KITEKINTÉS - SZEMELVÉNYEK KÜLFÖLDRŐL
 

BULGÁRIA
ÚJ GÍMSZARVAS VILÁGREKORD?

A Bulgáriában terítékre került rekordnagyságú gímbika az első mérések alapján új világrekord lehet. A trófea súlya mérlegeléskor 17,5 kilót nyomott, és az első bírálatok szerint 280 pont körüli értéket kapott. A bikáról annyit lehet tudni, hogy a Szófiától mintegy 80 kilométerre keletre lévő Etropole körzetben került terítékre, elejtője báró Eberhard von Geminngen. A bika és szerencsés elejtőjének képe az egyik bolgár vadászújság októberi címlapján látható.

(Forrás: Wild und Hund 20. 2005. október 21.)

Nagy Patrícius, XI. 7.
 

ERŐS LAPÁTOSOK!

Ezzel a címmel jelent meg Brunhilde Moldehn írása a Jäger októberi számában, amelyben arról ír, hol lehet Európában eredményesen kapitális dámbikákra vadászni. A szerző cikkét egy általános történelmi bevezetővel kezdi, majd külön kitér az ígéretesebb országokra.

MAGYARORSZÁG
Kapitális lapátosok – így gondol a legtöbb külföldi vadász először Magyarországra, és szinte mindig a varázsszó, Gyulaj jut eszükbe. A név mögött a legismertebb dámvadas terület rejlik, mintegy 50 kilométerrel a Balatontól délre, a legjobb és legnagyobb, kb. 3000 darabos dámvadpopulációval. Minden évben, csak itt, közel 300 szarvas kerül terítékre. A legjobb trófeák elérik a 4,5 kilót, a legerősebb lapátos 6,4 kilót mutatott a mérlegen, ám „csak” 233,11 CIC-pontot ért el.
A jelenlegi világrekord, egy 5 kilós, 237.63 CIC-pontos trófea ugyan Gúthról származik, amely ugyanúgy csúcsterületnek számít, és amely az ország keleti felében fekszik. Évente az ott elejtett bikáknak 70%-a az érmes kategóriába tartozik, és legalább egy bika átlépi a mágikus 5 kilógrammos határt.
Nem szabad elfelejtkezni Lábodról sem, ami 70 kilométerre délre fekszik a Balatontól. Ez egy vadban és erdőben gazdag területe Magyarországnak, és 50 ezer hektár területével a legnagyobbak közé tartozik. 150–200 lapátos kerül itt terítékre évente, az érmes trófeák aránya 60% körüli. A legnagyobbak elérik az öt kilót. Ezen területek mellett még sok másik is csalogatja a dámvadvadászokat Magyarországra, és ajándékozza meg őket izgalmas vadászélményekkel. A példként említett négykilós dámbika ára 2450 eurótól számítható.

DÁNIA
A dán dámszarvasoknak sem kell szégyenkezniük. A Balti-tenger mérsékelt klímájában ideális életkörülményeket találnak, ezért a világ a csúcstrófeái között mindig található dániai lapátos. A területrendszer Dániában megengedi a nagyobb gazdaságokat, amelyek különösen a nagyobb szigeteken – Fünen, Seeland vagy Romso – találhatók. Példaszerű gazdálkodás, így lehet minden trófeaálmot kielégíteni – a legkisebbtől a legerősebb érmes, akár ötkilós trófeasúlyig. Két vagy három vadásznap elegendő általában arra, hogy a kívánt vadászélményt elérjük. A példként említett négykilós dámbika ára 2550 eurótól számítható.

SPANYOLORSZÁG
Kevesen tudják, hogy Spanyolország is nagyon jó állománnyal rendelkezik. Minden évben terítékre kerül néhány aranyérmes, 4 kiló feletti, 200 CIC-pontot elérő bika. A zöme azonban a bronz- illetve ezüstérmesek közé tartozik 3 kiló körüli trófeasúllyal. Az országos rekord 1998-ból származik és 224.77 CIC-pontra lett értékelve. A fő elterjedési terület Közép- és Dél-Spanyolországban fekszik, Kasztília, La Mancha és Andalúzia tartományokban, ahol a dámvad ideális életfeltételeket talál. Izgalmas vadászati forma dámszarvasra a tradicionális Monteiras, azaz a spanyol hajtóvadászat. Akit egy erős trófea valóban érdekeltté tesz, annak az egyéni vadászatot kell a barcogás idején októberben választania. A költség, amely tartalmazza a bika elejtését, 4000 euró körül van.

BULGÁRIA
Bulgáriával a tapasztalt külföldi vadászok automatikusan összekötik Voden nevét. Todor Zsivkov egykori elnöki területe az ország legjobb területe ma is. Innen származik a nemzeti rekord a maga 207,59 CIC-pontjával. A trófeák egyébként 4–5 kiló körül vannak. A többi területeken, mint például Tervel, Kormissosch, Studen Kladenez, Cerni Lom vagy Zenda a trófeák átlagos súlya 3–4 kiló körül mozog. Árak: egy négykilós bika 2000 eurótól számítható.

CSEHORSZÁG
Erős lapátosok vannak a cseh területeken is, az érmes trófeákat majdnem mindig nagy kertekben lövik, mint az országos rekord 227,27 CIC-pontos bikát 1999-ben. Ezt nem mindenki szereti, de a leghíresebb, 4500 hektár nagyságú vadaskerteket kiválóan vezetik és nem azt az élményt közvetítik, mintha egy állatkertben vadásznánk, mivel a szabad vadászterületeken is főleg a barcogóhelyeken vadásznak. Árak: pl. egy 200 CIC-pontos bika 2800 eurótól lőhető.

További országok
A dámvad szinte mindegyik európai országban otthonos. Aki nem az értékre, hanem az élményben gazdag vadásznapok nehézségeire fekteti a hangsúlyt, Lengyelországban, Angliában, Horvátországban, Szerbiában vagy Romániában megtalálja a számítását, mert itt a trófeák 3,5 kilóig megtalálhatók.

Nagy Patrícius
Forrás: Jäger 2005. október

UKRAJNA - KÁRPÁTALJA
Növekvő vadállomány
Kárpátalján több hetes csúszással kezdődött a vadkacsavadászat. Ukrajna más megyéiben ugyanis augusztus második hetének végén (13-án) történt a nyitás, nálunk viszont jóval később, szeptember 3-án. Az idénykezdet eltolódását amúgy nem bánta különösebben a megye közel tízezres vadásztársadalma, ám az eljárás maga sokakat felháborított. Nézetük szerint a megyei vezetés nem kérdezte meg a tagságot, így döntött a későbbi időpontról... Ennek ellenére a nyitás jól sikerült. A tavalyinál több a vad, állították egybehangzóan az általunk megkérdezett ungvári és beregszászi vadászok. Hogy minek köszönhetően szaporodott el a vad? Ez ügyben érdeklődtünk.

A vadkacsa költéséhez ideális volt a mögöttünk hagyott nyár: a nádasok, a kisebb-nagyobb tocsogók nem száradtak ki, és ezek jó költő- és búvóhelyül szolgáltak. A nemrég megejtett vadszámlálás azt támasztja alá, hogy szépen gyarapodott a nyúl- és fácánállomány is. A vadászok egybehangzó álltása szerint mindez annak köszönhető, hogy a nagyüzemi gazdálkodás egyre inkább háttérbe szorul vidékünkön: folyamatosan megszűnnek az összefüggő nagy táblák, a korábbinál kevesebb vegyszert használunk. A hivatalos adatok szerint Kárpátalján a szántók 12–15 százaléka hever parlagon. Ám ha valaki veszi a fáradságot és két-három napon át járja a határt, akkor arra a következtetésre jut, hogy a fent említett hivatalos becslés igencsak szerény. Ennek leginkább a puskás emberek örülnek. A kisparcellás gazdálkodás – állítják a szakemberek – még a vadorzók dolgát is megnehezíti. Mivel nincsenek összefüggő, frissen kaszált hatalmas lucerna- és lóheretáblák, akadálymentes tarlók, így nincs ahol kedvükre száguldozhatnak oldalkocsis motorkerékpárjukon és terepjárójukon a rabsicok. A helyrebillenő természetes egyensúlynak, a táj vadeltartó képességének köszönhetően elszaporodtak a vaddisznók. Ilyenkor, ősz elején nagy előszeretettel keresik fel az erdők melletti kukoricatáblákat. A beregszászi járási Haranglábról, Hetyenből, Rafajnaújfaluból és Nagyberegről már jelezték a gazdák, hogy a "nagy sörtés" helyenként komoly károkat okozott a termésben. A vaddisznó vadászata még odább van, csupán november közepén kezdődik és az év utolsó napjáig tart.

Keveset beszélünk arról, hogy erdeinkben és a nagyobb folyópartok csalitos részein elszaporodott a borz. Maguk a természetvédők figyelmeztetnek rá, hogy a rókákhoz hasonló járatokban élő mindenevő, vastag bőrű, szívós borznak nincs természetes ellensége, ő viszont – különösen a felszaporodott egyedszám mellett – rengeteg madártojást fogyaszt el és fészket tesz tönkre. Elszaporodását sokan a visszavaduló tájrészek gyarapodásával magyarázzák.

Megyénkben nem sikerült róka komáékat sem a kívánatos egyedszám alá szorítani. Kárpátalja alföldi részein a táj vadeltartó képességéhez viszonyítva ötször több róka él. A vadászok szerint itt az állami hivatalnokok lőttek túl a célon, ugyanis a rókát a prémes vadak közé sorolták be, így vadászatuk bizonyos időszakhoz van kötve. A világ más tájain a róka dúvadnak minősül és ennek megfelelően bánnak vele. Kilövését nem csupán a vadászidényben – de megfelelő szintű döntések után – azon túl is engedélyezik.

Fürjre szeptember végéig lehetett, fácánra október 30-tól december 31-ig lehet vadászni nálunk. A nyúlvadászati idény november 13-tól újév első napjáig tart. Ám egy-egy vadászkollektívára van bízva a döntés: ha úgy látják, hogy erőteljesen lecsökkent a vad, önmérsékletet tanúsítva a hivatalosnál hamarabb véget vetnek az idénynek. Erre az elmúlt években számtalan esetben került sor. Mellesleg így szokott lenni a vadkacsavadászat esetében is. Néhány kivonulás után vadászkollektíváink általában békén hagyják a nálunk költő vízi szárnyasokat, és akkor nyitják meg újra a vadászidényt, amikor a hideg idő beálltával a belorusz mocsarak felől megérkeznek az átvonuló tőkés récék.

Ma már a vadászok túlnyomó részét nem a zsákmány mindenáron való megszerzése hajtja. Egyre inkább terjed a szemlélet: egy-egy vadászterületnek mi vagyunk a gazdái, az a vad, amelyiket nem lőttünk le ezekben a hetekben, megmarad jövőre, szaporulatával is minket gazdagít. Mint mondottuk, szerencsére egyre inkább ez a szemléletmód válik uralkodóvá a vadászok körében. Persze akadnak köreikben olyanok is, akik így vélekednek egy-egy puskavégre kerülő vad láttán: ha nem én lövöm le, elejti valaki más. Kemény érvek ezek, ésszel nehéz is harcolni ellenük. Szív, igazi vadászszív kell ahhoz, hogy a másik szemléletmód váljon uralkodóvá. Reméljük a továbbiakban így lesz.

Szépreményi Kristóf

 

SZLOVÁKIA
St. Hubertus Nap
A fenti mottóval nyitották meg szeptember 18-án Oąčadnicán a Kysucai régió (Čadca, Kysucké Nové Mesto) I. St. Hubertus napját. A vadásznap társrendezője volt a Szlovák Erdészet Čadca járási üzeme és a Kysucai galéria. A rendezvény megmutatta a nyilvánosságnak, hogy nem csak a SzVSz központi szerve tud színvonalas vadász ünnepeket szervezni, hanem képesek erre a SzVSz rátermettebb járási, ill. regionális vadászati szervezetei is. Azért, hogy a szervezők ebben a régióban is terjeszteni kezdték a St. Hubertusi hagyományokat csak dicséret és köszönet illeti őket. (folytatás)

Takács Frigyes, Szlovákia, IX. 24.

 

SVÉDORSZÁG
Világrekord Svédországban
Egy valódi gigantikus bakot ejtett el Jonas Nykist a svédországi Väster Götaland területen. Ezt igazolja a 226,5 CIC-pontszám és a 830 grammos súly is. Ezzel a világ öt legerősebb trófeája közé tartozik. Korábban már volt egy svéd kapitális bak: a világrekord 246,9 pontos trófea, amit 1982-ben Dél-Svédországban ejtettek el, súlya 875 gramm volt.

Magyar rekordok másolatai (440 dollár/db)
- 2002 Szentes (670 gramm, 182,63 pont)
- 1965 Martonvásár (766 gramm, 228,68 pont, mai áron ez a bak 8400 dollárba kerülne)
- 2002 Törökszentmiklós (761 gramm, 196,2 pont)

Nagy Patrícius, IX. 7.

 

ROMÁNIA
Román medve- és farkaskilövési kvóta
Mintegy 250 barna medve és 400 farkas kilövését engedélyezik a 2006-os vadászati idényre Romániában. Az erről szóló törvényt csütörtökön szavazta meg a román szenátus. A keretszámok jóval alacsonyabbak, mint a 2005-re megállapított kilövési kvóták, idén ugyanis 342 medve és 555 farkas lehet vadászzsákmány. Ezt az állatvédők túl soknak tartották, attól tartva, hogy megritkul a vadállomány a Kárpátokban. Adrian Nastase korábbi román kormányfő egyébként a román vadásztársaságok szövetségének elnöki tisztségét is betöltötte. Az új kormány a vadállomány védelmében megkurtította a vadászidényt, és betiltotta a tavaszi hajtóvadászatokat, tekintettel arra, hogy ebben az évszakban a téli álomból ébredő állatok még gyengék, könnyű prédát jelentenek.

A 2004-es román hivatalos statisztikák szerint 6000 medve, 4000 farkas, 48 ezer vaddisznó, 34 ezer szarvas él Románia erdeiben. A természetvédők állásfoglalása szerint ezek eltúlzott számok. ?Ezek az adatok a kommunista időszakra mennek vissza, de szinte lehetetlen, hogy az állomány ne csökkent volna azoknak a valóságos mészárlásoknak a nyomán, amelyek az elmúlt években történtek Románia erdeiben? ? mondta el az AFP-nek Szeley Szabó László, egy állatvédő egyesület illetékese.

Románia minden évben több ezer külföldi vadászt fogad. Decemberben azonban Bukarest az Európai Unió nyomására betiltotta a medve- és farkastrófeák kivitelét az országból, eleget téve a veszélyeztetett állatfajok védelmére vonatkozó nemzetközi konvenció vonatkozó előírásainak.

AFP - Bukarest

 

ROMÁNIA
Vérmedve sorsáról döntöttek Gyergyóban
Barna medve garázdálkodik a Gyergyói medence falvaiban: Újfalu, Borzont, Csomafalva gazdaságaiból több rend szárnyast, de kecskét, juhot is zsákmányolt az utóbbi hetekben. A vérmedve az emberre is veszélyes lehet, ezért, ha felbukkan ajánlatos elkerülni ? hívták fel a lakosság figyelmét a szakemberek. A veszélyes mackó rövidesen puskavégre kerülhet ? döntött sorsáról a helyi vadász- és sporthorgász egyesület. (Gál Éva Emese)

Preisz Gyula, VIII. 1.

UKRAJNA - KÁRPÁTALJA
Munkában a vadászkutyák
Időről időre hallom a fácánkakas rekedt hangját. Elgondolkodom. A 15?20 percenként megszólaló madár viselkedése szerintem homlokegyenest ellentmond a természet törvényének, amely azt a legfőbb parancsot írja elő számára, hogy az ellenség elől megbújjon, láthatatlan, lehetőleg megközelíthetetlen legyen?

Való igaz. Ám van egy másik ugyanilyen fontos törvény, amelynek révén a faj fenntartása biztosított. Ez pedig azt a szerepet osztotta ki a fácánkakasnak, hogy időről időre megszólaljon, felhívja magára a figyelmet, hogy megtévessze legfőbb ellenségét, a rókát. Miközben tojó párja költ, vagy a kicsinyeivel élelmet keres ? magyarázza Pacjuk Miklós, a Beregszászi Járási Vadásztársulat elnöke.

Kint vagyunk a beregszászi Nagyhegyen. Ott fenn, az erdőn túl, a fák között megbújva Kuklya és Derekaszeg házai. Gyönyörű vasárnap délelőtt. A domboldalon személyautók állnak. Mellettük vadászkutyák társaságában emberek beszélgetnek csendesen. A négylábúak vidáman kergetőznek, vagy éppen ? a parancsnak megfelelően ? ott feküsznek fegyelmezetten gazdáik lába előtt. Bevetésre várnak. Ugyanis vizsgáznak a vadászkutyák. Fácánból. Az a feladatuk, hogy felkutassák a madarat, pár lépésre tőle megállják a vadat, majd a gazda parancsszavára felriasszák. A terep ideálisnak tetszik. Erdőszél, bozótos, elhanyagolt szőlőültetvény. Rengeteg búvóhelyet talál magának itt a vad.

Időről időre megszólal egy-egy fácánkakas. De a hang irányába hiába is menne a vadászkutya, hisz meglehet, pár perc múlva árkon-bokron túl van már a kakas. Csak a szag, ami nyomra vezethet. Dolgoznak is a kutyák keményen. A megyei vadászebtenyésztő egyesület munkatársai szorgalmasan jegyzetelnek. A kutyák az itt mutatott teljesítményük alapján kapnak majd bizonyítványt. A félórás cserkészés alatt háromszor kell felkutatni, megállni a vadat, majd parancsszóra ? de csakis akkor ? felriasztani. A kutyáknak puska dörrenésétől sem szabad félniük. Most éppen Max, a drótszőrű német vizsla van munkában. Gazdája nem hangos szóval, hanem síppal jelez neki: Erre keresd!

Közben két vadásszal, a nagyszőlősi Debreceni Bélával és az ignéci Loja Petróval beszélgetünk.
- A vadászebtenyésztők elemi érdeke, hogy kutyájuk levizsgázzon, hisz a diploma révén nem csak maga az eb, de az utódok is értékesebbé válnak - magyarázza Debreceni Béla, aki Maryt, az angol szettert hozta vizsgáztatni. - Amúgy pedig mi még itt, Kárpátalján a dolognak nagyon az elején tartunk. A megyében a vadászok száma mintegy ötezer fő. Tíz százalékuknak van körülbelül kutyája. Ezek jelentős része törzskönyvezett jószág, ám csak az ebek töredéke vizsgázott eddig le. Pedig hiába dicsérik egy-egy kutya küllemét, ha a gyakorlati próbán megbukik.
- A vadászkutya nélkül ma is csak félember - vallja Loja Petro. - Az apróvad felkutatására, illetve a lőtt vad megkeresésére, sokkal alkalmasabbak és eredményesebbek a jó szimatú vizslák, pointerek, lajkák, mint a vadászok.

Eszenyi Gábor - Kárpátinfo Hetilap

 

UKRAJNA - KÁRPÁTALJA
Farkasok téptek szét száz birkát
Kárpátalja Ilosvai járásában egy farmergazdaság elkerített területén száz széttépett és összeharapdált birkát találtak a gazdák. Véleményük szerint farkasok végeztek az állatokkal? A Forum internetes kiadvány szerint az Ilosvai járásban található Nagyrákóc (Velikij Rakovec) településen farkasok tépték szét a birkanyájat. Ezt a megyei belügyi osztályon is megerősítették. A rendőrségi kiadványban közlik, hogy a farmergazdaság tulajdonosa értesítette a rendvédelmi szerveket a különös esetről. A nyomozók szerint az állatokon talált sebhelyek arra utalnak, hogy farkasok portyáztak a karámba zárt birkák között. A Reporter internetes kiadvány szerint a harapásnyomok farkas vagy kutya által okozott sebekre hasonlítanak.

Kárpátinfo

 

UKRAJNA - KÁRPÁTALJA
Farkasokra vadásztak - rókákat lőttek
A szolyvai járás erdőiben az elmúlt télen elszaporodtak a farkasok. Annyira elszemtelenedtek, hogy bejártak a falvak udvaraira, több kutyát széttéptek. A környékbeli erdőkben három méteres volt a hóréteg vastagsága, a vadak nehezen tudtak mozogni és így a farkasok könnyű zsákmányaivá váltak. A szolyvai járási vadásztársaság három hajtóvadászatot rendezett a farkasok kilövésére. Az ordasoknak azonban sikerült kiszökni a hajtók gyűrűjéből. Helyettük 24 rókát lőttek ki.

Kárpátinfo Hetilap

 

UKRAJNA - KÁRPÁTALJA
A veszett rókák különösen veszélyesek
Eredményes három évet tudhat maga mögött a Szürtei Vadásztársaság, mondja Illés Károly, a társaság elnöke, akivel beszélgettünk.

A Szürtei Vadásztársaságnak 2000-ben adta meg a működési engedélyt a megyei tanács határozata alapján a megyei erdőgazdasági főosztály. Jelenleg 23 vadász tagja a szervezetünknek. Nagyrészt helybeliek, de vendégvadászok is vannak közöttünk az ungvári járásból. A vadásztársaság 3290 hektárnyi vadászterülettel rendelkezik. A vadállomány nagyrészt apróvadból áll, ami között megtalálható a vadkacsa, a fürj, a vadgalamb, a szárcsa, valamint a nyúl, a fácán és a fogoly. Ez utóbbi három számít a leggyakoribbnak. Ritkán, de előfordul a vadmacska is, de az védelem alatt áll. Komoly eredményként értékelem, hogy az elmúlt három évben örömteli mértékben gyarapodott a vadállomány: a nyulak egyedszáma 39-ről 220-ra, a fácáné 82-ről 456-ra, míg a fogolyé 45-ről 470-re növekedett. Ez annak köszönhető, hogy sikerült állandó fészkelőhelyeket kialakítani, és megoldottuk a vadak téli etetését is. Tavaly két hektárnyi területen vetettünk kukoricát, amelynek termését nem takarítottuk be, hogy a vadnak maradjon. Ez az állandó fészkelőhelyek közvetlen közelében van. Összességében az elmúlt évben 2560 hrivnyát fordítottunk vadgazdálkodásra, az állomány gyarapítására.

- Mitől kell leginkább óvni az állományt?
- A ragadozók közül nagyon sok kárt okoz a róka. A múlt évben 19 került puskavégre. A róka vadászata január végén kezdődött. Ez azért is rendkívül fontos, mert ezek az állatok a veszettség fő hordozói. Sajnos, sok kutya kóborol szabadon a határban. Ezek, védőoltás híján, a rókáktól megfertőződve az emberre is veszélyt jelentenek. Nekünk, vadászoknak kötelességünk a kóbor kutyák kilövése, mert a ezek nagyobb kárt okoznak a vadállományban, mint a ragadozók. Ugyancsak nagy kárt okoz a vadállományban, hogy a tavaszi időszakban sokan felégetik a tarlót, az elszáradt füvet. Ilyenkor számtalan állat elpusztul. A vadállomány életterének növelése érdekében minden évben 200?300 facsemetét ültetünk ki. De ez is kevés, mivel sokkal több fa kerül illegálisan kivágásra, mint elültetésre.

- Mit terveznek a további években?
- Mivel tavaly nagy volt a szárazság, kevés volt a vadaknak az ivóvíz a vadászterületen. Ez egy kicsit visszavetette a fácánok szaporodását. Ezért kevesebbet is lőttünk ki e szárnyasokból, mint az előző években. Az idén biztosítani kívánjuk az állatok számára a megfelelő mennyiségű ivóvizet. Erre a célra egy mesterséges tó kialakítása van tervbe véve, mintegy 1,5 hektárnyi területen. Emellett fontos feladatnak számít az állandó fészkelőhelyek védelme, illetve újabbak kialakítása is. A vadállomány további szaporítása érdekében egy állandó etetőrendszer kiépítését is tervezzük. Távlatilag pedig akár egy fácántelep kialakítása is szóba jöhet. A társaság tagjaitól függ, hogy a tervekből mit tudunk megvalósítani. (Tóth Viktor - Kárpáti Igaz Szó)

Preisz Gyula, VII. 25.

EURÓPA
Őzbakláz!
A Jäger című német vadászújság 2005. júliusi számában jelent meg egy írás, amely külföldi őzbakvadászati lehetőségeket mutat be az utazni vágyó vadászoknak. A szerző öt európai országot ismertet részletesebben.

LENGYELORSZÁG
Földrajzi közelségének köszönhetően ez az egyik kedvenc célja a német vadászoknak, bár a közelség negatívan hatott az utóbbi években zsákmányolt trófeák minőségére és mennyiségére. A trófeasúly átlagosan 350 gramm körül mozog. A lengyel bakok agancsai lyukacsosak, nehezebbnek tűnnek a valóságnál. Minél keletebbre utazik az ember, annál nagyobb az esélye egy valóban kapitális bakra. A múlt évben a Mazuri tavaknál szokatlanul nagy, majdnem 500 grammos bakokat ejtettek el. Egy 350 grammos bak körülbelül 300 euró, ehhez jönnek még a szokásos járulékos költségek.

MAGYARORSZÁG
A példaképszerű vad- és természetmenedzsmentnek köszönhetően 500 grammos bakokat szinte garantálni lehet. Mindegy, hogy kapitális vagy szerény a trófea, mindkettő lehetséges. Az árak majdnem duplái a Lengyelországiaknak. A legjobb területek szinte kivétel nélkül az Alföldön és a Tiszántúlon fekszenek, a nagy vegetáció és hőség miatt a bakszezon kezdetén érdemes vadászni. Az átlagos trófeasúly 400 gramm, a csúcs bakok 600 grammosak is lehetnek. Egy 450 grammos trófea 1100 euró körül van.

CSEHORSZÁG
Aki inkább a mennyiségre vágyik és nem az erős trófeákra, annak Csehország ideális célpont. Egy ötnapos vadászat, három bak trófeasúly-korlátozás nélkül 1500 euró. Az átlagos agancssúly 250 gramm körül van. Választani lehet erdei és mezei területek között. Az üzekedési időszak kínál remek lehetőségeket.

NAGY-BRITANNIA
A dél-angliai csúcsterületeken kívül még Skóciában adódnak fantasztikus lehetőségek őzbakra. Noha a trófeák szerényebbek mint délen, de a vadsűrűség nagyobb. Ezen a részen kisebb erdők, mezők találhatók, tehát ideálisak az őzek életfeltételei. Egy 350 grammos bak 700 euró, ehhez jönnek a különböző költségek. A vadászidény április 1-én indul. A britek a vadászatot klasszikus sportnak tekintik, ezért a vadásznak hosszúra nyúló cserkelésre kell számítani.

SVÉDORSZÁG
Ismert, hogy a dél-svédországi Schonen tartományban találhatók Európa valószínűleg legkapitálisabb bakjai. Itt lett elejtve egy világbajnok bak, hihetetlen, 1250 grammos trófeasúllyal. Az ismert területek hallatán hevesebben ver a vadászszív. A vadászszezon augusztus 16-án kezdődik, de a hivatásos vadászok már két hónappal korábban kezdik a megfigyeléseket. Aki Svédországba szeretne utazni, annak már jóval a tervezett vadászat előtt - akár egy évvel is - foglalni. Egy 350 grammos bak 700 euró, az 500 gramm feletti bakok ára akár 3500 euró is lehet.

Ezen országokon kívül a Baltikumban. Romániában, Ukrajnában, Szlovéniában és Horvátországban is érdekes és elbűvölő lehet.

Nagy Patrícius
Forrás: Jäger 2005. július

SZLOVÁKIA
Aranysakál Szlovákiában
Aranysakált láttak Szlovákia déli részén. A ragadozót föltehetőleg a globális felmelegedés(?) űzte el eddigi otthonából. A Pravo című cseh napilap adott hírt a sakál érkezéséről. Az állat a Balkánon keresztül vándorolhatott Közép-Európába. Magyarország után most Szlovákiában vélték fölfedezni. Dél-Európában a sakál elvétve előfordul, legkomolyabb riválisa a róka. Juraj Lukac környezetvédelmi szakembernek az volt a véleménye, hogy az állatvándorlás az időjárási viszonyok megváltozása miatt következik be. Az aranysakál a rókára hasonlít, csak hosszabbak a lábai és a farka. 50 centiméter magas, 80 centiméter hosszú és körülbelül 10 kilogramm súlyú.

Kapcsolódó anyagok:

CTK - Prága, VI. 8.

SZLOVÁKIA
A mai napig 118 polgár szolgáltatta be az engedély nélkül tartott fegyverét
A meghirdetett "fegyveramnesztia" keretén belül 118-an szolgáltatták be az engedély nélkül tartott fegyvereiket. Azok, akik 2006 április 14-ig önkéntesen leadják a jogtalanul tartott fegyvereiket, elkerülik a személyük elleni jogtalan fegyvertartás miatt indított büntetőeljárást. Martin Korcha, az Országos Rendőrkapitányság szóvivője arról tájékoztatta a SITA szlovák hírügynökséget, hogy legtöbb fegyvert szám ? szerint 25 darabot ? a pozsonyi (Bratislava) kerületben szolgáltatták be. Az eperjesi (Preąov) kerületben 24, a nagyszombati (Trnava) régióban 15, a kassai és zsolnai (®ilina) kerületben 13-13, a besztercebányai (Banská Bistrica) régióban 10, míg a nyitrai és a trencséni kerületben 9-9 illegálisan tartott fegyvert szolgáltattak be. Korch információja szerint a leadott fegyverekről a beszolgáltató polgár írásos bizonylatot kap. A fegyvereket hatósági vizsgálatnak vetik alá, hogy megállapítsák, nem követtek-e el velük bűncselekményt. A hatósági vizsgálat negatív eredménye esetében a beszolgáltató kérheti az általa leadott fegyverek legalizálását. A legalizálásra minden beszolgáltatónak a hatósági vizsgálat eredményétől számított két hónap áll a rendelkezésére. Amennyiben a fegyver beszolgálója ezeket a jogait nem érvényesíti időben, a fegyver tulajdonjoga átszáll a szlovák államra.

TAKÁCS FRIGYES
SITA - www.vadaszat.sk

 

NÉMETORSZÁG
Vadmalacok a vadászházban
Háziállatként él egy idő óta két vadmalac egy németországi vadász házában. Azután kerültek Klaus-Dieter Müller alsó-szászországi vadász otthonába, hogy elvesztették anyjukat. Szemmel láthatóan rettentő jól érzik magukat a kétlábú ?nevelőszüleiknél?. A kéthónapos Willi úgy engedelmeskedik a vezényszavaknak, mint egy kutya: amikor például sétálni viszik, nem kell rá semmiféle póráz, mert szépen láb mellett megy. Szabadon járhat-kelhet a házban is, mert mint a vadász mondja, teljesen szobatiszta. Az első hetekben Willit cumisüvegből etették zabpehelykásával. Amikor a vadász rátalált, Willi súlya alig kilencven dekagramm volt ? azóta nyolckilósra gyarapodott. Kisebbik társa a maga hetven dekagrammos élősúlyával hozzá képest még igazi csöppség. Tavasszal mind a két állatot szabadtéri karámba helyezték, ugyanis annyira hozzászoktak már az ember társaságához, hogy nem lehet visszaengedni őket az erdőbe.

Reuters

 

GÖRÖGORSZÁG
Nyúlháború német menyétimporttal?
Hadat üzentek a nyulaknak a parasztok egy görög szigeten. Lemnószon a vadnyulak ? a gazdák adatai szerint ? már kétezer hektárnyi búzavetést és szőlőt tettek tönkre. Vadászatukat azonban Görögországban szigorú korlátok szabályozzák, aminek eredményeként úgy elszaporodtak, hogy éjszakai autózáskor szinte biztosan el lehet ütni néhányat közülük.
Ez azonban kevés az igazi ritkításhoz. A vadnyulak vadászata éjszaka tiltott egész Görögországban ? a tapsifülesek csak olyankor merészkednek elő, nappal lapulnak rejtekükön ?, és Lemnosz elöljárói szeretnék elérni, hogy 24 órás engedélyt kaphassanak Athéntól a vadnyúllövészethez. Emellett fontolóra vették, hogy külföldi segítséget kérnek, méghozzá Németországtól: menyéteket. Csakhogy egy német menyét nem olcsó mulatság, 4400 euróba - 1,1 millió forintba kerül - példánya, és legalább tíz fős menyétcsapatra lenne szüksége Lemnosznak, hogy ne legyen idővel teljesen a nyulak szigete.

AFP - Athén

 

SPANYOLORSZÁG
Keselyűk köröznek Európa felett
Egy spanyol falu, Monteja de la Vega felett manapság több mint 800 keselyű köröz, nyolcszor annyi, mint a falu lakossága. Az ottani Rio Riaza szakadékban költ a legnagyobb európai keselyűkolónia, amelyet EU-támogatásból védenek.

 

 

TÖRÖKORSZÁG
Farkastámadás az iskolai úton
Állig felfegyverzett rendőröknek kell az általános iskolásokat védeni a farkasoktól a havas Délkelet-Törökországban. Minden nap tíz kilométert kell a gyrekekenek hóban gyalogolni, hogy az iskolába eljussanak. Most kísérni fogják őket, mert az elmúlt hetekben a gyereket többször megtámadták az éhes farkasok. Idáig Yüksekova város környékén 15 embert megsebeztek, egy gyermek pedig meghalt a támadás következtében.

 

 

NÉMETORSZÁG
A túzokok sikertörténete
A világ legnagyobb röpképes madara egész Európában kihalással veszélyeztetett, de Németországban egyelőre megvan a túlélési esélye. Brandenburg és Sachsen-Anhalt tartományokban 1996-ban 57 madarat számláltak, az aktuális populáció 107 egyedre növekedett. Miután a ?90-es években felismerték, hogy a csibék a trágyázott talajon nem találnak elegendő táplálékot, trágyázatlan etetőfelszíneket alakítottak ki. Ehhez kapcsolódótt a túzokok fokozott védelme is, a rókák az új nemzedékét jelentősen megtizedelték, és lezárt területeket hoztak létre. Ezzel vette kezdetét a madarak sikertörténete.

NAGY PATRÍCIUS
Nimród Tudósítói Hálózat, IV. 7.
Forrás: Jäger 2005. áprilisi szám

SVÁJC
Lézersugár a varjak ellen
A vetés varjak okozta lárma és kosz elleni harcban Bern most vörös lézersugarakat akar bevetni. A fénynyalábokkal akarják nyugtalanítani és elűzni a varjakat. Franciaországban már voltak sikeres kísérletek ezzel a módszerrel. Úgy alkalmazzák mint egy fényszórót, ami egy vékony fénycsóvában lüktető fehér fényt bocsát ki. Mindenekelőtt a fészekrakás csúcsidejében, hajnalban és szürkületkor akarják megvilágítani illetve zavarni a varjakat. 2002 és 2004 között a svájci fővárosban plexiüveggel torlaszolták el a varjúfészkeket ? eredmény nélkül. A berni platánfákon fészkelő vetési varjak Svájcban védelem alatt állnak.

 

 

BELGIUM
Rheinland – lelőtték a farkast
Miután február 9-én a belgiumi Bilstain zárt karámjából kitört egy kifejlett farkas, a környező erdőkben kóborolt úgy 30 km távolságra Eschweiler településtől. Az emberektől való félelme csekély volt, első áldozata egy öthónapos pincsi volt. A kutyus este sétált a gazdájával amikor a farkas elragadta a fiatal állatot.

Azóta döntöttek a hatóságok a farkas vadászatról. Farkasüvöltést sugároztak hangosbeszélon keresztül, de a címzett csak egyszer válaszolt. Tűzoltók, rendőrök és a városi önkormányzat tagjai átfésültek erdőrészeket és a környékbeli útvonalakat, eredmény nélkül. Élelem lett kihelyezve, a vadászok folymatosan figyelték, világosban kellett volna elejteni. Miután a farkasnak még egy kutya áldozatául esett, egy mezőn Heinsbergnél egy rendőrnek sikerült elejtenie a kóborló állatot. A farkasban lévő chip által sikerült egyértelműen azonosítani, hogy egy tenyészetből kiszökött példányról van szó. A sajtóhírek szerint Északnyugat-Mecklenburgban szintén láttak egy - feltehetően vad - farkast.

NAGY PATRÍCIUS
Nimród Tudósítói Hálózat, III. 26.
Forrás: Wild und Hund 2005. március 6. szám

 

LENGYELORSZÁG
A bialowiezai őserdő bölényei
Az első világháború után az európai bölények majdnem kipusztultak. Zárt tenyésztés és orvvadászok elleni akciók által megmenekültek. A bikák három méterestesthosszúságot, kétméteres magasságot és egytonnás súlyt is elérhetnek. A bialowiezai őserdő területe nagyjából 1500 km2. 40% ebből Lengyelországban, 60% Fehéroroszországban fekszik, amit 1981 óta két méter magas kerítéssel leválasztottak. A Lengyel Nemzeti Park belsejében lévő 47 km2-es központi részt 1921 óta védik az emberi beavatkozástól, és csak a vezetőkkel lehet belépni. A fehérorosz részen, akárcsak Lengyelországban, ma közel háromszáz egyed él.

Klaus Nigge fotográfus télen szemtanúja volt a bölények és egy vaddisznókonda közötti dramatikus összetűzésnek, amelyet felvételeken megörökített. A jelenetre egy etetőnél került sor, amit speciálisan a bölényeknek készítettek. Három vaddisznó szintén fel akarta keresni a helyet, még a bölények előtt. A bölénycsorda szinte rögtön támadásba lendült, egy bika különösen agresszív volt. A disznók nem vonták le a konzekvenciát a támadásból, így az áldozatai lettek ennek az esetnek, annak ellenére, hogy a hó a mozgásukat nem hátráltatta. A bölények nem a szarvaikkal ölték meg a disznókat, hanem szabályosan széttaposták azokat. A disznókat többször feldobálták a szarvukkal, és úgy játszottak velük, mint egy labdával. Csak egy idő után nyugodtak meg, és körbevették a halott disznók tetemeit.

NAGY PATRÍCIUS
Nimród Tudósítói Hálózat, III. 18.
Forrás: Wild und Hund 2005. március (5. szám)

 

NÉMETORSZÁG
Meghalt a vadász bokszlegenda
Február 2-án, egy karácsonyi megfázás következtében 99 éves korában meghalt Max Schmeling. A híres bokszlegenda 1905. szeptember 28-án született Klein-Luckowban. A Német Vadászszövetség (DJV) elnöke, Jochen Borchert a szerénység és a korrektség példaképeként méltatta. Schmeling 70 évig volt a DJV tagja, és tiszteletbeli tagja a niedersachseni Vadászegyletnek. huszonhat évesen kezdett vadászni és szenvedélye idős koráig tartott. Közismert volt arról, hogy a szívén viselte a vadászatot. Nem sokkal ezelőtt jelent meg a „Waidmanns Heil, Max Schmeling” című könyv a WAGE Kiadó kiadásában.

NAGY PATRÍCIUS
Nimród Tudósítói Hálózat, III. 18.
Forrás: Wild und Hund 2005. március (5. szám)

NÉMETORSZÁG
Klónozott szarvas
A texasi A&M Egyetem tudósai egy fehérfarkú szarvast klónoztak. Egy sajtóközlemény szerint Dewey jól van. Ő az első klónozott fehérfarkú szarvas a világon, hét hónappal ezelőtt pillantotta meg a napvilágot. A tudósok megvárták a DNS-teszt eredményét, mielőtt a sikert nyilvánosságra hozták. A későbbiekben a kutatók fontos felismeréseket várnak a vadállatok és a kihalással veszélyeztetett állatok klónozásával kapcsolatban. Az A&M Egyetem világhíres az állatok klónozásában elért sikereiről. Korábban már klónoztak marhákat, sertéseket, egy kecskét és egy macskát.

 

 

NÉMETORSZÁG
A disznók meghódítják az Alpokat
Emberemlékezet óta nem ejtettek vaddisznót a Tirol északi részén fekvő Jungholz területen. 2004. július végén esett egy 2-3 éves, feltörve 62 kilós kan. Eközben vaddisznónyomokat találtak Lechtalban, ahol a kerületvezető vadász egy kocát kutatott fel. A földművelők most kongatják a vészharangokat Voralbergben, akik a németországi vaddisznókkal egyáltalán nem rokonszenveznek. Dornbirn környékén közel harminc vaddisznó van, amelyek már a földeken is okoznak károkat. Jelenleg párbeszéd folyik, hogyan kellene a disznókkal szemben viselkedni. Miközben az erdőtulajdonosok üdvözlik a feltűnésüket, a földművelők rettegnek a jövendő vadkároktól.

 

NÉMETORSZÁG
Farkas és barnamedve
A németek majd' felének (49%) az a véleménye, hogy minden, az egykor Németországban élt vadállatnak joga van ahhoz, hogy újra visszatelepüljenek. Ez állapítható meg az EMNID Közvéleménykutató Intézet reprezentatív felméréséből. A lakosság harmada azonban szót emelt a farkas és barnamedve visszatérése ellen. Az okok az emberek veszélyeztetése (22%), lehetséges gazdasági károk (18%) voltak. Legtöbben, összesen a válaszadók 38%-a fél attól, hogy erdei séta során vagy szamóca- és gombaszedésnél találkozik egy farkassal vagy medvével. Erre a kérdésre a nők 44%-a, míg a férfiak 32%-a válaszolt így. Függetlenül attól, hogy elviekben mellete vagy ellene van ezen ragadozóknak a visszatérésnek, a lakosság 30%-a úgy vélekedett, hogy a nagyvadaknak nincs többé helyük az országban. Mialatt a farkas Oberlausitzban kész a terjeszkedésre, a medvék csak elszigetelt látógatók. A 25 darabos, védett osztrák állományból láttak már Bajorországban is példányokat.

NAGY PATRÍCIUS
Nimród Tudósítói Hálózat, III. 9.
Forrás: Wild und Hund 2005. február és március, Jäger 2005. március.

 

NORVÉGIA
Túl sok jávor?
Norvégiában a hivatalos becslések szerint 150 ezer jávorszarvas él. Vidar Kragset szakértő szerint ez túl sok. Ezért követelte egy konferencián, hogy az állomány 75%-át ki kellene lőni. Ez különösen igaz a déli tartományokra, ahol a jávorok különösen magas számban élnek. Az utolsó tizenöt év adatai alapján megállapították, hogy a tehenek átlagos súlya egyre csökken: egy jávor ma körülbelül 40%-kal könnyebb, mint tíz évvel ezelőtt. Miközben 15 évvel ezelőtt a tehenek már a második évben elérték az ivarérettséget, addig ma négy évesen ellik az első borjaikat. Kragset nézete szerint Vestfold megye rámutatott a helyes útra. Itt a jávorok számát mindig alacsonyan tartották. A tehenek testsúlya normális, és már a második évben vannak borjaik.

 

 

ANGLIA
Tilos kutyákkal rókára vadászni Angliában
Többszáz éves szokásnak vetettek véget néhány nappal ezelőtt Angliában. A rókavadászati szezon novemberben kezdődött, de idén februárban a brit parlament betiltotta a kutyás vadászatot.
Az állatvédők évek óta kampányoltak azért, hogy megszüntessék a szerintük kegyetlen vadászati módszert. Skóciában és Walesban már teljesen be is tiltották a vadászatot. Angliában az Alsóház már többször megszavazta a tilalmat, de a Felsőház azt eddig mindig megvétózta. Most azonban a tervezet törvényerőre emelkedett, mivel, ha tartósan nem tud megegyezni a két ház, akkor a demokratikusan választott képviselők döntése az érvényes. A vadászok részéről a tilalom napirendre kerülése óta nagy az ellenállás. Szerintük ha betiltják a kutyás rókavadászatot, akkor közel 8000 ember veszítheti el munkáját. A vadászati iparág nagy pénzeket mozgat és sokak érdekeit sérti a tiltás. Több alkalommal vonultak már az utcára a vadászok és az állatvédők is, azért, hogy hangot adjanak véleményüknek. A vadászok tavaly szeptemberben Londonban demonstráltak „Blair, ha betiltod a vadászatot, kirúgunk” – feliratú transzparensekkel. Blair ugyan benyújtott egy módosító javaslatot, de ez sem változtatta meg a törvényhozók véleményét. Az angliai parlament tehát megszavazta a teljes tilalmat, és nem engedélyezte a szigorúan kontrollált vadászatokat sem.

 

 

NÉMETORSZÁG
Hol található az életünk kanja?
Ezt a kérdést tette fel a Jäger vadászmagazin a 2004. évi decemberei számában. A szerző hat országban ? Bulgária, Horvátország, Fehéroroszország, Magyarország, Románia és Törökország ? szerzett tapasztalatait osztotta meg az olvasókkal.
Magyarországról azt írta, hogy a vaddisznóink elsősorban a relatív drága árukkal mutatják meg magukat. Noha kiemelkedő vaddisznóállománnyal és ezen belül jó vadkan aránnyal rendelkezik, néhány erdőgazdasági terület ára eltántorítja a vadászokat. Egy 22 centiméter agyarhosszúságú kan elejtési díja 2500 euró. Szerencsére vannak nálunk vadásztársaságok, akik alacsonyabb áron kínálják szolgáltatásaikat. Minden évben elejtenek 25 cm feletti kanokat, az átlag azonban 18?22 cm között mozog. Több jó, ajánlott terület is található, az írás a Bakonyt említi. Az egyéni vadászat optimális időszaka november és március között van, különösen a holdfényes esték. Ebben az időben főleg a szórós, csalogatós lesvadászat igen kedvelt. Nyáron is eredményesen lehet vadászni. Ilyenkor főleg a mezőgazdasági területek, dagonyák lesvadászata, cserkeléssel kombinálva vezethetnek erdeményre. (Érdekes, hogy a vaddisznóhajtásról nem beszél a szerző, pedig más országoknál ezt előszeretettel megemlítette?) Egy eredményes vadászatra feltétlenül 4-5 napot kell szánni. Egy 4-5 napos vadászat vadkanelejtéssel, trófeakorlátozás nékül, szállástól függően 1520 és 1620 euró között mozog. Eredménytelenség esetén 1000 euró visszajár. Ezek az árak azonban csak néhány vadásztársaságra igazak.

Az többi országról szóló írásból megállapítható, hogy ezekben jóval olcsóbban hozható terítékre vaddisznó. Átlag 1500 euró a 22 cm agyarhosszúságú kanok elejtési díja, de például Fehéroroszországban 750 euróért is szép példány lőhető, és Romániában is jelentősen kedvezőbb árak vannak. A minőségi szállások és egyéb szolgáltatások mindenhol megtalálhatók, ebben nincsenek különösebb eltérések, mindenki a pénztárcája és igénye szerint válogathat a kategóriák között. Egy-két országnál nevesíti az egyéb vadászható vadfajokat is, sajnos hazánknál nem tesz a szerző utalást a világhírű gím- és dámszarvas, vagy akár az őzállományra és vadászati lehetőségeikre. A cikkben leírtak és a feltűntetett árak mindenképpen elgondolkodtatók. Nehéz elképzelni, hogy a leírtak hatására megnövekedne a német nyelvterület vadászainak érdeklődése hazánk iránt. Inkább az a tendencia valószínűsíthető, hogy az olcsóbb, de minőségben akár még jobb lehetőségeket fogják választani és egyre kevesebb számban veszik igénybe a hazai vadgazdálkodók szolgáltatásait. Több vadásztársaság már hirdeti magát az interneten, kedvezményesebb áron kínálnak vadászati lehetőséget, mint a nagy erdőgazdaságok. Nekik van esélyük felvenni a versenyt a külföldi konkurenciával. Az pedig már a vendéglátókon is múlik, hogy a vendég elégedetten, kellemes emlékekkel, vagy csalódottan távozik Magyarosrzságról.

Forrás: Jäger 2004. december havi szám.

NAGY PATRÍCIUS
Nimród Tudósítói Hálózat, II. 5.

 

ROMÁNIA
Megszámlálják a medvéket a Kárpátokban
Kipusztulás fenyegeti a kárpáti barnamedvét a székelyudvarhelyi Aves Alapítvány megállapítása szerint, amely régóta tiltakozik az állatok mértéktelen vadászati ellen. Szavuk most eljutott az európai fórumokhoz, így az új erdo~gazdálkodási miniszter is állásfoglalásra kényszerült és elrendelte, hogy meg kell számolni a medvéket. A napokban kirobbant újabb konfliktus azután történt, hogy az unió szaktestülete, magyarországi kérésre december 13-én megtiltotta a medvetrófeák romániai bevitelét az unió országaiba, és a romániai exportot engedélyezo~ hazai hatóság megtiltotta a kivitelt. A sepsiszentgyörgyi Abies Hunting külföldieket vadásztató cég, ahogy Sárkány Árpád igazgató közölte, azt kérte az újonnan kinevezett miniszterto~l, hogy a tilalom ellenére engedélyezzék a már kifizetett trófeák kivitelét. Összesen ötven tavaly kilo~tt medvéro~l van szól.
A sepsiszentgyörgyi cég szerint, a székelyudvarhelyi Aves Alapítvány téves számadatok alapján indította el ezt az intézkedés-sorozatot, elo~bb Magyarországon, majd Európában. Szerintük valós adatokat az évtizedek óta mu^ködo~ Erdészeti és Vadászati Kutatóintézet szolgáltat, amely a medvék számát még mindig hatezerre becsüli a Kárpátok romániai részén, amit igazol a rengeteg vadkár, a Brassó közeli medvepopuláció elszaporodása, a rengeteg ezzel kapcsolatos lakossági panasz és parlamenti interpelláció.
Szeley-Szabó László, a székelyudvarhelyi Aves Alapítvány elnöke, az Erdélyi Nimród fo~szerkeszto~je, ezzel szemben fenntartja, hogy vészesen lecsökkent 1990 után a medveállomány, számuk 15 ezerrel csökkent, ma kétezer egyedre becsülheto~ a medveállomány nagysága. Jellemzo~, hogy Hargita megyében, ahol 1185 medve élt a nyolcvanas évek végén, a számuk alig éri el a ketto~százötvenet. Szeley-Szabó László szerint, ha az eddigi évek gyakorlata nem szu^nik meg, néhány év alatt kihal a kárpáti barnamedve, hiszen a trófeáknak szánt példányok a legértékesebbek. A román mezo~gazdasági és erdo~gazdálkodási miniszter ezután tanácskozásra hivatta a kérdésben érintetteket, és bizottság felállítását javasolta, amelyben szakemberek és állatvédo~k egyaránt képviseltetik magukat. A bizottság feladata megszámolni a medvéket. Határido~ro~l ugyan nem esett szó, de tény: az unió szaktestülete március 15-ig adott haladékot Romániának, ameddig köteles valós adatokat közölni a medveállományról.

2005-01-24

 

ROMÁNIA
A hiúz kimaradt...
Ősszel az a kormányrendelet is napvilágot látott, mely vadfajonként, országos szinten társulatokra leosztva jóváhagyta a kilövési keretet.

Voltak/vannak viszont vadásztársulatok, melyek továbbra sem elégedettek a leosztással, arra hivatkozva, hogy a vad okozta károk mértékéhez viszonyítva karcsú a keret. A kovásznai társulat elnöke nem egy alkalommal a tévé képernyőjén is kifejezte elégedetlenségét, a kormányrendelet módosításáért hadakozik. A csíki vadászegylet elnökétől, Bencze Istvántól azt kérdeztük, számukra mennyire elfogadható a leosztás?
- Nekünk is vannak fenntartásaink ezzel kapcsolatosan. Ugyanis míg egyes megyénkbeli vadászcsoportok által bírt (a tusnádi vagy siménfalvi) 10 000 hektár vadászterületre ?jár? egy medve, másoknak csak 20 000 hektárra jut egy kilőhető példány. Holott sokan jelezték, a Kászonokból, Karcfalváról, Lóvészről, hogy a nagyvad károkat okoz(ott) a termésben, dézsmálja a gyümölcsösöket. Összeseen 118 ezer hektár területen vadászhatunk, melyen a megszabott keret szerint 8 medvét, 8 farkast, 5 vadmacskát lőhetünk ki. Természetesen ez a nemes vadakra vonatkozik. A hiúz kimaradt a keretből, holott szintén nemes vad, becsléseink szerint számuk sem éppen elenyésző. Visszatérve a medvére, a kászonaltízi, feltízi, Úz-völgyi vadászcsoportjaink csupán egy-egy medvét vehetnek puskavégre, holott e területeken számuk a legnagyobb...
- Lejárt a szarvasbőgés, hány bikát lőttek ki? A medvékre bizonyára továbbra is külföldi vadászok jelentkezését várják...

- Tervünkben 10 bika szerepelt, kilőttünk nyolcat, melyből négyet külföldi vadászok kaptak puskavégre. A medvékkel nem sietünk, ugyanis ha az őszi idényben nem ejtjük el őket, hátravan még a tavaszi szezon. Egyébként már külföldiek (belgák, magyarok) is jelentkeztek medvevadászatra. Várjuk a legjobb ajánlatokat...

- A vadgazdálkodás velejárója a vadvédelem is. Mennyire készültek fel a vadak téli etetésére?
- Általában vadászcsoportjaink az erdőszéli területeken megtermelik és betakarítják az állatok etetéséhez szükséges takarmányt. Málna-, fűz- és juharfaleveleket gyűjtöttek. Vásároltunk 5 tonna almát, 20 tonna sót már kihelyeztünk az etetőhelyekre. Raktáron van a kukorica, melyet csak akkor helyezünk el, amikor az állatok (csordák, juhseregek) végképp levonulnak az erdők alól...

 

 

ROMÁNIA
Medveinvázió Tusnádfürdőn
A tusnádfürdői helyi vezetés a rendőrség, a csendőrség és a vadászok segítségét kéri a településre bemerészkedő medvék távoltartására. Zólya Zoltán tusnádfürdői polgármester elmondta, hogy a múlt keddre virradó éjszakán egy medve behatolt egy helyi gyümölcsösbe, megrongálta annak kerítését és megdézsmálta az almafákat. Nemrég egy házba is behatolt egy medve, s ott összetörte a lekvárosüvegeket. A polgármester szerint a medvék egyre bátrabbak, több állatot nappal is láttak a településen. Zólya elmondta, a helybeliek hat nőstényt láttak bocsokkal. Az elöljáró a rendőrség és a csendőrség segítségét kérte a medvék távoltartására, mivel az állatok veszélyt jelenthetnek a lakosság és a turisták testi épségére. Zólya Zoltán azt is kérte, hogy a vadászegyesület gondoskodjon elegendő élelemről a medvéknek, hogy az éhes állatok többé ne kényszerüljenek lejönni a hegyekből. Tusnádfürdőn eddig nem történt különösebb incidens, de a helyi vezetésnek minden évben intézkednie kell a medvék elkergetéséért. A hegyvidéki településeken már hosszú ideje gondot jelentenek az egyre szemtelenebb medvék. Legutóbb október közepén, Brassóban okozott tragédiát egy állat, amely: rátámadt egy kisebb csoportra, egy embert a helyszínen megölt, egy másik pedig a kórházban halt bele sérüléseibe. Többen súlyos sérüléseket szenvedtek. Az állatot a helyi vadászegyesület tagjai lőtték ki, később pedig kiderült, hogy veszett volt. A városban gyakori vendégek a medvék, a barna bundás négylábúak rendszerint az utcai szeméttárolókat dézsmálják meg, de gyakran elofordul az is, hogy a turisták etetik őket.

 

 

ROMÁNIA
Medvék költöztek Szilágyba
(Zilah / fejér) * A megyei vadászegyesület vezetője megerősítette a széltében-hosszában hallható híreszteléseket, miszerint vannak medvék a Szilágy megyei erdőterületeken is. A nagyvad nem volt jellemző a tájegység faunájára. Vadászok láttak medvét Csucsával határos erdőkben, Drág környékén, sőt a tövisháti Debrentől sem messze. A medvék megjelenése kisebb riadalmat okozott a brassói történések okán. A vadászegyesület vezetője szerint nincs aggodalomra ok, a gyümölcslelésért járjja a vad az erdőket és azok környékét; valószínűleg a máramarosi Cibles és Lápos hegységekből rándultak át Szilágyba.

Forrás: Udvarhelyi Napló
2005. január 29.

 

ROMÁNIA
A nagyvad továbbra is a politikum kiváltsága
Semmibe veszik az erdőtulajdonosokat

A vadásztársaságok a megmondhatói, hogy mekkora a hazai és a külföldi érdeklődés a vadászat iránt. Románia erdői ilyen szempontból is kincsesbányát jelentenek, noha az ebbol származó haszon nem az erdők jogos tulajdonosaihoz kerül. A székelyföldi közbirtokosságok sem rendelkezhetnek a vadásztatás jogaival, ami jelentős jövedelemkiesést okoz az erdőgazdálkodásban. A romániai vadászat visszás helyzetéről dr. Benke József székelyudvarhelyi erdőmérnökkel beszélgettünk.

- Hogyan szabályozzák Romániában a vadászatot?
- A vadászat jelenleg még állami monopólium. A tevékenységet a bukaresti Mezőgazdasági Minisztérium központi hivatalának erdészeti hatósága szabályozza. A vadászati tevékenységet a vadászterületek 70%-án a törvényesen megalakult vadásztársaságok folytatják (amelyek vagy társultak a romániai Országos Vadásztársasághoz, vagy nem), a vadászterületek maradék 30%-át pedig az erdőgondnokságok visszatartották, és saját maguk gazdálkodnak rajtuk. A vadászterületek egybeesnek az erdészeti üzemosztályokkal: ez síkvidéken 5000 ha, dombvidéken 7000 ha és hegyvidéken 15 000 ha, ugyanakkor az erdőkön kívül tartalmazzák a legelőket, kaszálókat és szántókat is. A bérbeadási szerződéseket a minisztérium köti a vadászterületek bérlőivel, és ezeknek a szerződéseknek az értéke rendkívül alacsony, kisebb, mint 20 millió lej/év/vadászterület. Ez a rendszer ellentétben áll azokkal a törvényekkel, amelyek Nyugat- és Közép-Európában érvényesek, ahol a vadászati jog a földtulajdonjoghoz kötődik. Tehát a földtulajdonosnak van joga, hogy vadásszon, vagy átengedje ezt a jogot vadásztársaságoknak, vagy éppenséggel olyan természetes személyeknek, akik egyéni vadászok. A tulajdonos az, aki eldönti a szerződés értékét és a vadásztársaság többi kötelezettségét, mint például azokat, amelyek a vadkárral kapcsolatosak. A bérbeadási szerződés értéke a vadászterület minőségétől függ, gyakorlatilag a területen vadászható fajok állományának nagyságától, tehát a kilövési kerettől. A vadászterület egy bizonyos alsó küszöbértéknél nagyobb kell hogy legyen: természetes, hogy ezt a területet nem egyetlen tulajdonos birtokolja. Több tulajdonos esetén a szerződést az a tulajdonos köti meg, aki nagyobb részét birtokolja a vadászterületnek, és azokat az összegeket, amelyek nem őt illetik, arányosan lebontja a többi tulajdonosnak, aszerint, hogy ezek milyen részarányban birtokolják a területet. Nyugaton a vadászati jog bérbeadása nem függ össze a vadász vagy a vadásztársaság egy vagy több országos képviselethez való tartozásával.

- Milyen esély van lényegi változásra a hazai vadgazdálkodás területén?
- Romániában sok munka van még a kellő törvények kialakítása terén, de ezen a téren elsősorban egységes politikai akaratnak kellene megnyilvánulnia. Most egy olyan állapotnak a folyamatos meghosszabbítása a cél, amelyből sok politikus hasznot húz, mivel ők előjogokkal felruházva hódolhatnak szenvedélyüknek, a vadászatnak. Minél később változik a törvény, annál többet szenved a vad, nem beszélve arról, hogy a tulajdonos minden évben elesik bizonyos jövedelemtol, amit helyette az állam zsebel be.

- A hatóságok milyen feladatot kell ellássanak?
- A vad felbecsülhetetlen kincs, amellyel Románia szerencsére még rendelkezik. Az itt szerzett kapitális vadásztrófeák mutatják, milyen világszintű értékek vannak bevésve azon vadak génjeibe, amelyek a Kárpátokban vagy a Duna-deltában honosak. A hatóságoknak kell felülvigyázniuk ezeket a kincseket, hogy megfelelő gazdálkodás révén a következő nemzedékek is élvezhessék a lehetőleg minél érintetlenebb természetet. A hatóságok főként a következőkben kellene hogy szerepet vállaljanak:

* részt venni a vadászterületek kijelölésében,
* részt venni a vadlétszámok megállapításában, a kilövési keret meghatározásában,
* ellenőrizni az egész vadászati tevékenységet.

- Hogyan tudná jellemezni a Romániában folyó jelenlegi vadgazdálkodást?
- Romániában a vadászterületek kétharmadát a társaságok kezelik, a többit erdőgondnokságok használják. A tevékenységet a megfelelő minisztérium képviselői ellenőrzik. Az ember hatása a természetre mindinkább növekszik, az infrastruktúra, az utak és a felszerelés (terepjárók, golyós fegyverek, infravörös éjjeli távcsövek, mobiltelefonok, rádió adó-vevők stb.) javulása növekvő nyomást helyez a vadra. A külterjes vadászati mód, az, ahogyan a vadat egészen a hegycsúcsokig hajtják, ugyancsak a vadlétszám apadásához vezetett. Tudott dolog, hogy a mindenkori tavaszi vadszámlálás alapján állapítják meg a következő vadászidény kilövési keretét. A nagy kilövési keretet csak úgy lehet megtartani, ha magas és egyúttal irreális vadlétszámot jelentenek be. A kilövési keret nem teljesítése tulajdonképpen azt jelzi, hogy túlzottan magasra becsülték a vadlétszámot. A terepen ezzel szemben megállapítható a vadlétszám csökkenése és a vadállomány elfiatalodása. Gyakorlatilag a csúcstrófeák száma drasztikusan lecsökkent minden vadfajnál. Kapitális medvék, öreg kanok, 10 kg-nál nagyobb agancsú szarvasbikák és aranyérmes őzbakok egyre ritkábbak.

- Hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni?
- Mindenképpen tartamos vadgazdálkodás szükséges, valamint a vad magasabb szintű értékesítése, kellő árak alkalmazása a külföldi és a tehetős belföldi vadászok esetében. Továbbá: vadaskertek létesítése, ahol betelepítések folynak, ahol kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak a vadászoknak és kísérőiknek, kiegészítő jövedelemszerzés céljából. Ezek a jövedelmek ahhoz szükségesek, hogy fenntarthatóvá váljon az optimális vadlétszám. Ezek a jövedelmek beruházások gyanánt kell, hogy visszakerüljenek a vadászterületekre. Még felvetodik a kérdés: mi lesz a gyengébb anyagi helyzetben levő vadászokkal, akik nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy magas áron váltsák ki a nagyvadra szóló engedélyt? Bele kell törődniük, hogy ragadozókra, apróvadra és vaddisznóra vadásszanak, és hogy sorba álljanak majd egy-egy őzbakért vagy más nagyvadért. Ahhoz hogy a bérlő megtartsa a vadat saját vadászterületén, három dolgot kell biztosítania a vadnak: élőhelyet, csendet és élelmet. Amennyiben saját vadászterületén teljesülnek ezek a feltételek, és a szomszédos vadászterületen nem, akkor a vad óhatatlanul átköltözik az övére.

- Sokat lehet hallani, olvasni rendőrségi hírekben az orvvadászatról. Mennyire jelent ez reális veszélyt a vadgazdálkodásra?
- Vadorzás azóta létezik, mióta az első szabályozások megjelentek a vadászat korlátozására. 1989 előtt, a régi diktatúra idején az orvvadászat korlátozott volt, mivel rendkívüli szigorúság uralkodott a lőfegyvertartás terén, és a besúgórendszer hamar lebuktatta az engedetleneket. Az 1989-es rendszerváltás után, amikor beütött a ?demokrácia?, az új állapot drasztikus hatással volt a vadállományra. A hatósági ellenőrzés lazulása és a törvénykezés mulasztása miatt az orvvadászat kétszer is csúcsot ért el. Az első csúcs az 1989-es változás utáni 3-4 évben következett be, amikor is nagyon elszaporodott a vad, hála a régi rezsim gazdag örökségének (nem engedélyeztek ésszerű vadgazdálkodást, mivel a ?kondukátor?-nak tartottak fenn minden vadat). Rövid időn belül a kommunista vezetőket (mint legfontosabb vadászklienseket) felváltották a tehetős külföldiek, akik potenciális kiegészítő jövedelemforrássá léptek elő. Emellett kialakult a hússzerzést célzó orvvadászat, amelyet az egyszerű vadászok folytattak, és egy bonyolultabb orvvadászat, amelyet a legkülönbözőbb szinteken folytattak zöld uniformist viselő emberek. Ez utóbbi sokkal veszélyesebb volt a vadra nézve, mivel nem létezett semmilyen ellenőrzés. Egy nagyvadra szóló engedély tulajdonképpen két-három egyed kilövésére adott módot, hiszen mindig kéznél volt a kitöltetlen engedély. A fegyveres külföldit egy vagy két kollégája kísérte, és ezek egyetlen engedéllyel, de több vaddal távoztak, itt hagyva valamennyi német márkát a személyzetnek. A vadorzás második csúcsa szerencsére sokkal jelentéktelenebb, de napjainkban türemkedik, amikor sok bérlő vadászterülete elvesztésétől tart, mert a vadászati jog visszaszáll majd a tulajdonosokra. Egyfajta pánik észlelhető a bérlők közt, amely a túlzott kilövési keretekben és a jövőre nem gondoló gazdálkodásban, az utolsó óra filozófiájában ölt testet. Sok vadászterületen mindenre rálőnek, ami megjelenik a hajtásban.

- Románia európai uniós csatlakozása mennyire jelenthet kényszerítő körülményt a nyugati vadgazdálkodási előírások hazai átvételére?
- A koalíciós kormány 1999-ben előirányozta a törvényesség helyreállítását, de a következő kormány félresöpörte a tervezetet, és ennek súlyos következményei támadtak. 1999-ben már betervezték az elkerülhetetlen változtatásokat, amelyek az uniós csatlakozáshoz szükségesek, főleg mivel a vadászat a földtulajdon haszonélvezete, és Romániának e téren is igazodnia kell az unióhoz. Az egész dolgot sokkal hamarabb kellett volna rendezni, de korábban sem volt meg hozzá a politikai akarat. Most már csak a csatlakozás feltételeinek betartása fogja véglegesíteni az idevágó törvénykezést. Értelemszerű hasonlóság mutatkozik az erdők visszajuttatása (e túl sok lépcsős, elhúzódó és törvényhozási hiányokkal tarkított folyamat, amely az erdők leromlásával járt) és a vadászati jog visszaállítása között (húzták-halasztották a földtulajdonos és a vadásztársaság között a bérbeadási szerződést, pedig csak ez tesz lehetővé tartamos és kölcsönösen előnyös vadgazdálkodást a vadászterületen). A vadászati tevékenységben az államnak csak ellenőrzési szerepe kellene, hogy legyen. A vad nem politizál, de a szenvedélyes vadászoknak, akik természetszeretők és tartamosan szeretnének gazdálkodni, még mindig mászniuk kell a politikai golgota lépcsőfokait. Most már tisztán látszik, hogy csak a törvényesség visszaállítása és a tartamos vadgazdálkodás tudja majd megfékezni a vadorzást.

- Milyen szervezetekbe tömörülnek a vadászok jelenleg Romániában? Hogyan kellene szervezkedniük a jövőben?
- Az érvényben levő törvény szerint a romániai vadászok társaságokban csoportosulnak, amelyek törvényesen létesült jogi személyek. A törvény nem tartalmazza azt a kitételt, hogy: az Országos Vadásztársasághoz társult, de a kikötés megtalálható egy miniszteri határozatban, ami nyilvánvalóan ellentmondás. Az utolsó 4 évben az Országos Vadásztársaság erős nyomást fejtett ki, hogy bekebelezze a helyi vadásztársaságokat, és hogy kiküszöbölje azokat a tagokat vagy társaságokat, amelyek nem hajlandók társulni. Ez a nyomás ellentmond az alkotmány által biztosított szabad társulási jognak.
Nyugat- és Közép-Európa országaiban a vadászati jog átruházását és a bérbevételt nem kötik a vadász vagy a vadásztársaság országos képviselethez való tartozásához. Vannak vadászati joggal rendelkező egyéni vadászok, akik meghívásos alapon vagy bérlés útján vadászhatnak. Romániában hamarosan módosítani kell az idevágó törvényeket, hogy a Vadászati Törvény biztosítsa a tulajdonosok rendelkezési jogát a területükön élő vadak felett, a Fegyvertartási Törvény pedig egyéni vadászoknak is megengedje vadászfegyverek tartását, összhangban az Európai Unió törvénykezésével.

Forrás: Erdélyi Napló