 |
© www.nimrod.hu – © www.vadaszat.net |
|
© www.nimrod.hu – © www.vadaszat.net |
Nimród Olvasói Kör2007. március 2-án Lujza napján, éppen, amikor a 14. FeHoVán közelgett a szombat s hatalmas vadász vendégsereg nézelõdött, vásárolt, barátkozott Pesten, az Expo területén a „Lovi” mellett, s éppen azon a reggelen Zákányszéken hajnalban szalonkát láttak, akkor megszületett a Nimród Olvasói Kör.
A Nimród Olvasói Kör legfontosabb feladatának azt a célt tûzte ki, hogy összefogja a Nimród Vadászújság és az új Nimród családtag a Nimród Safari olvasóit. Mindenki tagja lehet, aki olvasója a lapoknak. A Nimród Olvasói Kör alapító gondolata, hogy a vadászokon túlmenoen tagok lehessenek azok is, aki nem „hajlandók” hóban, sárban vadászni indulni, de mégis olvassák a lapot, mert otthon, a munkahelyen, iskolákban elõfizettek rá, vagy havonta megvásárolják. Érdekli õket a vadvédelem, a vadgazdálkodás, a vadászat, mert mindennapi életükben szerepel és fontosnak tartják. Szeretteik, barátaik miatt vagy a szakmák közelsége hozta úgy, hogy elolvassák a Nimródot, bár õk maguk madarászok, mezõgazdászok, fegyverkereskedõk, rendõrök, vadászruha-kereskedõk, jogászok, ékszerkészítok, séfek, erdészeti kutatók avagy növényvédõs szakemberek.
Nagyon sok tagunk van, akik jelenleg nem vadásznak, de a vadászati és erdészeti technikumok oktatási tantervei alapján, az iskolai gyakorlatokon már aktívan részt vesznek hajtóként s már szerelmesei a vadászatnak, olyannyira, hogy a hivatásos vadászok – még szebben a vadõrök – nagy része belõlük kerül ki. A tagjaink között szerepelnek továbbá olyan oktatók is, akik nem szakmás tanárként, de a vadász- illetve erdészképzésben oktatnak, dolgoznak, s a könyvtárak, akik diákjaik révén mégis olvasói a lapnak.
A kezdeményezést a Nimród Vadászújság szerkesztõsége támogatja. Most a legegyszerûbben az interneten keresztül lehet felvenni a kapcsolatot www.iwiw.hu website-on, ahol A Nimród Olvasói Kört ismerõsként megjelölve felvételt nyerhet bárki.
A Nimród Olvasói Kör hivatott megteremteni a kétoldalú kommunikációt a lap munkatársai és a vadászok, valamint a „közvetett vadászok” között – összefoglalva a Nimródosokkal –, hogy az ország legtávolabbi pontjain is, mint például Körösnagyharsányban vagy Biharugrán is tudjanak a Békés megyei vadászok arról, hogy akár a Zala megyében a Kerka völgyében Csesztregen mennyi szalonka esett az idényben. Avagy, hogy mint mulattak a Körtvélyesi halásztanyán ropogós keszeget ropogtatva a vadászok az ártéri „leselkedést” követoen.
A Nimród szerkesztõsége válogatja, majd az olvasói kör tagjai által küldött anyagokat, amelyek a Nimród Vadászújság hasábjain illetve a lap internetes oldalán a www.nimrod.hu címen lesznek majd olvashatók.
Szilágyi Péter, Bp.
Egy folyóirat a sajtó eszközeivel bármilyen ügyet hatékonyan tud szolgálni. A Nimród megalakulása óta a vadászat és természet szépségeit, a természetvédelemmel való összhangját, az állatvilág óvását, gondozását helyezte elõtérbe, és igyekezett azt olvasóközönségével megismertetni. A patinás Nimród ma már a nemzeti hagyományok, a magyar és európai kultúra elválaszthatatlan része.
A Nimród elsõ száma 1913. december 1-jén jelent meg, szerkesztõje Szabó Kálmán volt. Eleinte három szám jelent meg havonként. Kittenberger Kálmán 1920 szeptemberétõl szerkesztette a lapot. Mint világhírû vadász és természetbúvár maga is sokat publikált, s egyben kialakított egy olyan szerzõgárdát, amely szakmai hitelességével megalapozta a Nimród hírnevét. Az általuk közölt anyagok ma is hiteles forrásul szolgálnak a szakemberek és más érdeklõdõk számára.
A „régi” Nimród 1913 decemberétõl 1948 szeptemberéig jelent meg, a háborús évek végén kisebb kihagyással. A megjelenés idõszakának legnagyobb részében (1924–1944) a Nemzeti Vadászati Védegylet hivatalos lapja volt, 1917–1920-ig a „Hubertus” Magyar Vadászok Országos Egyesületének a hivatalos közlönye, majd 1921–1924-ig a „Hubertus”Országos Magyar Vadászati Védegylet kiadása és hivatalos lapja. A háború utáni új rend kialakulásával új vadászszövetség alakult, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége (MAVOSZ), amely a Nimródból Magyar Vadászt „csinált”. A lap 1969-ben visszakapta a Nimród nevet, majd hamarosan színes folyóirat lett.
A Nimród filozófiája változatlan az 1991 óta kialakított mai formájában is. Ennek a lényege az, hogy a vadászat a modern világban aktív természetvédelem, szabályozó-szelektáló tevékenység, a természeti folyamatok elválaszthatatlan része. A vadászat ma már csak a természetvédelemnek alárendelten mûködhet és töltheti be vadgondozó, természetóvó funkcióját. Ennek alapján a Nimród azt kívánja a köztudatba táplálni, hogy a vadászat csak az emberiség közös ügyének szolgálatában – nem öncélúan – az állatvilágnak az utókor számára való megóvása érdekében teljesítheti szabályozó-szelektáló feladatát, amely nélkülözhetetlen az élõvilág reprodukciós ciklusában. A mai kor vadászának elsõrendû kötelessége a gondjaira bízott vadállomány óvása, minõségének megõrzése. Vagyis a vadászatban nem a lövés, a vad elejtése a legfontosabb mozzanat, ez csak a végsõ fázis, amelyhez hosszú, fáradságos út vezet, s ez mind beletartozik a „vadászat” fogalommal jelölt széles körû tevékenységbe.
A lapban megjelenõ vadászati szakmai cikkek, riportok nagy részét a szûken vett szerkesztõség négy tagja készíti. Ehhez kapcsolódnak a szerkesztõség részben vidéken élõ 9 munkatárásnak az írásai. Õk valamennyien kiváló vadászati, erdészeti szakemberek, de van közöttük fegyverszakértõ, fotómûvész és grafikusmûvész is. A megfelelõ képanyag fontos része a lapnak.
Nagyon sok írást küldenek az olvasók is. Az összegyûjtött anyagot áttekintjük, majd „súlyozzuk”, azaz meghatározzuk az egyes témák arányát. Mindig elsõbbséget élveznek a vadászati szakmai anyagok és az aktuális, informatív írások, az új vadászati jogszabályokkal kapcsolatos magyarázatok. A legtöbb lapszámban van fegyver- és lõismereti írás, kutyás anyag, ritkábban solymászat és vadászíjászat. Nagyon kedvelik az olvasók az irodalmi anyagokat. Fontos részei a lapnak a vadon élõ állatokat bemutató, természetvédelmi jellegû ismeretterjesztõ írások. Ugyancsak nagy súlyt helyezünk a határainkon túli magyarok vadászéletének bemutatására. Van erdélyi, szlovákiai, vajdasági rovatunk, s most építjük ki a kárpátaljai magyar vadászokkal való kapcsolatot.
Rendszeresen közöljük a tengerentúlon élõ magyarok írásait. Sokuk számára – mint írják – a Nimród az egyetlen kapocs az óhazához. A fent említett anyagoknak a helyes arányát megállapítani nem könnyû, hiszen a Nimród olvasótábora a társadalom minden rétegét, minden korosztályát magában foglalja. Úgy érzem, ezt a feladatot sikeresen teljesítjük, hiszen évek óta nem kaptunk olvasóinktól olyan észrevételt, amely elégedetlenséget fejezett volna ki.
Rendszeres kapcsolatunk van C.I.C.-vel, a Párizsban székelõ Nemzetközi Vadászati és Vadévédelmi Tanáccsal, a brüsszeli F.A.C.E.-val, az Európai Unió Vadászszövetségei Szövetségével, ezen kívül az európai vadászújságokkal, vadvédelmi szervezetekkel. Külön hangsúlyt helyezünk a környezõ országok magyarlakta területeinek vadászati szervezeteivel, vadászaival való kapcsolatokra. A Nimród része az Euronews-hálózatnak, amely információt cserél az európai vadászújságok között, és ezeket az anyagokat kölcsönösen közlik.
Igen fontos feladatnak tekintjük a nemzeti hagyományok õrzését, a vadászati kultúra támogatását.
A Nimród „gazdája” az Országos Magyar Vadászati Védegylet, amely a régi Védegylet, illetve a MAVOSZ jogutódjának tekinti magát. Kiadó az Officina '96 Kft., amely adminisztratív feladatokat lát el. A szerkesztõség, amely a Nimród mûködtetésének széles körû feladatrendszerét fogja össze, önálló cég formájában tevékenykedik. Külön csoportunk végzi a számítógépes elõkészítést, a nyomdai munkákat pedig a Kossuth Nyomda Rt. látja el.
Úgy gondolom, nem sok olyan folyóirat létezik, amely 1913 óta mûködik, és ráadásul nem került idegen kézbe. Ez a lap megért háborút, forradalmat, gazdasági válságot, rendszerváltást, de az olvasók hûsége, bizalma minden problémán átsegítette. Remélem, így lesz ez a jövõben is, és mi méltóak tudunk lenni olvasóink bizalmára.
Dr. Zoltán Attila
fõszerkesztõ