A Szabó Pisti barátomnak igen különleges bikát sikerült lőnie 2005. szeptember 4-én, a vadászterületén (Nagydorogi Új Barázda Vt.). A kérdéses napon cimborám kiment lecsapázni a Kajdacs–Tengelic közti részt, ahol talált is ígéretes nyomokat, így az esti vadászatot oda tervezte. El is foglalta helyét a kukorica szélében és várta szerencséjét, ami eme gyönyörű bika személyében meg is jelent. Barátom elmondta, hogy iszonyú mennyiségű szúnyoggal hadakozott a kukoricában, ám amikor meglátta a lucernára kilépő bikát, azonmód elszállt szúnyogharcászati kedve és igyekezett mozdulatlan maradni. Végül meglátta a becses trófeát is, még inkább megdermedt, és csak az alkalmas pillanatra várt.

A bika körülbelül hatvan méterre közelítette meg, közben legelészett, de teljesen keresztbe nem fordult. Erről a távról rézsút hátulról, a lapocka mögé célozva engedte útjára a 9,3×62-es nehéz lövedékét. Hatalmas becsapódással jelezte a 18,5 grammos Norma Alaska, hogy talált a lövés. A bika elugrott, és halálvágtája végén, a rálövéstől mintegy hatvan méterre eldőlt. Amikor barátom hozzálépett és megcsodálta ezt a kivételes trófeát, úgy érezte, ő a „Lebenhirsch”, ennél különlegesebb bikát nem fog lőni.

Mint látható, egy dárdás bikáról van szó, amelyet kilenc év körülire becsülnek, trófeája az első méréskor 8,5 kg-ot nyomott a mérlegen. Igen ritka az ilyen trófea, a bika bár dárdás, de a korban is benne van, és maga az egész trófea is igen impozáns, szemet gyönyörködtető. Tiszta szívból gratuláltam barátomnak, mert valóban ritka kincsre sikerült rálelnie azon az estén.

2005. szeptember 12.