárgyai is láthatóak január 22-ig, minden nap 9–18 óráig. A kiállított trófeák között meg lehet találni mind a hazai híres gímtrófeákat, mind az afrikai nagyvadakét. Hazánk legnagyobb létszámú vándorhorgászklubjának, a kecskemétinek az életébe is kaphatnak betekintést a látogatók, s megismerkedhetnek a gyermek- és ifjúsági horgásztáborok életével is. FOTÓK, MTI-HÍREK

MEGGYESI JÓZSEF
Nimród Tudósítói Hálózat, I. 17.

KERÍTÉS, KERÍTÉS…
Sándorfalva Szeged határában fekszik, az itt működő vadásztársaság 9000 hektáron gazdálkodik. A társaság több lábon áll. Nem csak az őzbak a fő bevételi forrásuk, hanem röptetett récére is van vadászati lehetőség. Idén 5500 récét lövettek, a szemfüles és kitartó vadászok pedig vaddisznót és vadlibát is terítékre tudnak hozni.
Sajnos azonban a technikai fejlődés – mint sok más vadászterületen – errefelé is itt hagyja a névjegyét. Az Alföldre oly jellemző tanyavilág egyre inkább felélénkül. A tanya körüli földet bekerítik, ezzel rekesztik ki a vadállatokat, hogy azok ne tegyenek kárt a gyümölcsösben, illetve a vetésben. Az élőhelyek azonban rohamosan csökkennek. (folytatás)

SZILÁGYI PÉTER
Nimród Tudósítói Hálózat, I. 16.

A VADDISZNÓKAT MEGMÉRGEZIK, UGYE?
Salgótarján környékén az elmúlt hetekben több vaddisznótetemet is találtak az erdőjárók. Informátorunk egy vadász társaságában alaposan megvizsgálta az egyik elhullott állatot, egy süldőt, s a hasán kivörösödött elváltozásokat talált. Az állat tetemét átadták a hatóságoknak. Dr. Csábi Mihály, a Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás igazgató főorvosa kérdésünkre elmondta, hogy különféle betegségek miatt telente viszonylag sok vaddisznó pusztul el a város környékén.
– Egyes esetekben azonban mérgezésre gyanakszunk – mondta dr. Csábi Mihály. – Ezen lehetőség már csak azért sem zárható ki, mert a vaddisznók Salgótarjánban sokfelé bejárnak a házak közé, s előfordulhat, hogy valaki megmérgezte őket.
Az elmúlt időszakban nem csak a város szélső kerületeiben okoztak riadalmat az esténként a közterületeken felbukkanó vaddisznók, hanem még a város erdőkkel határos központjában is láthatnak a szemetesek körül turkáló feketecsuhásokat a szerencsésebbek. Csakhogy a lakosság jelentős része nem vadász szemmel nézi az elé került vadat, s a tőlük való félelem egyeseket akár meggondolatlan cselekedetekre is sarkallhat...

FARAGÓ ZOLTÁN
Nimród Tudósítói Hálózat, I. 15.

SZARVASOK NYOMONKÖVETÉSE GPS-TECHNOLÓGIÁVAL
A hazai sajtóban megjelent a napokban, hogy GPS-szel felszerelt szarvasok nyomonkövetésével tudományos vizsgálat indult a Nyugat Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézetének gondnoksága alatt, Dr. Náhlik András egyetemi tanár vezetésével. Ebből az apropóból kiindulva kerestük meg Dr. Náhlik Andrást, akitől a tudományos vizsgálat céljáról, folyamatáról és eredményéről kérdeztünk. Mi a célja ennek a vizsgálatnak és hogy zajlik le egy ilyen folyamat? (folytatás)

SZABÓ ÁRPÁD
Nimród Tudósítói Hálózat, I. 13.

MEGLÉPETT A BETÖRŐ GOLYÓSPUSKÁVAL
Bejelentést tettek a Kecskeméti Rendőrkapitányság ügyeletén, hogy az éjszaka folyamán valaki bemászott egy lajosmizsei családi ház udvarába, eltörte a földszinti garázs ajtajának hengerzárját, és a garázsból felvezető lépcsőn bejutott a lakásba. Kutakodása eredményeképpen ékszereket és készpénzt vett magához nagyobb értékben, de megtalálta annak a biztonsági záras szekrénynek a kulcsát is, amiben az engedéllyel tartott vadászfegyvereit tárolta a házigazda. (Aki a felső szinten aludt, és csak reggel fedezte fel a betörést.) A rendőrség helyszíni megállapítása szerint a tettes a kerítésen át inalt el a zsákmánnyal, hiszen a fegyverek közül két sörétes vadászpuskát hátrahagyott a tövében. Végül csak egy golyóspuskát és 15 bele való lőszert vitt el – a pénzen és az ékszereken kívül.

MEGGYESI JÓZSEF
Nimród Tudósítói Hálózat
Forrás: Petőfi Népe, I. 12.

EGYIKÜKET NEM TALÁLJÁK
Szentpéterfölde (gy. f.) – Egy éve kezdte el a gímszarvasok mozgásának tanulmáyozását a Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási Intézetének kutatócsoportja. A Nahlik András professzor által kidolgozott módszer szerint műholdas segítséggel figyelik a kiszemelt állatokat. A kutatók a szentpéterföldei erdészet területén még a múlt év legelején helyi vadászok segítségével négy egyedet láttak el műholdas adókészülékkel. (folytatás)

SZABÓ ÁRPÁD
Nimród Tudósítói Hálózat, I. 11.
www.zalaihirlap.hu nyomán

VÉDETT MADÁRTETEMEKET CSEMPÉSZTEK
Összesen több mint ötmillió forint eszmei értékű védett madár tetemét találták meg a határőrök egy olasz férfi autójában. A rábafüzesi határátkelő felé tartó férfit – menyasszonya társaságában – Rönök térségében igazoltatták a határőrök. Az ellenőrzés során a férfi gépkocsijának csomagtartójában, két hűtőtáskában védett madártetemeket találtak.
Az Őrségi Nemzeti Park szakértőjének bevonásával megállapították, hogy a két hűtőtáskában összesen 511 védett madár teteme feküdt. Az olasz férfi réti pityer, rozsdástorkú pityer, barázdabillegető, sárga billegető, mezei pacsirta, csilpcsapfüzike és mezei veréb tetemeket szállított, ezen madárfajok mindegyike védett. A tettét beismerő férfi ellen eljárást kezdeményeztek, a madártetemek eredetének tisztázása folyamatban van.

Preisz Gyula
www.index.hu nyomán, I. 10.

RÓKÁK A VÁROSBAN
Az elmúlt hónapban több lakossági bejelentés is érkezett az oroszlányi városházára, miszerint rókát láttak a városban. Elõfordult, hogy az egyik élelmiszer-áruház elõtt sétált el egy róka, egy másik pedig a városközponti gyógyszertár elõtt üldögélt békésen. "A nagyobb baj elkerülése végett megbíztunk egy helyi vadásztársaságot, hogy fogják be a kószáló állatokat" – nyilatkozta Bartalus László, az oroszlányi városi önkormányzat hatósági osztályának vezetõje. Likerecz Róbert, az Oroszlány-Kecskéd Vadászati Egyesület elnöke elmondásai alapján elsõsorban hálóval szeretnék befogni a ravaszdikat, de próbálkoznak azzal is, hogy a városhatáron kívülre tereljék õket, hiszen ott már kilõhetõk. Az elnök leszögezte, hogy a rókák nem veszettek; ennek ellenére a városlakók többségét mégis félelemben tartja az állatok állandó jelenléte. Likerecz Róbert szerint nem az élelemhiány miatt jöttek be a lakott területre a rókák, hanem valószínûleg már itt születtek. Elfogásukat megnehezíti, hogy mire a szakemberek a bejelentések alapján a helyszínre érkeznek, addigra a rókák nagy valószínûséggel már nincsenek ott. Az egyesület tervei szerint éjszakai õrséget állít az állatok befogására, hiszen ebben a napszakban nagyobb a valószínûsége, hogy sikerrel járnak.

KÁNTOR B. PÉTER
Nimród Tudósítói Hálózat, I. 9.

KULCCSAL VITTE EL A FEGYVEREKET
Megtalálta a betörõ a fegyvertároló szekrény kulcsát, így azt kinyitva könnyen elemelt két puskát egy petõfiszállási tanyában. Az eddigi adatok szerint a tettes január 3-án 16.15 és 20.00 óra közötti idõben hengerzártörés módszerével betört Petõfiszálláson egy tanyába, az ott megtalált kulccsal kinyitotta a fegyvertároló lemezszekrényét és egy cseh gyártmányú, 0,22-es kaliberû golyós puskát, valamint egy szovjet gyártmányú IZS bock típusú, 16-os kaliberû sörétes vadászpuskát lopott el kb. 205 000 Ft értékben. A tolvajt és a lopott fegyvereket még keresik a rendõrök. Ismeretlen tettes ellen rendelt el nyomozást a Kiskunfélegyházi Rendõrkapitányság az ügyben.

SZABÓ ÁRPÁD
Nimród Tudósítói Hálózat, I. 8.
Objektív Hírügynökség - Hírös.Index nyomán

HÁROM VADÁSZ – HÁROM DISZNÓ!
2004. december 24-én történt vadászélményünket szeretnénk megosztani az olvasókkal, amikoris a Kisberkes Vadásztársaság területén, Tótszerdahely határában, nagyjából két hektár területen sikerült elejtenünk három kapitális vadkant. Számunkra ennél nagyobb karácsonyi ajándék nem is lehetett volna, és ezt kívánjuk minden vadásztársunknak.

Lukács Vilmos, Proszenyák Dusan, Horváth István
2005. I. 6.

VADÁSZBALESET
December elején súlyos vadászbaleset történt Hajdúhadház közelében, kérésünkre Fehér Tamás százados, a hajdúböszörményi rendõrkapitányság illetékese ismertette a baleset körülményeit.
– 2004. december 8-én a Hajdúhadház és Hajdúböszörmény közötti a Deresi erdõrészen G. I. sportvadász vaddisznóvadászaton vett részt 6,5×68-as új Blaser R93-as puskájával. Nyolcadik lövésére a fegyver zárszerkezete elszabadult, hátrafelé kivágódva megsebesítette a vadász arcának jobb felét és szemét. Az elszabadult zárszerkezet feltépte a bakon ülõ egyik kísérõ kabátját is. A mentõk rohamkocsival érkeztek a helyszínre és azonnal kórházba szállították a szerencsétlenül járt vadászt. A sérülést okozó zárszerkezetet néhány méterrel odébb megtaláltuk.. (folytatás)

Preisz Gyula, 2005. I. 4.