|
|
| Egy vadászatszervező milyen biztosítékot tud adni arra vonatkozóan, ha a vendég a külföldi vadásztatónál nem azt a szolgáltatást kapja, amit itthon kifizetett? | A
vendégvadásztatás kicsit bizalmi dolog is. A vendégnek hinnie kell a
vadászatszervezőnek, bíznia kell ismertetőjében, felvilágosításában,
a cég képviselőjének személyében. Ezért nagyon fontos az illető iroda
jó híre, referenciája, amire mi kínosan ügyelünk. A vadászatszervezőnek
csak korrekt módon szabad felvilágosítást adnia. Nem szabad a (leendő)
vendéget félrevezetni, hamis, esetleg túl „rózsaszín” információkat
adni. Ezért törekszem arra, hogy minden kiutazó vadászunkkal személyesen
találkozzak. Az érdeklődők általános felvilágosítást az írott, a digitális
és a filmanyagunkból szerezhetnek, kollégáim is tudnak telefonos információt
adni. A részletes ismertetőket azonban személyesen szoktam megadni.
Ha kell, komolyabb csoportok és programok esetében megkeresem az utazókat
az ország bármely pontján. Minden vendégünkkel szerződést kötünk. A
mi felelősségünk, hogy az előre lefixált szolgáltatásokat a vendégünk
megkapja. Ezt folyamatosan, minden hazatért csoport esetében ellenőrizzük.
A külföldi partnereinket folyamatosan presszió alatt tartjuk. Nem egy
partnerrel szakítottuk meg üzleti kapcsolatainkat. Ezért ajánlom minden kiutazó vendégnek az illegális magánszervezők helyett az irodákat. |
|
Milyen szempontok alapján választják ki a külföldi partnereiket? |
Ár
és minőség alapján. A kapott jutalék nem döntő szempont. A magyar –
de általában az európai - piac roppant árérzékeny. Néhány EUR különbség
eldöntheti vendégek utazását. Ismerve az európai és magyar árversenyt,
próbáljuk az útjainkat a piacon a legolcsóbban adni. Ehhez természetesen
kiváló minőségnek kell párosulnia. Olcsó ár gyengébb minőség mellett
– számunkra nem elfogadható. Nagyon fontos a referencia. Egy konkrét példa: legutóbb egy zimbabwei céggel állapodtam meg. Közös ismerősünk, egy német speditőr hozott össze bennünket a dortmundi vásárban. Három év óta kerülgetem Zimbabwet, nem mertem ismeretlenül megállapodni. Most egy jó referencia segített egy remélhetőleg megbízható partnerhez. |
|
A vadászat élményét véleményem szerint nem csak az elejtett vadak száma, és trófeaminősége, hanem a helyi szervezők hozzáállása is befolyásolja. Önök erre fordítanak figyelmet? |
Természetesen!
A magyar vadászati kultúra a német vadászati kultúrához kapcsolódik.
Ha a vendég a világ olyan pontján vadászik, ahol ezt nem ismerik, el
kell a kísérőknek a vadászati szokásokat magyarázni. Túl sokszor ilyen
problémával nem kerültünk szembe, általában olyan cégekkel dolgozunk,
akik már fogadtak európai vendégeket. Ettől függetlenül vizsgáljuk ezt
a kritériumot is. Néhány esetben ajánljuk, hogy vendégek a vadászat
előtt beszéljék meg a kísérők saját fegyverhasználatát. Felhívnám a figyelmet, hogy a kísérőkkel mindig baráti, vadásztársi nexust alakítsanak ki. A lekezelő hangnemet a dél-afrikai fekete nyúzó még elviseli, az ázsiai büszke hegyi kísérő azonban nem. Egyszer volt ilyen problémánk, ez azonban egy kísért vadászat alkalmával történt, ahol személyesen győződhettem meg a tényállásról. Fontos, hogy a vadász az elejtett vadat jól tudja fényképezni. Erre a vadásztatónak lehetőséget kell biztosítania. Nincs bosszantóbb, mint a rosszul sikerült terítékkép. |
| Valamennyi partnerük területét felkeresik személyesen? | Természetesen
törekszem arra, hogy minden partner szolgáltatását személyesen kipróbáljam,
megismerjem. Többek között ezért szervezünk kísért vadászatokat! Ebben
az évben kísérek dél-afrikai, török, orosz, zimbabwei és egyéb ázsiai
vadászatokat. Ez nem esik nehezemre, hiszen magam is szenvedélyes vadász
vagyok. Az idő és az anyagi tényező határolja be a lehetőségeimet. Sajnos
még nem jutottam el Mongóliába, Ausztráliába, Új-Zélandra és Amerika
északi részére. Ezek a következő években jönnek, mindenek előtt azonban
jövőre a 40. születésnapom alkalmával Marco Polo kísért vadászat a Pamírban.
A vadászok szívesen jelentkeznek kísért vadászatra, a bizalom még erősebb,
ha a vadászatszervező jelen van. |
| Előfordult-e hogy a külföldi vadásztató többletköltséget szeretett volna ráterhelni a magyar vadászra? | Egyszer
volt egy súrlódásom, amikor egy antilopszafarin év közben bevezették
a vállmontázs felárat, minket elfelejtettek értesíteni. A vendég kifizette,
a vadászata jól sikerült, a felár 20-25 EUR volt. A partnert kértük,
jelezze, ha „rendkívüli esemény” következik be. Egyébként a szezon közbeni
áremelést nem toleráljuk. |
| Mennyire tekinthetőek pontosnak a vadászat várható eredményességét befolyásoló becslések (egyedszám, trófeaméret stb.)? | Irodája
válogatja… Mi megpróbáljuk mindig a legkorrektebb felvilágosítást adni.
Fontos a vadászat helyes időpontjának megválasztása is. Jártunk úgy,
hogy a csoport mindenképpen augusztusban kívánt Kirgizisztánban kőszálira
vadászni. Négy vadászból hárman lőttek négyet, köztük az idei 124 cm-es
rekordot. A negyedik vadász lógó orral tért haza, az ősz folyamán azonban
visszatért és kettő kecskét lőtt. Hiába hívtuk fel az utazók figyelmét,
hogy az ideális időpont nem az augusztus, nekik ez volt a megfelelő.
Természetesen azt a területet, ahol már megfordultam, jobban ismerem.
A felvilágosításnál így több személyes tapasztalatra támaszkodhatok. |
| Melyek azok a vadászatok, amelyekben Önök specialistának érzik magukat? | Afrika: antilopcsomagok Dél-Afrikában, Namíbiában, nagyvadvadászatok Tanzániában, Zimbabweben. Ázsia: Törökország vaddisznó, bezoár, kirgiz, kazah hegyi vadászatok, Oroszország-Kamcsatka: fajd, jávor. |
| Beszélne a kezdetekről, érdekelne engem, hogy hogyan került a vadászat bűvkörébe, hiszen a család, ha jól tudom nem volt érintve a vadászattal? | Az
apámmal egy társaságban vadászom… A dédapám – nemes Rózsás József -
az orosz invázió előtt Drávaszentesen a saját erdejében vadászott. Aztán
jött a „felszabadítás”… Gyerekkoromban néha Lajos Sándor helyi vadásszal és apámmal jutottam a vadászat közelébe. Apám egy személyes-családi ellentét miatt nem kerülhetett a helyi társaságba. Maradt a horgászat, a gombázás és erdei túrázás. Az erdő és a víz szeretete végigkísérte az életem. Később apámmal egy másik vidéken cseppentem a vadászatba. Ekkor már huszonéveim elején jártam. Le is vizsgáztam, így vadászom kb. 15 éve. Mintegy négy éve végeztem Hódmezővásárhelyen a vadgazdálkodási szakmérnöki harmaddiplomát. A fiam esetében ez másképp van. Kétéves kora óta viszem a területre. Lőttem már vele együtt néhány vadat, ami a fontos, imádja a vadászatot. Most három éves, megkapta az első igazi vadászkalapját, vadászruháját. A harmadik játékpuskáját koptatja. Emberre nem fogja, úgy kezeli, mint egy igazi fegyvert… Ő korábban kezdhette. |
| A honlapját átolvasva látszik, arra törekszik, hogy minél szélesebb spektrumot öleljen fel a turizmus területéből, vannak még újabb tervei? | Vállalkozásunk
a vadászatszervezésen kívül foglalkozik balatoni turizmussal is. Ezt
a tevékenységet 1990 óta műveljük, a vadászatszervezést 1999 óta. A vadászatszervezés nem a legfőbb – de a legkedvesebb profilom. Ezért nem vagyok ráutalva nem tiszta dolgokra. Így vesztettem el egy nagyon nagy értékű csoportot. Csak legális konstrukciókat szervezünk! Újabb tervek? Évek óta az agyamban forgatok egy vadászcentrumot. Múzeum, áruház, preparátor kiállító terem, vadászatszervező iroda, Afrika-étterem, stb. Természetesen városi – ideális esetben fővárosi színhellyel. Ehhez párosulna szafari ruhák tervezése, gyártása és forgalmazása. Ezt természetesen befektető partner nélkül nem tudnám véghezvinni. A mostani gazdasági recesszió és a támogatások szűkítése miatt várnom kell. Szeretnénk megtartani a piacon a jó helyünket, a programjainkat bővíteni kívánom. Nyitunk a horgászturizmus felé is. Később a kalandturizmus, ökoturizmus, aktív turizmus is számításba jöhet. Ezek mellet megyénk közgyűlésének képviselőjeként a turisztikai bizottságát elnöklöm. Itt a Magyar Tenger érdekében küzdök. Szóval nem unatkozom, sok tervem van! |
| Mint tudjuk a vadászat és a turizmus is olyan tevékenység, amelyre nyugodtan kijelenthetjük, nem családbarát tevékenység, hogy tolerálja ezt az ön szűkebb családja? |
A családom megszokta a sok utazást és pörgést, tudják, hogy a munkámmal
jár. Néha óvják az egészségem, nagyon féltenek a távolban, de munka
nélkül nem bírom. A feleségem már elkísért egy-két szelídebb vadászútra.
Az elmúlt évi őszi-téli kísért vadászatok azonban nehezen teltek. Megszakításokkal
másfél hónapot voltam távol. A feleségem a terhességének utolsó szakaszában
volt. Nem volt könnyű… |
| Ehhez a tevékenységhez nyilván sok segítségre van szüksége, kik azok, akik segítenek önnek? | Állandóan
kettő kolleganő – egy angolos, egy németes – segíti a munkámat. Rendezvényeken
a feleségem, az ikertestvére és néhány „segéderő” dolgozik még. Alkalomadtán
turisztikát tanuló főiskolásoknak szoktam segíteni (diplomamunka – külső
konzulensként, információk megosztása), ők visszasegítenek. Jómagam rengeteget dolgozom a vadászatszervezésen. Számos szakkiállítást tekintek meg: München, Moszkva, Dortmund, Zágráb, Léva, Nürnberg, Bécs, Salzburg, Graz és talán jövőre az amerikai legnagyobb kiállítás következik |
| Milyen a kapcsolata az ismert Afrika vadászokkal? | Bozóki
László járt már nálam rendezvényen, jó a kapcsolatunk. Hidvégi Bélával
szintén kellemes kapcsolatot ápolok. A megszűnt magyar Safari Club International
csoportot szeretnénk újjászervezni. A hegyi vadászatok megszállottjai közül szeretném megismerni Ugray Tamást. Vadászpuskák világából Kovács Lászlóval beszélgettem. Ha sikerülne időutazáson részt vennem, szívesen ismerkednék-beszélgetnék kedvenceimmel: Kittenbergerrel, Maderschprach Viktorral. Nagyra becsülöm Széchenyit, Horthy Jenőt, Almássy grófot is. |
| Beszélne arról, hogy ön szerint hogyan lehetne a magyar vadászatot a társadalom jobb megítélése szempontjából népszerűsíteni? | Nehéz
kérdés, ami feszegeti a válasz kapacitásának kereteit. A nyugati példák
riasztóak: Salzburg 2004. évi vadászati kiállítás bejárata: életnagyságú
figura, répaorral, sörösüveggel a kezében, vadászruhában, vadászkalappal
a fején, tábla a nyakában a következő felirattal: „én egy kéjgyilkos
vadász vagyok.” Megörökítettem egy fényképen. Sajnos a tendenciák hazánkban
is erre mutatnak. Talán a magyar vadásztársadalomnak jobban kellene kommunikálnia: a vadászok zöme természetvédő is, akik a természet szerelmesei. Óvják a flórát és faunát, nem gyilkosok. A vadászat, a vadgazdálkodás nélkül nem tartható fenn az egyensúly. Nem a vadászok hordják a szemetet az erdőkbe, de minden vadász szólna, ha elkapná a szemetelőt. Nem minden vadász lő védett madarakat. A vadászat ősi szenvedély, a kultúra hordozója, írott és íratlan normák összessége (lásd Széchenyi hitvallása vagy a „Vadászat alapelvei” ). Életszemlélet, életmód, a hagyományok tisztelete és szeretete, egy szakma. Aktív pihenés, ami segít a kikapcsolódásban. Ezzel szemben közhely, de sajnos igaz, hogy a magyar vadásztársadalom felhígult. Nagy ellentéteket látok a „sötétzöldek” és a vadásztársadalom között is. Szerintem zömében nem mi tehetünk róla. A helyzet kulcsa valahol a kommunikációban van: partner kell, hogy legyen a zsurnaliszta, a sajtó (civil és vadász), a magyar vadásztársadalom, a természetvédő, de a társadalom is. Senkinek nem lehet célja a vadászok, a vadgazdálkodás lejáratása. Sajnos minap a politika is beletenyerelt a vadászatba. Nekünk vadászoknak ez sem használt. Talán a nagy elődök emléke is segíthet. Ugyanakkor a kozmopolitizmus, a konzum-idiótizmus, a mennyiségi szemlélet, a hagyományok elvetése, a rossz értelemben vett modernség nem használ ennek az ügynek (sem). |
| Mint vadgazda mérnök nyilván van elképzelése arra vonatkozólag, hogy jelenleg miként áll a Magyar nagyvadgazdálkodás helyzete, talán van ötlete is a jelenlegi helyzet megváltoztatására? | Hasonlóan
nehéz probléma, mint az előző kérdés. Sőt a kettő össze is függ. Szerintem
a vadgazdálkodásunkat sok gond feszíti. Csak néhányat: az érdekvédelmi szervezetek és egyáltalán a vadászat terén kívánatos lenne egy generációváltás. (Nem mertem rendszerváltást írni.) Tavaly részt vettem a somogyi kamara gyűlésén. A beszámoló az egykori TSZ zárszámadás szintjén állt. A gyűlés felénél felálltam és elhagytam a gyéren látogatott rendezvényt. A vadásztársasági formát elavultnak tartom. A kulcs a tulajdonosi szemlélet. Kérdem én: egy vt.-ben, ahol 50-100 vadász tömörül, hogy érvényesül ez a szemlélet? A föld tulajdonosai és a vadászok között is létezik feszültség (vadkár, vadászati kár). Az EU csatlakozás is megmozgatta a viszonyokat. Nincs szükség beutaztató vadászatszervezőre, a korrupció melegágya a határvizsgálat hiánya. A vadászatot manapság 25% áfa is sújtja. A vendég egyre kevesebb, az árak az áfa miatt feljebb kúsztak. A társaságok egyre nehezebben finanszírozzák a költségvetésüket. A minimálbéren tartott hivatásos vadászok helyzete is szomorú. A külföldiek strómanok segítségével sok földre is rátették a kezüket, hiszen közeledik a területek újraosztása. A kilövési kvóták évekkel ezelőtti radikális növelése sem egyértelműen indokolt. Remélem az állami erdészeteket és területeket a privatizáció kísértete elkerüli, nem jutnak mondjuk a Nemzeti Tankönyvkiadó sorsára. |
| A februári Nimródban hatalmas jávorlapátokat mutatnak be Kamcsatkáról, de nem említik azokat a vadászokat, akik üres kézzel tértek haza onnan. Sikertelen vadászat esetén milyen módon kárpótolják a vadászokat? | 2004.
évi referenciáink: Kamcsatka 7 vadász 9 jávor. Mindenki lőtt. Kirgizisztán:
133%, Kazahsztán 100%, fajdvadászat 150% eredményráta. Afrikai csomagvadászatok:
mindenki sikerrel járt. Egy kirgizisztáni vadászat alkalmával kárpótoltunk
egy vadászt, aki nem lőtt az alkalmatlan augusztusi időpontban. Nem
a mi hibánk volt. (Ekkor a három vadászunk lőtt négy bakot.) Ez a vadász
az október végi vadászatán kettő bakot ejtett el. A csomagvadászatok alkalmával van visszafizetési garancia, amikor sikertelen vadászat esetén előre meghatározott összeg visszajár a csomagárból. Az afrikai csomagvadászatok esetében a nem kilőtt vad értékegyeztetéssel átvihető más vadfajra. Ezekre a dolgokra nem volt eddig szükségünk. Remélem az elkövetkezendőkben is így lesz! |