• NIMRÓD-KÖNYVEK

www.bookline.hu – www.antikva.hu – www.antikvarium.hu – www.konyvkereso.hu – Vadászkönyvek a Libriben

• Dénes Natur-könyvek
• Reflektor Kiadó videokazettái
• Mezőgazda Kiadó

Lükő Sándor:
KALANDOS VADÁSZATOK

„Légy mindig igaz vadász, nemes lelkű türelmes és udvarias. Védd, tiszteld és szeresd a természetet. Ne csak lődd, etetsd, gondozd is a vadat. A szép lövés legyen büszkeséged, de ha sebeztél, kötelességed a vad kitartó keresése, és a szenvedéstől való megváltása. Tiszteld és ápold a magyar vadászhagyományokat, oszd meg élményeidet barátaiddal, és amit tapasztaltál, add át az utódoknak.”

Több mint hatvan év telt el azóta, hogy Lükő Sándor megtanulta, letette a vadászesküt, és ma is pontosan tudja, be is tartja minden parancsát. Mindössze 17 éves volt, amikor egy szarvasbika elejtése után valahol a Bükkben nagybátyja egy mogyorófavesszővel szarvas vadásszá avatta. (folytatás)

Egy életmű esszenciája
Fekete István füveskönyvéről

Fekete István életművéből, több mint negyven kötetből gereblyézte össze az író füveskönyvét Bányász Banas István szerkesztő. Rövid szövegek, bölcs idézetek fogják meg egymás kezét, s így, láncot alkotva adják meg az író életfilozófiájának, világlátásának lényegét.
Jó elsüllyedni ebben a tiszta, erdődalos, nyugalmat és békét suttogó Fekete István-i világban, jó benne megpihenni a nyüzsgő-pezsgő hétköznapokban.

A kötetből persze nem hiányozhatnak a nagy szerelemmel, a vadászattal kapcsolatos gondolatok sem. Íme, egy kis szemelvény ezekből:

„A természet egészében a vadász és a vad egymásért van. A sokféle vad élete a vadászé, és ezt a sokféle életet tisztelnünk kell, tehát úgy vegyük el, hogy az emberséges legyen. Ezt az emberséget határozza meg az írott törvény, s ezt követeli meg tőlünk az íratlan vadászetika.”

„Barangolások erdei fényben, puha gyalogúton, kopott legelők tarlóján, bodzavirágok súlyos illatában és sötét fenyvesek elsóhajtott tegnapjaiban, amikor észrevétlenül vállamra ült az Idő, és csendesen figyelmeztetett a sok tegnapra és a fogyó holnapokra.”

„A vadászatot egyáltalán nem a lövés tudománya, nem a gyilkolás és nem az étel, a bőr s a trófea jelenti, hanem mindez együtt, és még sok-sok minden, ami túl van ezeken. Ősi örökség ez, amit egyik ember örököl, a másik nem. Ősi harc ez a család táplálékának megszerzésére, kutatási vágy, megfigyelés, tudásszomj, kalandkeresés, gyűjtési szenvedély, erdők, mezők, nádasok szeretete.”

„Azt mondják, az igazi vadásznak nagyobb és jobb szíve van, mint annak az embernek, akinek a vad csak hús, az erdő csak fa, a mező csak széna, és az erdőn-mezőn való bolyongás egyszerűen: naplopás.”

Almárium – Fekete István füveskönyve, Lazi Könyvkiadó, Szeged,
szerk.: Bányász Banas István

Kántor B. Péter

Tóth Ferenc
AZ ELSŐ ÉS A SZÁZADIK

A szerző, a több mint hatvan éves vadászmúltja alatt, száz-egynéhány vaddisznót ejtett el. Az első és a századik elejtésnek történetével kezdődik az újabb könyve.
A tizedik vaddisznó elejtésével a nagyrészt orvvadászokból álló vadásztársaság tagjainak igényét elégítette ki. A bravúros duplázással elejtett négy vaddisznósüldővel a vadásztársaság anyagi helyzetét segítette.
A vadászterületek újbóli bérbeadása után a vadásztársaságának eredeti vadászterülete megváltozott, de ő továbbra is tag maradt addig, amíg a sátoraljaújhelyi, a pécsi erdőrendezőségek után, a kaposvári erdőrendezőség vadászati felügyelője lett.
A többi történet a somogyi vadászterületeken megvalósult vadászatainak leírása, melyek akár sikeresek, akár sikertelenek voltak, mindig az erdő, a természet iránti szeretetről szólnak.
A történetek sorrendben következnek.
Megható az előszóban Fekete István említése, és a köszönet kifejezése, hogy biztatást kapott tőle vadászírói munkájához.

Lazi Könyvkiadó
Ár: 2200 Ft

ERDÉLYI VADÁSZEMLÉKEK

Számos vadásztörténet is helyet kapott abban a nemrégiben megjelent kötetben, amely Fekete István Erdéllyel kapcsolatos emlékeit és gondolatait gyűjti egybe.

Az író nagy szeretettel mesél az erdélyi havasok világáról, Szamosudvarhely környékéről; bájjal, humorral és lírával fűszerezi emlékeinek leírását. Rokoni szálak fűzték őt e vidékhez, szilágysági nagybátyja pedig éppoly szenvedélyes vadász volt, mint ő maga.

A főképpen a 40-es években íródott elbeszélések semmit sem veszítettek elevenségükből és láttató erejükből, így bizonyára a belőlük szerkesztett kötet maradandó olvasmányélménye lesz Erdély szerelmeseinek és a vadásztörténetek kedvelőinek egyaránt.

Kántor B. Péter, VI. 25.

SOMSSICH PONGRÁC: HÚSZ ÉV AFRIKA SZÍVÉBEN

A szerző – egy belga vállalat mérnökeként – 1948 és 1968 között élt, dolgozott és vadászott közép- Afrikában. Jó kapcsolatteremtő képessége és megszerzett nyelvtudása révén közel került a helyi bennszülött lakossághoz, megismerve szokásaikat, életkörülményeiket, de természetesen bejáratos volt a gyarmatokat irányító európai származású vezetőkhöz is. Ott élte meg a gyarmatbirodalmak felbomlását, megtapasztalhatta a számtalan néptörzs sokszor igen véres belviszályait, az új „független” államok kialakulását. Ilyen módon könyve által nem csupán a gazdag afrikai állatvilágot ismerheti meg az olvasó, hanem egyúttal bepillantást nyer az érintett országok gazdasági, társadalmi történéseibe is. Felvillannak az általunk is ismert nevek, mint Csombe, Lumumba, Kaszavubu, Motubu, de találkozunk a könyvben a – rokon – belga királynővel, Erzsébettel, valamint a példakép nagybáttyal, Széchenyi Zsigmonddal is. A könyvet még több mint 60 színes és fekete-fehér kép, valamint térképek színesítik. A jelen kiadás nagy sikerű könyvbemutatója május 5-én az – ez okból hazalátogató – idős szerző jelenlétében a Litea Könyvesboltban zajlott le.

Megrendelhető: Corvinus Kiadó, Tel.: 06 1 214 41 33; corvinus.kiado@gmail.com

Preisz Gyula, V. 19.

FEKETE ISTVÁN KIADATLAN KÉZIRATAI

Gáspár János és Horváth Tibor rendezett sajtó alá Fekete István kiadatlan kézirataiból egy válogatáskötetet, melyet az ajkai Fekete István Irodalmi Társaság Balangó és egyebek címmel jelentetett meg. A könyvben a címadó töredék mellett olvashatunk többek között a Szarvasi Arborétum Fekete István által leírt történetéről, az erdő hangjairól; és – igazi kuriózumként – az író egyik vadászati cikke is napvilágot látott a kötetben, melyet az uhuzásról vetett papírra.

Megrendelés és bővebb információ a Fekete István Irodalmi Társaság postacímén: 8400 Ajka, Pf. 101.
Gáspár János – Horváth Tibor: Balangó és egyebek – Válogatás Fekete István kiadatlan kézirataiból; Fekete István Irodalmi Társaság, Ajka, 2005.

Kántor B. Péter, IV. 11.

• március 16.: kihelyezett klubnap, Bársony István szalonkázó emlékvadászat, a börzsönyi „Bársony-állás” avató ünnepsége; helyszín: Börzsöny, Nagyirtáspuszta,
• április 6.: klubnap, meghívott vendég elõadó Agyaki Gábor, témája a vadászkürt, annak hagyományõrzõ szerepe, oktatása, népszerûsítése, hazai eredményei; helyszín: OMVV, Medve utca,
• május 4.: klubnap, meghívott elõadók: Dr. Bod Lajos és Páll Endre; helyszín: OMVV, Medve utca,
• június 1.: az egyesület éves rendes közgyûlése, illetve Dr. Csiák Gyula „A vadon dalnoka” címû könyvének bemutatója,
• június 29.: szalonnasütés Anna-lakon, Csergezán Pál emlékezete,
• szeptember 7.: klubnap, meghívott vendég: Videcz Ferenc vadászíró; helyszín: OMVV, Medve utca,
• október 5.: klubnap, meghívott elõadó Hídvégi Béla; helyszín: OMVV, Medve utca,
• november 2.: klubnap; helyszín: OMVV, Medve utca,
• november 3.: önköltséges, közös fácánvadászat Kakucson,
• december 7.: évzáró vadászvacsora.

A vadászat szeretete nemtől, életkortól illetve társadalmi pozíciótól és ismertségtől is független. Ez utóbbira hoz számos példát Bernhard Eibisberger könyve, a Nagy nevek – híres vadászok.
Sokan, sokféleképpen mutatták már be a kötet főszereplőinek életpályáját és jelentőségét, azonban mint vadász igen ritkán kerül szóba Roosevelt, Ferenc József vagy Charles Bronson.
Ez az érdekes egymás mellé állítás adja meg a könyv pikantériáját, különlegességét.

Bernhard Eibisberger: Nagy nevek – híres vadászok; Elektra Kiadóház

KÁNTOR B. PÉTER

Fekete István
KARÁCSONY ÉJJEL

A mélyen hívő Fekete István egész életében nagy jelentőséget tulajdonított a katolikus ünnepeknek. A húsvétok és a mindenszentek elsősorban az önvizsgálatra és a szeretteire emlékeztették, a karácsonyokat viszont mindenekelőtt közösségi eseményként élte meg.
A készülődés már december elején elkezdődött: az adventi gyertyák lángja és a disznópörzsölések fellobbanó tüzei a karácsony közeledtét jelzik, és vele a hóesést, a nyugalmat és a szeretetet. A betlehemezés és a fenyődíszítés együttes élménye a barátok és a rokonok összetartásának várva várt alkalmai, melyek túlvilági és földi reményekkel kecsegtetnek gyereket és felnőttet. A karácsony általuk válik a Jóság és a Szeretet közösségi ünnepévé, melynek az ajándékozás fontos kifeje-ződése. A karácsony az egymásra figyelés ünnepe, és Fekete István példázatos elbeszélései elhitetik velünk, hogy lehet és érdemes szeretni és jónak lenni. Csaknem negyed századon át emlékeztetett minderre az Új Ember tárcáiban.
A megbocsátás és a ragaszkodás, a béke- és harmóniavágy áll e jobbára visszatekintő önéletrajzi és látomásos írások középpontjában. Jelezve, hogy a karácsonyi készülődés gyermeki izgalmát idővel egyre inkább az évbúcsúztatás nosztalgikus számvetése váltja fel. Fekete István karácsonyi történetei varázserővel bírnak, hiszen saját élményeinket is megelevenítik, és olvasója hamar azon kapja magát, hogy nicsak, vele együtt én is „emlékekre emlékezem".

• Formátum: A/4
• Terjedelem: 196 old.
• Borító: Keménytáblás
• Ár: 4800 Ft

Agroinform Kiadó
1149 Bp., Angol u. 34.
Tel.: (1)-220-8331
www.agroinform.com

Alexandra Kiadó

• Oldalszám: 448
• Kötés: keménytáblás
• Kiadás éve: 2005

Kedvezményes ár: 5600 Ft

GOLYÓS ÉS SÖRÉTES
VADÁSZFEGYVEREK
ENCIKLOPÉDIÁJA

Ezt a golyós, sörétes és kombinált csövű vadászfegyverekről szóló átfogó enciklopédiát kimondottan vadászoknak, fegyverrajongóknak, korong- és egyéb sportlövészeknek, fegyvergyűjtőknek és rendvédelmi szerveknek ajánlja a kiadó.

A kötet tartalmából:

• A jelentősebb fegyverkészítéssel foglalkozó cégek lényegesebb modelljeinek ábécé sorrendben történő ismertetése (az angol ábécé szerint);
• Információk az egész világon fellelhető fegyverkészítőkről és márkaneveikről;
• Minden egyes fegyvermodell részletes ismertetése és történetének rövid leírása;
• Átfogó tárgymutató, amelynek segítségével gyorsan megtalálható a keresett fegyver;
• Golyós, sörétes és vegyes csövű fegyvereket ábrázoló több száz színes fénykép.

Lazi Könyvkiadó, 2005

Ár: 2200 Ft

A HALHATATLAN MATULA BÁCSI

Matula és egyebek címmel újabb novellaválogatás jelent meg a Fekete István mûvei sorozatban. A kötetben elhelyezett írások döntõ többsége a korabeli Nimród és az Új Ember hasábjain jelent meg.
A szerkesztés alapelvét a Fekete István-i kispróza szereplõegyezései adták, ez alapján az elsõ ciklus a Paczolay címet kapta. Paczolay Géza jellegzetes figurája a fiatalkorra visszaemlékezõ Fekete-novelláknak; az író és Paczolay közti szoros barátságot olthatatlan, közös szenvedélyük, a vadászat még inkább elmélyíti.
A második és a harmadik elbeszéléscsokor a – minden vadászember életében jelentõs helyet elfoglaló – mesterrõl szól, aki bevezet erdõk-mezõk-nádasok titokzatos világába, kalauzol az ismeretlen csodák között, aki segítõ, óvó és baráti kezet nyújt az elsõ lépések megtételénél a vadásszá válás rögös útján. Fekete István kezdetben Herlicska néven szerepelteti mesterét, majd késõbb adja neki a Tüskevár és a Téli berek által halhatatlanná vált Matula nevet. Sánta Gábor irodalomtörténész így vezeti be a Herlicska-Matula történeteket: „Az 1934-es esztendõ fordulópont az ajkai gazdatiszt életében. Bár már három éve kapcsolatban áll a magyarországi vadászok legtekintélyesebb folyóiratának szerkesztõségével, és egyre többet publikál a Nimródban, az elbeszélõ Fekete István lényegében ekkor született meg. Személyes hangú beszámolói mellett egyre-másra jelentkezik olyan írásokkal, amelyekben túllépett az addigi tudósításon. Változatlanul elsõ személyû az elbeszélésmód, az eseménykrónikát azonban felváltja az emlékezés, a tárgyilagosságra törekvést pedig háttérbe szorítja a hangulat.”
Fekete István ezen novellásgyûjteményébõl is kiviláglik, mennyire valós írói ars poeticája: „Szolgálni a jót, lobogásra és világosságra gyújtani azokat, akik keresik és várják a Szépet, hogy világosságra, örömre és szeretetre gyúljanak önmaguk és gyújtsanak másokat is…”

KÁNTOR B. PÉTER, IX. 27.

• Formátum: A/4
• Terjedelem: 184 old. fényes műnyomó papír
• Borító: Keménytáblás
• Ár: 4800 Ft

Agroinform Kiadó
1149 Budapest
Angol u. 34.
Tel.: (1)-220-8331
www.agroinform.com

Kászoni Zoltán
WASS ALBERT SZÜLŐFÖLDJE, VADÁSZATAI

Könyvem köszönet és hála Wass Albertnek, akinek volt birtokán és halastavain tőle sok jót tanultam, és ahol annyi jót hallottam „Albi gróf úrról”, aki minden helybélinek, magyarnak és románnak egyaránt barátja volt. Ezzel is tartozom példaképemnek, a kedvelt író-vadásznak. A vadászat mindig része egy nemzet kultúrájának, s a vadászattörténet pedig szintén része kultúrtörténetünknek. Ezért öröm számomra, ha írhatok az erdélyi vadról és az ottani vadászattörténet múltjáról és a Tündérkert XX. századi vadászairól. Ezeréves történelmünk során sok író – aki vadász is volt egyben – alkotott páratlan munkát az erdélyi vadászatokról. Csak néhányat említek: Benedek Elek, Nyírő József, Tamási Áron, Kemény János, Dsida Jenő, Reményik Sándor, Áprily Lajos, Jékely Zoltán, de ide sorolható a Partiumban született iró-titán, Arany János is. Gondoljunk csak a „Rege a csodaszarvasról” című művére. (A szerző.)

Wass Albert
A bércek énekelnek

• WASS ALBERT VERSEI
• WASS ALBERT ÉLETMÛ KÖTETEI
• VADÁSZÍRÓ-E WASS ALBERT?

• Vidramentési akció folyóinkon
• Népszerű a petesmalmi vidrapark

Gera Pál:
VIDRANYOMON ORSZÁGSZERTE

Gera Pál leújabb kötetét azoknak ajánljuk, akik meg akarják ismerni a vidrák életét. A könyvből megismerhetjük hazánk szinte valamennyi tájegységét, a halastavakban gazdag délnyugat-dunántúli és alföldi területektől egészen a hegyeinkben csordogáló kisvízfolyásokig, a megsebzett szigetközi tájakig, de a szárazsággal sújtott homokhátsági és nyírségi tapasztalatokat is.

Sokféle megszállott létezik. Van, aki a világ legmagasabb csúcsait ostromolja, van, aki a tengerek, barlangok mélyébe száll alá, van, aki az állatok vándorlásait követi. Van, aki azért kuporog fagyban-forróságban a lessátorban, hogy lencsevégre kapja a természet titokzatos pillanatait, és van valaki, aki a vidranyomokat fürkészi, hogy megismerhesse és tanulmányozhassa a vidrák életét: ilyen megszállott Gera Pál is, a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársa, a hazai vidrakutatás és vidravédelem egyik legnevesebb alakja.

Gera Pál azon kevesek közé tartozik, akik a természetet járva nemcsak kutatják, megfigyelik, dokumentálják a barangolásaik közben látottakat, hanem papírra is vetik azokat. Papírra okulásul, tanulásul, hogy történeteikkel újra és újra figyelmeztessenek bennünket arra, a természet mennyire sérülékeny és elpusztítható. Ebből az indíttatásból született meg Gera Pál első könyve is 1996-ban Vidrás történetek címmel, amelyet azóta számos követett: Állatkerti történetek – egy állatápoló emlékei, Vidrasors, A megmérgezett folyó, Vidrakaland, Kalandos természetvédelem, Állatmesék, Vidrák és emberek, Ciánméreg és vidravédelem, Slambuc, vagy pláza a magyar pusztán, Az ismeretlen állatkert – élet a mentőhelyen, Kutyasors, és a nemrégiben megjelent Vidranyomon országszerte című kötete. Ebben olyan pillanatképeket elevenít fel, amelyeken keresztül mindazokat szeretné megszólítani, közös gondolkodásra és cselekvésre késztetni, akik könyvét elolvasva megértik mondanivalóját.

S hogy miről is olvashatunk a kötetben? Természetesen a vidrákról, például arról, miről ismerhetjük fel őket, hol vernek tanyát maguknak, mivel táplálkoznak, milyen a hierarchia közöttük, hogyan teremtenek kapcsolatot egymással, hogyan védik meg territóriumukat, és nem utolsósorban a szerző vidrás kalandjairól, amelyekben mi, emberek is főszereplők vagyunk.

Ajánljuk tehát a kiadványt mindazoknak, akik meg akarják ismerni a vidrák életét, és a szerzővel együtt bízunk abban, hogy egyre többen lesznek azok, akik tenni szeretnének valamit a vidrákért és élőhelyeikért, a vízért.

Hungarovox Kiadó, Budapest 2005

• Göncöl Alapítvány
• Archívum
• Természet
• Megrendelés

Megrendelés

Kapcsolódó anyagok:

• Ekultura
• Alkony
• Fekete István
• Állatnevek
• Irodalmi Társaság
• Emlékház
• Megfilmesített művei

Igazi kuriózumkönyvet jelentetett meg a szegedi Lazi Könyvkiadó a Sánta Gábor szerkesztette Fekete István életmű-sorozatban.
Az Öreg utakon kétszer, 1941-ben és 1944-ben jelent meg a Singer és Wolfner Kiadónál. Ezek a kötetek ma már gyakorlatilag beszerezhetetlenek, az antikváriumokban nagy ritkán felbukkanó példányok aukciókon, könyvárveréseken kelnek el, igencsak borsos árakon. Ez inspirálta a Lazi Kiadót az újbóli kiadásra, a vadászirodalom barátainak és a Fekete István-rajongóknak nem kis örömére.
Az 1934 és 1938 között született elbeszélések zöme annak idején a Kittenberger Kálmán szerkesztette Nimród hasábjain jelent meg. A szerkesztő-barát mellett Csathó Kálmán és Láng Rezső is segített Fekete Istvánnak a vadászkötet összeállításában. Láng a korabeli Nimródban így jellemzi az Öreg utakon novelláit: „Vadászember írta őket, de valamennyit átszőtte költői lelkének mélységes gondolataival. Nem a szokásos vadásztörténetek. Azaz, ha jól vesszük, mégiscsak azok. A vadász életében elég sűrűn előforduló események, egy-egy sikeres vagy sikertelen cserkészés, találkozás emberrel és vaddal, napsütés és felhőborulás, perzselő hőség és dermesztő hideg, derűs nappalok és szellemjárásos éjszakák, születés és halál, az ifjúkor lázas szenvedélye és a házasember kedélyes dörmögései, irigység és barátság, ugye, mind olyan dolgok, amelyek többé-kevésbé mindnyájunk életében előfordulnak. De hiszen nincs is új a nap alatt. Új csak az, ahogyan megérzékelteti.” Majd így összegzi a könyvet: „…olyan, mint egy bűbájos dal, amely megfogja az embert, s aztán nem ereszti többé; ott zsong állandóan a lelkében. És így lesznek a mindennapi történetek újakká, és mégis olyan régiekké, mint az a csodálatos melódia, amely egyszer-egyszer mindenkinek felcsendül a fülében, s amelyet már akkor ismert, amikor még meg sem született. Járunk az öreg utakon. Azokon az utakon, amelyeken apáink is jártak, s amelyeket unokáink is fognak taposni. S mire végigjártuk őket, ott muzsikál lelkünkben az örök szépség.”

KÁNTOR B. PÉTER
Nimród Tudósítói Hálózat, V. 6.

Tőke Péter Miklós:
VESZÉLYES SZAFÁRI (Móra, 1988; ifjúsági regény; 2. kiadás: 2001)

Egy osztrák vadász és egy magyar fotós Tanganyikába utazik, közös szafárira. Mindketten a maguk módján gyűjtik a trófeát, s miközben a vadászat etikai megítéléséről vitatkoznak, az olvasó hű képet kap az afrikai szavannák élővilágáról, a vadvédelem időszerű kérdéseiről.

Ár: 890 Ft , oldalszám: 258, kötés: puhakötött. Kiadás éve: 2001

Móra Könyvkiadó Rt., 1134 Budapest, Váci út 19. Tel: (1)-320-4740, fax: (1)-320-5382, e-mail: mora@mora.hu

• www.antikhaz.hu
• www.antikonline.hu
• www.antikva.hu
• www.antikvarium.hu
• www.bookline.hu
• www.nimrod.hu
• www.konyvudvar.hu
• www.vip.gportal.hu
• www.virtantiq.hu

RÉGI VADÁSZKÖNYVEK

A vadászkönyvek szerelmeseinek sokszor fejtörést okoz, és nem kevés utánajárást igényel egy-egy régebben kiadott vadászkönyv beszerzése, gyűjteményük bővítése.

Viszonylag könnyebb dolgunk van, ha a könyv csak néhány éve jelent meg, ez esetben a kiadót telefonon vagy e-mailen megkeresve gyorsan választ kaphatunk, hogy maradt-e még megvásárolható példány a keresett kötetből. Nehezebb a feladat, ha több évvel vagy évtizeddel ezelőtti kiadású vadászkönyvet vagy könyvritkaságot keresünk. Ilyenkor az alábbi alternatívák között választhatunk: akinek a lakóhelye környékén működik antikvárium, érdemes oda rendszeresen benézni, esetleg előjegyeztetni a kívánt könyvre.
A legnagyobb találati arány természetesen a fővárosban van, ezen belül is a Múzeum körút nyújtja a legtöbb lehetőséget az antikváriumokban böngészőknek. Itt jóformán egymást követik a régi könyvekkel foglalkozó szaküzletek, melyek közül a legnagyobb és legbővebb kínálatú a Központ Antikvárium (1053 Budapest, Múzeum krt. 13–15.). A körúti üzletekben „szemezgetve” bizonnyal mindenki találhat kedvére való vadászkönyveket, viszonylag reális áron.
Akinek nincs lehetősége személyesen a „könyvgusztálásra”, megteheti levélben is. A Diana Vadász-Horgász Antikvárium tematikus könyvajánlata széles válogatási lehetőséget nyújt (beleértve a periodikákat és a folyóiratokat is). Az antikvárium postacímére (6900 Makó, Zrínyi u. 34.) küldött levélben lehet címjegyzéket kérni.
Kényelmes és áttekinthető megoldás az interneten való keresgélés is, a felsorolt oldalakon körülnézve is rábukkanhatunk a kívánt vadászkönyvre, vagy – amennyiben az nem található az állományban – előjegyezhetünk rá.
A régi vadászkönyveket kedvelőknek érdemes kilátogatni a különböző vadászattal kapcsolatos rendezvényekre, hiszen az itteni könyvvásárokon-bemutatókon való érdeklődés, illetve a szakemberekkel való kapcsolatfelvétel és előjegyzés is eredményes lehet. Természetesen egyik út sem vezet garantáltan célra, de minél több lehetőséget végigpróbálunk, annál nagyobb az valószínűsége, hogy polcunkra helyezhetjük a keresett vadászkönyvet.

KÁNTOR B. PÉTER
Nimród Tudósítói Hálózat, II. 9.

MEGRENDELHETÕ:

• mobil: 06-20-240-74-56
• e-mail: diohej@psnet.hu
• levélben: Faragó Zoltán
  Salgótarján, Bem út 6 II/10.

Kérem, hogy számlaigényét a vevõ megnevezésével jelezze!

MEGVÁSÁROLHATÓ:
A Sunbooks Kft.-vel kapcsolatban álló könyvesboltokban.

Faragó Zoltán:
NÉGY ÉVSZAKNYI BARANGOLÁS
Mi mindent fedezhetünk fel a természetben járva? Nos, év- és napszakonként is mást és mást. Nem mindig lelhetjük azonban örömünket a lecsapó halászsas zsákmányolásában, a nagylilikek v-betûiben, a szarvasbõgésben, a legelészõ õzek látványában, az egerészõ róka faroklobogtató bakugrásaiban – de a természet mindig kínál valami érdekeséget! Ha mást nem, hát a fények és árnyékok játékát, az elsõ tavaszi vadvirág szirmainak bomlását, az ösvényre telepedõ tarka lepke színeit, a vadkan sárban hagyott nyomait, a madarak hajnali énekét, a hársvirág illatát, az októberi erdõszél pompáját, a hóborította bükkös érintetlen szépségét... Hosszan lehetne sorolni, s egy emberi élet kevés mindennek a felfedezésére!

A vadászat szenvedélye felelõsséget, áldozatot, lemondást igényel, s egyszer semmit sem ad vissza a befektetettekbõl –, másszor azonban érdemeken felüli az eredmény, de éppen ez a kiszámíthatatlanság a legszebb benne! A szerzõ szerint annak, akinek megadatik, hogy részesüljön a vadûzés élményében, annak becsülnie kell minden pillanatát. Ezt õ azzal is megteszi, hogy papírra veti élményeit, amelyek minõsége – amint írja – „nem a pénztárca vastagságától függ”.

Faragó Zoltán tölgyesekben, bükkösökben barangolva, nádasok sáros ösvényeit taposva, erdei patakok kanyargását követve, a rétek szekércsapásain járva, a magaslesen eltöltött órák alatt tízezernél több fotót készített az elmúlt évtizedben. (Ezekbõl kiállítást is rendezett, ami a könyvhöz hasonlóan a Négy évszaknyi barangolás címmet viseli.) Az írások szeretettel és õszinte érdeklõdéssel mesélnek a különféle természeti jelenségekrõl is, a vihartól a ködig, a zúzmarától a felhõjátékig, s az ornitológia is kiemelt szerepet játszik bennük.

A negyven színes fotóval illusztrált kötet 52 elbeszélést tartalmaz, így kora tavasztól tél végéig, rügyfakadástól hóolvadásig minden hétre kínál egy-egy írást a természetszeretõknek. Faragó Zoltán szándékai szerint a szabadba csábítja olvasóit, írásai arra ösztönöznek, hogy vele tartsunk és fedezzük fel a természet különféle csodáit. Ha ez nem lehetséges, akkor legalább a könyv lapjait forgatva jájuk vele az erdõt, hiszen – amint egyik olvasója írta – még a gombaillatot is az orrában érzi, amikor a szerzõ a kora õszi tölgyesbe hívja egy kis barangolásra...

Barassó Péter: hamarosan új könyv!

Barassó Péter neve bizonyára ismerõsen cseng a vadászirodalmat kedvelõk fülében. Írásai rendszeresen napvilágot látnak a folyóiratokban, Monostori vadászemlékek címû kötete pedig nagy sikert aratott az olvasók körében. A most készülõ, új könyvérõl kérdeztem az írót:

• Mi lesz a címe a könyvnek?
• Vadõr voltam, vadõr lettem újra. Aktuális a cím, ismét szeretett munkakörömben dolgozom, ezt az élményt fogja tükrözni a Nagy visszatérés címû novellám is.
• Milyen írásokat olvashatunk majd benne?
• A Monostori vadászemlékekhez hasonlóan most is a vadõr-életem során felgyülemlett emlékeket vetettem papírra, valamint verseimbõl is válogattam. Nem csak vadászoknak, minden természetkedvelõ olvasónak ajánlom e kötetet.
• Festõi környezetben él. Segíti ez az írói ihletben?
• Hogyne! Egy hajnali hangulat, egy erdei illat sok-sok mindent az ember eszébe juttat, és itt már el is kezdõdik az alkotás.
• Mikorra várható a kötet megjelenése?
• Ha minden igaz, már a FeHoVá-n kapható lesz…

KÁNTOR B. PÉTER
Országos Tudósítói Hálózat
Komárom, 2004. október 10.

Fekete István emberközelben
Néhány gondolat Ifj. Fekete István: Fekete István az Édesapám volt… címû könyvéhez

Fekete Istvánról az irodalomtörténet sajnálatos módon nem nagyon vesz tudomást. A legtöbb irodalomtörténész beskatulyázza õt ifjúsági írónak, vagy bevési nevét a „futottak még” rubrikába, aztán: spongyát rá. (Élete végéig tüske maradt az írónak, hogy egy elismert magyar-szakos egyetemi tanár így vélekedett róla: „Fekete István? Az nem író!”…)
Nem jobb a helyzet az oktatás területén sem. A Tüskevár általános iskolában való elolvastatása után ritka kivétel (tisztelet nekik!), ha néhány középiskolai magyartanár beleveszi a Fekete-mûveket a tananyagba, az egyetemeken pedig egyenesen kuriózum nevével találkozni, holott mai napig a legolvasottabb és legnépszerûbb íróink közé tartozik, ezt a tényt a könyveladási listák ékesen bizonyítják.

Az életmûvéhez képest igen csekély számú monográfia jelent meg Fekete Istvánról. Pedig az olvasó kíváncsi. Minden titkot, hétköznapi gondot és gondolatot tudni akar szeretett írójáról. Ezért is nagy öröm a Fekete Istvánt kedvelõk számára, hogy nemrégiben napvilágot látott az író fia által írt és összeállított hiánypotló kötet. Memoárok, levelek, méltatások és vallomások fûzére e könyv. Bepillanthatunk az író naplójába, szerelmes leveleibe, családi fényképalbumába és kulisszatitkaiba, valamint a korba, mely nem szerette az õszinte, hittel teli, tiszta szót.

A könyv végére nem pusztán az író, hanem az ember is elénk áll, a szerény zseni: Fekete István.

KÁNTOR B. PÉTER

• A könyvkritikáról általában
• Ugray és Nádler – Vágykönyvek
  – Ugray nem kívánt reagálni a kritikára
• Két jó vadászkönyv, kétfelõl
  – Égi kezdet, Földi Véghzet
• Fülöp Gyula: A vadász és a nõk
  – Két szenvedély egy kötetben
  – A szerzõ visszalõ: Fülöp Gyula reagálása
• Kalo László: Este az erdõszélen
  – Zsákmánykatalógus
  – A szerzõ visszalõ: Kalo László reagálása