|
| ||
| Hogyan lehetséges az, hogy Ring úr által
- aki pedig a törvény egyik kidolgozója volt - elmondottak
szöges ellentétben állnak a megyei, ill. városi
igazgatásrendészeti osztályokon kapott tájékoztatással
és az ott folytatott engedélyeztetési gyakorlattal,
arra való hivatkozással, hogy õk az ORFK-tól
ilyen tartalmú eligazítást, utasítást
nem kaptak? (1-4 példa.) 1. példa: "Fegyverútlevél" (Európai Lõfegyvertartási Engedély) csak akkor adható ki, ha megjelölöm a kiutazás pontos célját és idejét és a meghívólevelet is csatolom, és ezt minden külföldre utazás alkalmával meg kell tennem, hiába érvényes az okmány. |
Aki rendelkezik nemzeti lõfegyvertartási engedéllyel, a bejegyzett lõfegyverekre kérheti az Európai Lõfegyvertartási Engedély kiadását külföldi országba szóló vadászati engedély vagy meghívólevél bemutatása nélkül. Persze azt is tudni kell, hogy az Európai Engedéllyel és az azokba bejegyzett fegyverekkel nem lehet öncélúan közlekedni az EU országokban, rendelkezni kell az adott ország hatósága által kiállított vadászati engedéllyel, vagy sportfegyver esetén meghívólevéllel. Ez fordítva is igaz, mert hozzánk is csak ilyen feltételek megléte esetében lehet beutazni. | ||
| 2. példa: Használható-e fegyverútlevél arra, hogy vadászfegyverrel pl. Komáromból (Magyarországról) Szlovákián keresztül Balassagyarmat (Magyarország) térségébe utazzak? Tudniillik nincs híd Budapestig. | A "fegyverútlevél" birtokában Magyarországról Szlovákián keresztül Magyarországra utazni érdekes jogszabályi anomáliát vet fel, hiszen a tisztelt kérdezõnek igazolnia kell az intézkedõ szlovák hatóságok elõtt utazásának célját. Mielõtt útnak indul tájékozódjon a szlovák elõírásokat illetõen, mert nincsen egységes EU-lõfegyvertörvény, és ebben a tekintetben a nemzeti jogszabályok eltérhetnek. | ||
| 3. példa: Ha külföldi állampolgár "fegyverútlevelében" bejegyzett fegyverével Magyarországra jön, minden esetben köteles bejelentkezni a rendõrhatóságnál. Lõszervásárlását is be kell jelentenie a rendõrségen? | Nincs ilyen elõírás, csak a "B"
kategóriába sorolt vadászfegyverekre vonatkozóan
van ilyen kötelezettség. A "C" és "D"
kategóriába sorolt lõfegyverekkel általában
elõzetes hozzájárulás és bejelentés
nélkül lehet utazni, azonban vannak kivételek is. Ezért
minden esetben tájékozódjunk elõzetesen az adott
ország nemzeti jogszabályainak elõírásait
illetõen. Ha lõszert vásárol, nem kell bejelenteni a rendõrségen, hiszen az Európai Lõfegyvertartási Engedély hitelesen igazolja, hogy az adott személynek milyen kaliberjelû lõfegyverre van tartási engedélye. Ha egyébként is behozhat és birtokolhat a lõfegyveréhez lõszert, akkor miért ne vásárolhatna? Számunkra egyébként hasznosak ezek a jelzések, mert így kerülnek felszínre a jogszabályi elõírások végrehajtásának ellentmondásai. | ||
| Ezeknek az anomáliáknak a megszüntetése érdekében mit lehet tenni? | Az országos szakirányítás keretében továbbképzéseket tartunk, ahol igyekszünk a jogszabályi anomáliák megszüntetésére és iránymutatást adunk az egységes végrehajtásra. Természetesen számítunk az engedélyesek türelmére, hiszen kollégáink is most tanulják az új jogszabályok alkalmazását. | ||
| Ön, mint vadász és rendõrtiszt egyetért és méltányolja-e azt az elgondolást, miszerint egy közúti balesettel (vagy más olyan bûncselekménnyel, amely vétségi alakzatú, és nincs ok-okozati összefüggésben a vadászattal vagy fegyvertartással) érintett vadász büntetõeljárás alá vételével párhuzamosan elveszíti a vadászfegyvereinek megszerzési és tartási lehetõségét? Elõállhat az a nonszensz helyzet, hogy a "jó" szomszédom feljelent mondjuk azért, mert ordibáltam vele a folyosón és hozzávágtam egy üveget a falhoz õt megcélozva, majd a rendõrség meggyanúsít garázdaság vétségével. Aztán az eljárás során kiderül, hogy a folyosón leszakadt a szatyrom füle, s az abból kiesett üveg összetört, én káromkodtam egyet és a szomszéd ezt "támadásnak" vélte. Az eljárást persze egyszer majd megszüntetik ellenem, de már le kell mondjak a fegyvertartási engedélyemrõl, mert ugye büntetõeljárás folyik ellenem. | Nem mondhatom azt, hogy az élet nem produkálhat ilyen helyzeteket, azonban nem ez a jellemzõ. A jogalkotó nevesítette azokat a törvényi tényállásokat a jogszabályban, amelyeknek a megalapozott gyanúja estén indult büntetõeljárásra figyelemmel a lõfegyvertartási engedélyt vissza kell vonni. Akit utólag felmentenek, valóban igazságtalannak érzi majd a visszavonást. Azonban fel kell hívnom a figyelmét, hogy a korábbi jogszabályi rendelkezések alapján a hasonló esetekben a lõfegyvertartási engedély szüneteltetését kellett elrendelnünk. A végeredmény mindkét esetben ugyanaz, az engedélyes nem használhatja lõfegyverét a büntetõeljárás befejezéséig. | ||
| Mi a teendõ ha repülõvel és EU-n kívüli országba szeretném vinni vadászfegyveremet? | Az EU tagországokon kívüli vadászati célú utazás esetén a már korábban is jól bevált lõfegyver és lõszerkísérõ igazolványt kell kérni, amelyet az engedélyes lakóhelye szerint illetékes rendõrkapitányság ad ki. | ||
| A törvény illetve a végrehajtási utasítás értelmezéseként legyen kedves válaszolni, ki jogosult a fegyverek mûszaki vizsgálatát elvégeztetni (magánszemély, vt, kereskedõ, fegyverjavító)? Egyébiránt mi a helyzet a szállítással, az átvétellel? | Alapvetõen a lõfegyver tulajdonosának a feladata, de átadható a forgalmazónak vagy a puskamûvesnek, hogy a vizsgálatra jogosulttal elvégeztesse a bevizsgálást. A lõfegyver természetes személynek történõ átadását minden esetben be kell jelenteni az engedélyt kiadó rendõrhatóságnak. | ||
| Kategóriába sorolás nélkül (pl. egy új CZ 550-est) miért nem írnak be a fegyvertartási engedélybe? | A kategóriába sorolás kötelezése
az uniós jogharmonizáció következménye.
Az új országos lõfegyver nyilvántartásnak
is hitelesen tartalmaznia kell a lõfegyverek kategóriába
sorolását, hiszen ebbõl a nyilvántartásból
az EU tagországok is informálódnak. Olyan nyilvántartással
kell rendelkeznünk, amely hitelesen nyomon követi a lõfegyver
útját. Pl. Németországban elindul egy vásárlás két magánszemély között, akkor a nyilvántartási adatok teszik lehetõvé minden EU tagország számára a lõfegyver nyomon követését. Rengeteg lõfegyver van jelenleg, amelyeknek a kategóriába sorolását végre kell hajtani. A vizsgálatra jogosult a mûszaki bevizsgálások során már ilyen tanúsítványokat ad ki. Természetesen lesz egy átmeneti idõszak, amelynek bizonytalanságáért türelmet kérünk. A jövõben a kereskedõk már úgy töltik ki a megszerzési engedélyeket, hogy azokon szerepelni fog a lõfegyver kategóriája, aki pedig külföldrõl hozza be lõfegyverét, annak a szállítólevél fogja tartalmazni. | ||
| Amennyiben mégis szükséges, miért engedik a nagykereskedõnek ennek hiányában a fegyvert forgalomba helyezni, egyáltalán értékesíteni? | A hatályos jogszabályok megjelenése óta ilyen nincsen, hiszen jelenleg minden lõfegyver bevizsgálási vagy szemlézési tanúsítvánnyal kerül forgalomba, amelyek tartalmazzák a kategóriába sorolást. | ||
| Mi a helyzet vásárlási engedélyek terén? Ott is meg kell jelölni a kategóriát? | Nem, mert akkor az engedélyes csak olyan lõfegyvert vehet, amit megjelölt a hatóság. Pl. sörétes megszerzési engedély esetén, ha az ügyfél kiutazik Németországba, megtetszik neki egy sörétes félautomata ("B" kategória) de eredetileg bockpuskát jelölt meg ("C" kategória) vásárlási célként, akkor nem veheti meg. | ||
| És egy számomra teljesen nevetséges rendelkezés. Ha egy kölcsönkért fegyverrel szeretnék vadászni, miért kell a tulajdonosnak is jelen lennie? Ha minden más rendben van, akkor mi az, ami ennek a rendelkezésnek a létjogosultságát adja? | A tisztelt kérdezõ keveri az átengedést az átadással. Az átengedés azt jelenti, hogy ha valakinek sörétes vadászfegyverre van tartási engedélye, akkor a barátja meghívhatja nagyvad vadászatára úgy, hogy a saját golyós vadászlõfegyverével jelenlétében lõhet, pl. egy gímbikát. A korábbi jogi szabályozás szerint, ha valakinek csak sörétes puskára volt engedélye, semmi esetre sem lõhetett golyós puskával. Hiába vizsgázott a vadász mindkét fegyver használatából az állami vadászvizsgán, azt mondta a jogalkotó, hogy csak olyan embernek adható át, akinek ugyanolyan típusú lõfegyverre van tartási engedélye. Tehát a jövõben lehetõséget kapott az apróvadas területen vadászó, ha nagyvadas meghívást kap, a meghívó jelenlétében használhatja annak golyós vadászfegyverét. Ezt én nem tartom nevetséges rendelkezésnek, hanem egy komoly igényt kielégítõ engedménynek. Így aki nem akar, vagy nem tud golyós puskát vásárolni azért, hogy egy évben egy õzbakot lõjön, annak megvan a legális lehetõsége arra, hogyha a cimborája meghívja, nyugodtan vadászhat az õ jelenlétében, mert teljesen jogszerûen átengedheti a fegyverét. Az átadást pedig azért kötöttük rendõrségi bejelentéshez, mert sok visszaélést tapasztaltunk az átadások során, többek között a "dugi fegyverek" is elõkerültek. Ennek akartunk gátat szabni. Tehát át lehet adni egy golyós puskát annak, akinek van golyós puskára engedélye, de rendõrségi kontroll mellett. Így az átvevõnek is megvan a felelõssége az átvett lõfegyver tárolásában és használatában. Azt hiszem ezzel jogilag tiszta helyzetet teremtettünk. | ||
| Annak ellenére, hogy nagy valószínûséggel nem Önön, illetve nem csak Önön múlik a fegyvertörvény, azt kérdezem, miért van az az érzésem, mintha Magyarországon félnének a törvényesen vadászfegyvert viselõ emberektõl a törvényhozást illetõen? Ön szerint mi indokolja a folyamatosan szigorodó feltételeket? | Az egyik ok az uniós csatlakozás, szinte minden tagországban szigorodtak a lõfegyvertartás jogszabályi feltételei. A korábbi jogi szabályozás büntetlen elõélethez kötötte a lõfegyvertartást. Tehát, ha valaki pénzbüntetést kapott, akkor annak befizetésével mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól. Jelenleg ha valakit elítéltek, akkor a büntetés külön jogszabályban meghatározott bûnügyi nyilvántartásának idõtartamáig, de legalább a jogerõs döntés meghozatalát követõ három évig nem kaphat engedélyt. Korábban, ha valakit többször marasztaltak, de mentesült a hátrányos jogkövetkezmények alól, akkor a rendõrhatóság mérlegelésére volt bízva, hogy visszavonja-e az engedélyt vagy sem. Ennek következményeként az egyik rendõrhatóság azt mondta, hogy neki a kevés is elég, a másik, hogy a sok sem érdekes. Ebbõl aztán országos jogalkalmazási anomália alakult ki, amelyet országos szakirányítás keretében úgy befolyásolni, hogy egységes joggyakorlat alakuljon ki, csak illúzió maradt. Egyébként nem hiszem, hogy a jogalkotónak a kérdezõ által felvetett szándékai lettek volna. Egyszerûen arról van szó, hogy a legális lõfegyvertartás szabályait is következetessé kell tenni. A lemezszekrény azért lett elõírva, mert sokan olcsó anyagból készült szekrényeket használtak a tárolásra, amelybõl könnyen hozzájuthatott illetéktelen a vadászfegyverekhez. Nemcsak a lakásbetörõkre gondolok, hanem a családtagokra is. Voltak tragédiák nem megfelelõ tárolási feltételek miatt, ha ezeket elkerüljük, már sokat nyertünk. Gondolom a több százezres, vagy akár milliós értékû fegyverek igazán megérdemelnek egy biztonságos, 30-40 ezer forintos lemezszekrényt. | ||
| Miért van az Ön szerint, hogy nálunk az oly sok liberalizált újdonságok mellett folyamatosan visszalépést érzek a fegyvertörvényben? | Nem tudom miben érez visszalépést, én nem érzek, következetességet kellene érezni. | ||
| A végrehajtási rendeletek minden esetben harmozinálnak a törvénnyel? | Általában igen. Azonban nagyon sok gondunk van a kapcsolódó jogszabályokkal, amelyek gyakran ellentmondanak az uniós irányelveknek, de a hatályos fegyverjogszabályoknak is. Nehéz így a jogalkalmazásban dolgozni, miközben Önök is elvárnák (teljes joggal), hogy jól és állampolgári megelégedéssel mûködjön szolgáltató rendszerünk. Sokszor nem érvényesülnek a jogalkotási szabályok. Pl.: Alacsonyabb szintû jogszabályok ellentmondanak magasabb szintû jogszabályoknak. De azért én optimista vagyok és bízok a továbblépés lehetõségében. Ez nem magyar sajátosság, más csatlakozó országok ugyanilyen problémákkal küzdenek. A csatlakozás miatt idõre kellett mindenhol elkészülni a jogszabályokkal, ezért óhatatlanul maradtak anomáliák. | ||
| Van-e arra vonatkozóan remény Ön szerint, hogy bennünket törvényesen fegyvert viselõ, önmagunkért és másokért is felelõsséget viselõ, nagykorú, s európai állampolgárnak tekintsenek? | Igen, mindenképpen erre kell törekednünk. Amikor elindult ennek a törvénynek a kodifikációja, mindenkire teljesen újdonságként hatottak dolgok. Elõször is az embernek meg kell érteni, pl. hogy az unión belül miért fontos a maroklõfegyver viselésének szigorú engedélyezése. Cél, hogy minél kevesebb legyen az engedélyeseknél, mert könnyen elrejthetõ, rendkívül veszélyes eszköz. Olvastam a honlapon egy szlovák úriember nyilatkozatát, aki elmondta, hogy náluk megengedik a maroklõfegyver tartását, meg lehet venni, és semmi probléma nincs. Igen ám, de ez nem viselés, hanem vadászati célú tartás, amelyet a vadászati jogszabályoknak kellene kezelni. Németországban is engedélyezett a maroklõfegyver vadászati célú megszerzése, de azt a tulajdonos csak tarthatja, és a vadászterületen használhatja. Ez teljesen korrekt és támogatható. | ||
| Mi a helyzet a hatástalanítás terén? | 1991-tõl olyan hatástalanítási
eljárás volt, hogyha a csövet acéllal ledugózták,
lehegesztették, illetve az ütõszeget levágták
vagy kivették, a fegyver hatástalanítva volt. A hatástalanított
fegyver a továbbiakban kikerült a nyilvántartásból.
Gyakran elõfordult a lõfegyverek újraélesítése,
amelyek külföldre is kikerültek és több esetben
bûncselekményeket követtek el velük. Minden nyugat-európai országban nagyon szigorú jogszabályi elõírás van a lõfegyverek hatástalanítására. Lõfegyver jellegre hatástalanítanak, pl. máshogy kell a golyós lõfegyvert, mint a sörétest, másként a félautomatát, stb., és általában állami kézben van a hatástalanítás. Így a rezsim intézkedéseket sokkal egyszerûbb kidolgozni. Ezért nálunk is kijelölt szervezet lesz, amely végrehajtja a hatástalanítást. | ||
| Jelenleg egy vadász hány darab sörétes és golyós vadászlõfegyvert tarthat? | Jelenleg nincs maximálva a darabszám, bármennyit lehet tartani, csak a biztonságos tárolási feltételek szabnak határt. Az EU tagországok irányelve alapján, sem a vadászlõfegyverek, sem a sportlõfegyverek használatát, tartását nem akarják ilyen módon korlátozni. A vadászlõfegyverek tartása és használata szigorú elõírások szerint valósulhat meg, de a darabszámukat nem akarták korlátozni. A sportfegyvereknél azért van korlátozás, mert használatuk egy bizonyos versenyszámhoz kötõdik. Egy vadásznak számtalan típusú és kaliberû fegyverre szüksége lehet aszerint, hogy mire akar vadászni. Ezért is volt abszurdum az a próbálkozás, amikor minden vadásznak egy sörétes és egy golyós fegyvert akartak csak engedélyezni. | ||
| A .22-es kispuskák engedélyezésével kapcsolatban van-e változás? | A megváltozott vadászati törvény elõírása szerint a 45 cm-nél hosszabb csövû golyós fegyver vadászati célra engedélyezhetõ. Megszüntették a kiskaliberû golyós vadászlõfegyverek tartásának korlátozását. Kiváló fegyverek gyakorlásra és sportlövészetre egyaránt, nem beszélve arról, hogy a lõszerük is jóval olcsóbb. | ||
| Mi a helyzet a háromnál több lõszer befogadására alkalmas sörétes lõfegyverekkel? | Ennek a lõfegyvernek a vadászati használatát több uniós tagország tiltja. A vadászati törvénynek és végrehajtási rendeletének kell majd az ezzel kapcsolatos szabályokat elõírni. Az ilyen lõfegyver külön kategóriát jelent és az EU-irányelv alapján ezt úgy kell három lõszer befogadására alkalmassá tenni, hogy az visszafordíthatatlanul alkalmatlan legyen több lõszer befogadására. Ennek a követelménynek nem felel meg a tárreduktor! | ||
| Valóban a fegyvertartási engedélyét kockáztatja az, aki a fegyvertartási engedélyének lejárta elõtt 30 nappal nem kérelmezi a fegyvertartás meghosszabbítását? | Igen. Ez a jogszabály szerint határidõ-mulasztásnak számít, ami betegséggel vagy külföldi tartózkodással igazolható, de más esetekben jogszabálysértõ magatartásnak minõsül. Ilyenkor két évre bevonják a fegyvertartási engedélyt, és a két év leteltével újra vizsgázni kell. Természetesen minden jogszabálysértés esetén alkalmazni kell a visszavonást. Pl.: bejelentési kötelezettségek elmulasztása, tárolási elõírások megsértése stb. | ||
| Mit tehet a vadász akkor, ha ismeri az ide vonatkozó törvényeket, mégis azt látja, hogy az érvényesítésük nem a leírtaknak felel meg? | Természetesen élhet jogorvoslattal az elsõfokú hatóság döntése ellen. Állásfoglalásért is fordulhat a megyei szervekhez, vagy az országos szakirányítást ellátó ORFK Rendészeti Osztályához. A végrehajtó szerveknek a legjobb tudásuk szerint úgy kell dönteni az eljárások végrehajtás során, ahogyan az a jogszabályban le van írva. Ha nem egyértelmû a rendelkezés, akkor az engedélyes érdekében a legkedvezõbb döntési lehetõséget kell választani. Ezért szeretnénk ezt a jogszabályt is úgy kommunikálni, hogy mindenki számára egyértelmû és zökkenõmentesen végrehajtható legyen. | ||
| Miért kell harminc napot várni minden egyes fegyver engedélyeztetésére? | Minden új fegyvertartási kérelemnél a kérelmezõt meg kell nézni a különféle nyilvántartásokban, ráadásul most a jogalkotó még további, új szabálysértési alakzatokat is elhelyezett, amelyek kizáró oknak minõsülnek, pl. természetvédelmi szabálysértés. Ezek sajnos nem egységes és nem on-line nyilvántartási rendszerek, itt a közigazgatási törvény alapján írásban meg kell keresni az illetékes szervet és nyilatkoztatni kell. Mire a válaszok visszaérkeznek gyakran már a hatvan nap környékén járunk. A rendõrségnek is az lenne az érdeke, hogy ha bejön egy kérelem, minél hamarabb kész legyen. | ||
| Beszéljünk néhány szót a vadászvizsgáról! | Az ORFK által kijelölt vizsgabizottsági tag részvételével tartott Állami Vadászvizsga helyettesíti a hatósági fegyvervizsgát. Ez már az új jogszabályi rendelkezés alapján a jövõben mûködni fog. A kijelölt tagnak az lesz a feladata, hogy az új fegyverjogszabályokból kérdéseket tegyen fel és gyõzõdjön meg annak alapos ismeretérõl. Az állami vadászvizsga gyakorlati és elméleti fegyverismereti része számonkérés szempontjából megfelel a mi elvárásainknak. | ||
| Az orvosi alkalmasságit miért nem lehet közvetlenül az orvosnál elintézni? | A törvény felhatalmazta az egészségügyi minisztert, hogy dolgozza ki a fegyvertartáshoz szükséges orvosi alkalmasság szabályait. Magunk is javasoltuk, hogy a jövõben az orvos írja be az érvényességi idõt a fegyvertartási engedélybe, ne kelljen ezért még a rendõrségre külön beutazni az engedélyesnek. |
