|
| ||
| A lemezszekrény milyen lemezrõl beszél? Fém, fa, és azok milyen jellemzõivel? | Az elõzõ jogszabály idejében is felmerültek olyan kérdések, hogy a "faszekrény" esetében a pozdorja az vajon fa-e? Ennek a rendeletnek valójában az a lényege, hogy illetéktelen személy ne tudjon hozzáférni az elzárt fegyverekhez., az, hogy a lemezszekrény fa- vagy fémlemez-e. Ennek ellenére elképzelhetõ, hogy a rendõrség a tárolóhely-ellenõrzés során jobb megítélés alá fogja vonni a fémlemezbõl készült szekrényeket, mert azok alapanyaguk révén valóban jobban gátolják az illetéktelen személyek hozzáférését. | ||
| Az orvosi megújítását is egy hónappal elõbb kell indítani? | Nem, az egészségi alkalmassági bizonyítvány megújítását nem említi külön a jogszabály, tehát elég a lejártakor érvényesíteni. | ||
| A jelenleg lõkészség javítása címeé nálam található .22-es fegyvernek biztosan kell mûszaki vizsga? | Igen, mivel ez is tûzfegyvernek minõsül, kötelezõ rá a mûszaki vizsga. | ||
| Mi az oka a flóbert és gáz-riasztó fegyverek körüli "hercehurcának" – mikor, melyik engedélyköteles –, hiszen megfelelõ távolságról mindhárom fegyvertípussal akár életveszéles/halálos sérülést is lehet okozni? | Túlzás "hercehurcának" nevezni a fegyverek engedélykötelessége körüli vitákat. A jelenlegi törvényalkotás során még csak nem is pártpolitikai szempontok alapján közelítették meg ezeket a kérdéseket, de bizonyos civil szervezetek az erõszakellenesség égisze alatt még a játékpisztolyok betiltását is követelnék. Ezeket a dolgokat a sajtó nagyon felfújta annak idején, és a mindenféle fegyver tartását ellenzõk táborában pozitív visszhangra találtak. | ||
| Miért nem lehet 8–10 év a fegyverek mûszaki érvényességének ideje? | Lehet, hogy a kérdezõ nem tudta, de az új jogszabály szerint a vadászfegyverek mûszaki érvényességét 5 évrõl 10 évre emelték. Ebben a vadász-érdekképviseleti szerveknek is jelentõs érdeme volt. | ||
| Ki és hogyan szabályozza a mezõõri fegyverek viselését, használatát? | Az 1997. évi CL-es törvény szabályozza a mezõõri fegyverek tartását. Eszerint a mezõõr sörétes vadászlõfegyvert tarthat. Aki ebben a kérdésben nagyon tájékozott, az lehet, hogy hiányolni fogja a törvénybõl a használatra és viselésre vonatkozó szabályokat, ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy ellentétben a rendõrökkel és a biztonsági õrökkel, a mezõõr fegyverét kényszerítõ eszközként nem használhatja. Jogos önvédelemre igen - mint bármelyik állampolgár. | ||
| Jelenleg mik a vadászfegyver tárolásának pontos szabályai? | Ilyen tekintetben a vadászfegyverre is ugyanaz vonatkozik, mint a többi lõfegyverre. Erre a kérdésre a 42. §-a pontosan választ ad. A törvény a fegyverek darabszáma, és nem a használati módja szerint tesz megkülönböztetéseket. | ||
| Egy jogállamban hogyan hozhatnak visszamenõleges hatállyal törvényt és végrehajtási rendeletet úgy, hogy az ráadásul jelentõs költségekkel is jár? (pl. Flóbert pisztolyok estében fel kell a kereskedõnek Budapestre utaznia beszámoztatni és újra rendõrségi engedélyeket kérni a termékre) | Mi nem osztjuk a kérdezõnek az álláspontját, miszerint ez a törvény visszamenõleges hatályú lenne, mivel a jogalkotási törvény kimondja, hogy a törvény csak a hatályba lépése utáni idõszakra vonatkozhat, ezért ez a törvény sem visszamenõleges hatályú. A jogszabály arról nem rendelkezik, hogy akár az engedélyeztetésért, akár a beszámozásért fel kell jönni Budapestre, de gyakorlatilag a beszámozás jelenleg csak Budapesten megoldható, bár elképzelhetõ lenne olyan megoldás is, hogy a kézilõfegyver-vizsgáló utazik le a helyszínre. Bár a hatástalanításra és a mûszaki vizsgáztatásra jogosultak körét lehet, hogy növelni fogják (pl. puskamûvesek), de a fegyverek beszámozására egyelõre csak a kézilõfegyver-vizsgáló jogosult. Már egy 1965-ös rendelet kimondta, hogy a gyártott lõfegyver (vagy lövõkészülék) minden fõdarabján külön-külön fel kell tüntetni a gyártási számot. Ennek ellenére rengeteg lõfegyver van kereskedelmi forgalomban egyedi azonosító jel nélkül, amelyeket az EU-jogharmonizáció értelmében most be kell számoztatni. A kereskedõ nem tehet róla, hogy az áruja "azonosítatlan", hiszen ez a gyártó kötelessége lett volna, de most kénytelen ezt felválalni. | ||
| Mik a vadászfegyver kölcsönbe adásának szabályai? Csak a kölcsönadó jelenlétében használhatom a fegyverét? | A jogszabály szerint van olyan, hogy "lõfegyver átengedése", amikor a lõfegyvert a tartási engedéllyel rendelkezõ felügyelete alatt használják. Ezzel szemben az "átadás" során a lõfegyver a tulajdonos felügyelete alól kikerül. Ez utóbbi esetben az átadás tényét a rendõrségnek írásban kell bejelenteni, az átadó errõl a rendõrségtõl igazolást kap. Az átadásnak maximális idõtartama nincs meghatározva, mindössze ennyi az átadásra (kölcsönadásra) vonatkozó kötelezettsége a vadásznak. | ||
| Miért kell akkor kategóriába sorolni egy fegyvert amikor eladásra kerül? | Azért kell kategóriába sorolni, mert ezt az Európai Unió irányelvei elõírják. A kategóriába sorolást bármilyen hatóság elvégezhetné, ha felkészült lenne rá, de a gyakorlatban ezt is a kézilõfegyver-vizsgáló végzi az egyedi vizsgálat során, amikor nem csak azt kell ellenõrizni, hogy a gyártási számok révén azonosítható-e a fegyver, hanem azt is, hogy melyik kategóriába sorolható. Au Európai lõfegyvertartási engedélybe (fegyverútlevélbe) ez a kategóriába sorolás kerül bevezetésre, mert ez minden EU-országban azonos szabályok szerint mûködik, ellentétben az engedélyeztetési és tartási feltételekkel, ami országonként különbözhet. | ||
| A hatályos törvényhez ugyanakkor nem biztosítanak nyomtatványt, jelenleg is hiányzik a flóberthez a 0-2 számú nyomtatvány. | A jogszabály elrendelte, de a megvalósítás sajnos nem mindenütt sikerült tökéletesre. Reméljük, hogy hamarosan megszûnik a hiányzó nyomtatványok által okozott probléma. | ||
| Miért azonnali hatályú minden rendelkezés, miért nem határoztak meg egy dátumot a hatályba léptetésrõl? | A törvény sürgõs hatályba léptetésére azért volt szükség, mert valójában már május 1-sejével hatályba kellett volna lépnie, az EU-csatlakozás pillanatában, és ehhez képest még így is késõbb lépett hatályba. | ||
| A fegyvertartást érintõ szigorító rendelkezéseknek milyen hatásai lesznek? Nem fog a szigorítás olyan hatással járni, hogy ellenõrizhetetlenné válik a rendszer? | A Törvény csak az adatkezelésrõl rendelkezik, központi nyilvántartást kellett létrehozni. Nagy vívmány a központi lõfegyvernyilvántartás létrehozása az EU-ban, ez egy jelentõs dolog. Csatlakozási elõfeltétel volt. A Kormányrendelet tartalmaz specifikusan hazai jogszabályokat, különösen az önvédelmi fegyverek tekintetében szigorúbb, a vadászfegyverek esetében nem érzek ilyet, és nem is volt ilyen szándék. Önvédelmi fegyverek tekintetében van szigor, nem akarta a vadászokat sújtani, de az önvédelmi fegyver tartása nem alkotmányos jog. A fegyvertartás céljai között az Európai Unió favorizálja a vadász- és sportfegyverek használatát, mert könnyíti a mozgatását és használatát, ellentétben az önvédelmi fegyverekkel, és nem is volt nehezítõ kormányzati szándék. A kormányrendelet általában rendelkezik a fegyver tárolásáról, ez nem vadászspecifikus, hiszen valamennyi fegyvertartóra vonatkozik. A jogszabály szám szerint differenciálja a tárolási szabályokat. Statisztika: nincs negatív statisztika, de a kormány megkérdõjelezi, hogy szükség van-e önvédelmi fegyver tartására, és a tárolást azért kellett megszigorítani, mert minden egyes fegyver illetéktelen kézen nagyon nagy problémát jelenthet. A bûncselekmények számát tekintve nincs olyan statisztika, amely indokolná a vadászfegyver tartási körülményeinek szigorítását, de nagyon-nagyon sok fegyver van kõrõzés alatt! Cél a fegyverek nyomon követése, tehát meg kell elõzni, hogy kikerüljön a legális szférából. Kedvezmény az ötéves Európai lófegyvertartási engedély , melynek birtokában szabadon utazhat a vadász az uniós országokban vadász- illetve sportfegyverével. A mûszaki vizsga 10 évre emelése is azt jelzi, hogy támogatjuk a vadászokat, továbbá a vadász-érdekképviseletek érdeme, hogy nem kell elmenni külön fegyvervizsgára, mert a vadászvizsga során egyszerre lebonyolítható (egy rendõrnek jelen kell lenni a vizsgabizottságban). | ||
| A környezõ országokban mindenütt engedélyezett a vadász számára az úgynevezett Vadász önvédelmi lõfegyver tartása. Bennünket miért tartanak alkamatlannak erre? | Ez a jogszabály nem kíván beleszólni a Vadásztörvénybe, jelenleg ezt a Vtv nem engedélyezi, csak ezen múlik, mi nem akadályozzuk, amint a Vtv. lehetõséget biztosít rá, a rendõrség aszerint fog cselekedni. | ||
| Sörétes félautomata fegyvert olyan állapotba kell hozni, hogy 3 db lõszernél több befogadására ne legyen képes - szól a rendelkezés. Hogyan fogja a vadász az általa drágán megvásárolt fegyvert alternatív módon használni? Ennek a típusnak ugyanis ez a szerepe (pl. lõtér, külföldi vadászatok) | A törvény melléklete írja, hogy nem kell visszafordíthatatlanul 3 lõszer befogadására átalakítani, engedélyezési szempontból semmi jelentõsége nincs. A Vtv rendelkezik arról, hogy milyen sörétes fegyver használható vadászaton, mondhatni ez sem a mi asztalunk. A kategóriába sorolásnál van jelentõsége, mert B-kategóriás pl. az öt- vagy többlövetû sörétes, amelyet már egyedi engedélyeztetéssel lehet mozgatni az Európai Unión belül, ellentétben az Európai lõfegyvertartási engedélyben meghatározott egyéb vadász- illetve sportfegyverekkel. | ||
| Mi indokolja a törvényhozói bizalmatlanságot, az idevonatkozó statisztika vagy valami egyéb? | Errõl nincs szó, nincs ilyen statisztika, és nincs is olyan szándék, mint pl. az önvédelmi fegyverekkel kapcsolatban megjelenõ szigorítás. | ||
| A fegyverútlevél birtokában szabadon vásárolhat-e az Európai Unió országaiban - az útlevélben szereplõ fegyverekhez - lõszert, illetve más uniós országok állampolgárai megtehetik-e ezt Magyarországon? | Más országokban eltérõ lehet, de nagy valószínûség szerint megengedik a lõszer vásárlását, a mi törvényünk szerint akinek van Európai lõfegyvertartási engedélye, az nálunk vásárolhat a fegyveréhez lõszert. A fegyverútlevél jól áttekinthetõ, többé-kevésbé hasonló kivitelû, azonosak a rovatok, tehát midnen országban beazonosítható a vásárló fegyvere. | ||
| Miért nem egyeztettek a törvényalkotás során a hazai kereskedõkkel, milyen érdekképviseleti szervek vettek részt a jogalkotásban? | Évek hosszú sora alatt készült az anyag, rengeteg egyeztetés eredménye, legfeljebb egyéni álláspont nem érvényesül. Volt olyan szervezet is, (nem is egy a civil szférában) amelyik mindent megtett, hogy még a "vízipisztolyt" se lehessen forgalmazni. Az úgynevezett Közéleti kézikönyv alapján történt az egyeztetés, aki abból szóba jöhetett, azokkal felvettük a kapcsoaltot: Jelenkezni lehet(ett) az Országggyûlési Irodán és akkor a bizottsági ülésekre meghívták azt, aki érvényesíteni akarta érdekeit. A jogalkotási törvény szerint az érintett társadalmi szervezetekkel kell egyeztetni. (Kamara és Védegylet természetesen egyeztetve volt) A jogszabály nem csak a vadászoknak készült, õk is részei a fegyvertartóknak. Korábban említettük, hogy a társadalmi egyeztetés során elõfordult olyan vélemény, hogy még a játékpisztolyt is be kellene tiltatni. | ||
| Mi volt a jogalkotó szándéka ezzel a törvénnyel, mit akart elérni? | Európai Uniós jogharmonizáció megvalósítása, az önvédelmi fegyverek tekintetében szigorítás. | ||
| Mennyire tekinti kõbe vésettnek a törvényt, elképzelhetõnek tartja, hogy - most már széles érdeképviseleti alapon - újra napirendre kerüljön? | Akkor kell új törvény a Jogalkotási törvény szerint, ha a társadalmi körülmények illetve a jogalkotás tapasztalatai indokolják. Ennyire kõbe vésett. Több ezer jogszabály van hatályban, nyilván nem lehet naponta újra írni ezeket, azonban szükségessége esetén felmerülhet újra a jogszabály módosítása. | ||
| Használható-e fegyverútlevél arra, hogy vadászfegyverrel pl. Komáromból (Magyarországról) Szlovákián keresztül Balassagyarmat (Magyarország) térségébe utazzak? Tudniillik nincs híd Budapestig. | Igen, de azért személyi igazolványt is vigyen magával. Az Európai lõfegyvertartási engedély mellett ugyanakkor bármelyik országban joggal megkérdezhetik, hogy mi célból hozta át a vadász- illetve sportfegyverét, hol lesz a vadászat. | ||
| A fegyverútlevél érvényesség idején belül kell-e minden egyes alkalommal engedélyt kérni a kiutazáshoz az utazási cél megjelölésével? | Nem szükséges, az érvényességi idõn belül (öt év) szabadon utazhat vadászfegyvereivel az uniós országokban. | ||
| Az Európai lõfegyvertartási engedély kérelmezésekor milyen dokumentumokat kell mellékelni, hivatalos meghívót vagy elég csak az úticél megjelölése? | Az Európai lõfegyvertartási engedély nem automatikus, kérelmezni kell, alapja a hazai fegyvertartási engedély, melynek birtokában semmi egyéb jogszabályi feltétel nem rendelkezik az utazás céljának tekintetében. | ||
| Tervezik-e olyan kiadvány megjelentetését, amelybõl a fegyverútlevél tulajdonosa tájékozódni tud az uniós országokban rá vonatkozó elõírásokról. | A "fegyverútlevél"-nek része a használati útmutató, amennyiben a gyakorlatban kiderül, hogy ez nem elegendõ, akkor szükségessé válhat ilyen kiadvány megjelentetése. | ||
| Mint külföldi (szlovákiai magyar) olvasó, értetlenül állok olyan „törvények, jogszabályok, elõírások felett, melyek a MO-i fegyvertartás körülményeit szabályozzák. Miért kiskorúsítják le a magyar vadászokat azzal, hogy a törvényhozás gondoskodik helyettük arról, hogyan tárolják a fegyvereiket és lõszereiket? Gondolok itt a kötelezõ fegyverszekrényben történõ tárolásra, melynek a biztosítása komoly kiadásokra kényszeríti a vadászokat. Ilyen rossz a helyzet MO-n? Olyan sok fegyverrel, lõszerrel történõ visszaélés volt a múltban, hogy szükségessé vált az ilyen szigorítások (lemez szekrény) bevezetése? Ön szerint a magyar vadász képtelen önálló módon gondoskodni a lõfegyverei vagy lõszere biztonságáról? Hogyan van ez megoldva olyan esetekben, mikor egy külföldi állampolgár több napra MO-i vadászatra utazik az Európai fegyvertartási engedélyébe bejegyzett fegyverekkel? Kell magával vinnie lemez fegyverszekrényt? | Természetesen szó sincs a magyar vadászok "lekiskorúsításáról" az uniós ajánlás is "favorizálja" a vadász- és sportfegyverek mozgatását az országok között. A kérdés egyes részeire már korábban válaszoltam, de ahogy a fegyverszekrény anyagát sem írtuk elõ, így a tulajdonosát sem, ahol magyarországi vadászata során tárolhatja vadászfegyverét, tehát nem kell hoznia fegyverszekrényt... | ||
| Azt a MO-i polgárt, aki vadászatra hivatott fegyvertartással rendelkezik, milyen indok fosztja mag attól, hogy rövid lõfegyvert (pisztoly, revolver) birtokoljon. Gondolok itt a pisztoly, revolver tartására és külön engedély alapján a viselésére. Nálunk Szlovákiában ez egy bevett gyakorlat! A golyós fegyver hatványozottan veszélyesebb egy pisztolynál! Nem gondolja Ön, hogy ez is egy bizonyos állampolgári lekiskorúsítás? | Számomra sem világos, hogy ha puskát tarthat, akkor pisztolyt miért nem, mihelyt a Vtv engedélyezi, mi sem akadályozzuk | ||
| Elképzelhetõnek tartja Ön azt, hogy köszönve a már befutott és egyre több felfutó vadászati internetes portáloknak, a MO-i vadászok, érdeklõdõ polgárok internetes fórumok keretében megvitathassák a készülõ, õket érintõ törvény és jogszabálytervezeteket? Elképzelhetõnek tartja Õn, hogy ezen portálok segítségével a törvényhozás, nemcsak tudomást szerez az „alulról” jövõ igényekrõl, véleményekrõl, hanem ezeket fogja elsõsorban figyelembe venni? Személyes segítséget nyújt Ön egy ilyen kezdeményezéshez? | Természetesen szívesen együttmûködünk, bár nagyon sokan keresnek meg bennünket már most is interneten keresztül. A belügyminiszter-asszony is kihangsúlyozta, hogy a kommunikációt erõsítsük, és ez a beszélgetés is sok olyan dologra világított rá, ami számomra is hasznos volt. |
