Megszületett a fegyvertörvény végrehajtási rendelete (továbbiakban: rendelet), így várhatóan rendezõdnek a törvénybõl és a "régi" kormányrendelet ellentmondásaiból adódó anomáliák. Az uniós irányelveket követõ jogi szabályozás számos új rendelkezést tartalmaz, ezért szeretném felhívni a vadásztársak figyelmét az alapvetõ változásokra.

A korábbi szabályozással ellentétben a jogalkotó meghatározta azokat a büntetõjogi törvényi tényállásokat és szabálysértési alakzatokat, amelyek megvalósulása, pontosabban az abban való marasztalás esetén a kérelmezõ, vagy az engedélyes kizárja magát a lõfegyvertartók sorából. A jogszabályban nevesített bûncselekmény vagy szabálysértés elkövetése esetén a fegyvertartási engedély szüneteltetése helyett bevezetésre került a visszavonás intézménye.

Tapasztalatom alapján a fegyvertartók körében gondok vannak a jogkövetõ magatartással, így az engedélyesek számára komoly kihívást fog jelenteni a jövõben, hogy aki a jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegi, az a visszavonó határozat jogerõre emelkedését követõ két éven belül nem kaphat fegyvertartási engedélyt. A legkisebb jogsértés is komoly szankcióval fenyeget, ezért kérem vadásztársaimat, hogy saját érdekükben a rendelet által elõírt határnapokra és egyéb bejelentési kötelezettségekre legyenek figyelemmel.

A mai technika világában (mobiltelefon stb.) a határidõfigyelés már könnyen megoldható és a hatóságokkal történõ összeütközés elkerülhetõ. Többek között a fegyvertartási engedély lejárta elõtt 30 nappal kell kezdeményezni annak meghosszabbítását. A megszerzési engedéllyel birtokba vett tûzfegyvert 5 munkanapon belül be kell mutatni a rendõrhatóságnak, mint ahogyan ez a határnap vonatkozik a lejárt engedélyek leadására, valamint a fegyver eladása esetén történõ hatósági bejelentésre is. A tûzfegyver vagy az engedélyek elvesztését 3 munkanapon belül kell bejelenteni az elvesztés és az engedélyes lakóhelye szerint illetékes rendõrhatóságnál. Kötelezõ az engedély kiadására irányuló kérelemben szereplõ adatok és a lõfegyvertárolóhely megváltozását 5 munkanapon belül a lakóhely szerint illetékes rendõrkapitányságnak bejelenteni.

Az uniós irányelv a korábbi magyar szabályozástól eltérõen szabályozza a tûzfegyver fogalmát. A vonatkozó közösségi szabály szerint tûzfegyvernek azok a tárgyak minõsülnek, melyek az irányelv kategóriáiban leírásra kerültek. A Magyar Köztársaság területén valamennyi tûzfegyver megszerzése és tartása engedélyköteles.

Gondot fog jelenteni a korábbi engedélyezési eljárásokhoz képest, hogy a vadászat céljából tartott lõfegyverek esetében gyakori a "B" kategóriába tartozó tûzfegyver, amelyeknek az uniós országokba történõ bevitele elõzetes engedélyhez kötött. Például félautomata sörétes lõfegyvert, amelynek társzerkezete háromnál több lõszer befogadására alkalmas, csak a fogadó uniós tagország elõzetes engedélyével lehet kiszállítani. Emellett meg kell tanulnunk új kifejezéseket, mint rövid és hosszú tûzfegyverek, huzagolt vagy huzagolatlan csõvel.

Ha már a kiszállításról beszéltünk, akkor említsük meg, hogy a rendelet hatályba lépésével végre mi is kérhetünk Európai Lõfegyvertartási Engedélyt. Ennek birtokában az uniós tagországokba történõ vadászati meghívás esetén "C" vagy "D" kategóriába tartozó tûzfegyverünkkel elõzetes engedélyezés lefolytatása nélkül utazhatunk. Az engedély kiadása a rendõrkapitányságok, illetve a BRFK Rendészeti és Fegyver-engedélyügyi Osztálya hatáskörébe tartozik.

A rendelet hatálybalépése nem érinti a jelenleg birtokunkban levõ lõfegyvertartási engedélyek érvényességét (érvényességük idõtartama 5 év), ezért az Európai Lõfegyvertartási Engedély bevezetése nem jár együtt a jelenleg érvényes engedélyek cseréjével. Európai lõfegyvertartási engedélyre csak abban az esetben van szükség, ha a vadász az Európai Unió valamely tagállamának területére kívánja vinni tûzfegyverét.

Biztonsági és nyilvántartási okokból fontos rendelkezése a jogszabálynak, hogy a cserélhetõ csövû tûzfegyverek fõdarabjait egyedi azonosításra alkalmas gyártási számmal kell ellátni, így elkerülhetõk lesznek azok a korábbi kellemetlenségek, hogy a vadász az engedélyezett tûzfegyverének csövét adta el a váltócsõ helyett.

Javaslatunk alapján bevezetésre került a lõfegyver átadásának és átengedésének intézménye. Ezzel kívántuk feloldani többek között a korábban megszüntetett lehetõséget, hogy a sörétes tûzfegyver tartására engedéllyel rendelkezõnek a golyós lõfegyver tulajdonosa átengedheti tûzfegyverét a vad elejtésének idõtartamára. Ugyancsak szabályozni kívántuk, hogy a tartós átadás a jövõben kizárólag rendõrségi regisztráció mellett történhet.

Új jelenségként bevezetésre került, hogy aki állami vadászvizsgát tesz, annak nem kell külön hatósági (rendõrségi) fegyvervizsgát tennie. Azonban ennek alapvetõ feltétele, hogy az állami vadászvizsga bizottságban lenni kell egy rendõrhatóság által delegált bizottsági tagnak. Fontos tudni, hogy aki megsérti a fegyverjogszabályok elõírásait és ezért fegyvertartási engedélyét visszavonták, az a személy az engedély ismételt kiadása elõtt hatósági-fegyverismereti vizsgára kötelezett.

Arra is felhívnám szíves figyelmüket, amely szerint a rendelet hatálybalépésével a fegyverjavítók nem hatástalaníthatnak tûzfegyvereket, mert ennek végrehajtását a jogalkotó a külön jogszabályban kijelölt szervezet hatáskörébe utalta.

Szigorodtak a tárolási szabályok. Alapvetõ elõírás a tûzfegyverek biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben történõ elhelyezése. Amennyiben a tárolni kívánt tûzfegyverek száma meghaladja a 10 darabot, a lõszereké pedig az 1000 darabot, akkor a tárolásra szolgáló helyiség nyílászáróit acélráccsal vagy ultraerõs biztonsági fóliával kell ellátni.

Tájékoztatómat a teljesség igénye nélkül készítettem, amelyhez hozzátartozik, hogy minden jóindulatunk ellenére nem sikerült elfogadtatnunk a jogalkotással a házilagos lõszerszerelés, valamint az éles tûzfegyverek gyûjtésének bevezetését. Köszönöm figyelmüket és kölcsönös megelégedéssel járó együttmûködést kívánok hatóságainkkal.

Kócsa István r. alezredes